"Nem jó kedvükben próbálkoznak ezzel, mindenki szeretne bemenni egy fűtött helyre, ahol enni is adnak" - mondta a Máltai Szeretetszolgálat egyik fővárosi melegedőjének munkatársa, aki már 20 éve foglalkozik hajléktalanokkal. A név nélkül nyilatkozó férfi tapasztalatai szerint a hajléktalanok gyakran panaszkodnak arra, hogy a részükre kialakított szállókon meglopják őket, tetvessé válnak, nem szívesen mennek oda, ezért próbálnak közülük sokan néhány napra befeküdni a kórházakba.
"Sok ilyen van, főleg azok vannak bent sokat, akik depressziósok" - mondta az Újlak Caritas ételosztásán egy 45 éves hajléktalan asszony. Ő is töltött már két hetet kórházban, mert gyakran elájul. Másodszor csak néhány napot volt bent, majd saját felelősségére távozott. Szerinte a kórházi kezelés többnyire indokolt, mert a hajléktalanok már fiatal korukban is nagyon le vannak épülve. "Akik tudnak, mennek, de nem szívesen látják őket" - mondta. Az asszonnyal és ismerőseivel már többször megtörtént, hogy a mentő kijött, de nem vitte el, szerinte azért, mert nem vette volna fel egy kórház sem.
A szállónál minden jobb
A megkérdezett hajléktalanok abban egyetértettek, hogy szállóra nem mennének, egy középkorú pár sátorban lakik inkább, hárman pedig egy erdőszéli faházban. "Inkább vagyunk télen is a fűtetlen faházban" - mondta az ételosztáson egy 28 éves férfi, aki családi problémái miatt vált hajléktalanná. Lakásra reménye sincs, alkalmi fizikai munkából próbálja fenntartani magát.
Átmeneti szállóra bejutni sem könnyű, mert a bekerülésnek feltételei vannak. Az Oltalom Karitatív Egyesület átmeneti szállásán például havidíjat kell fizetni, és csak azt veszik fel, akinek van munkája. A szálló teljes kihasználtsággal működik - mondta az egyesület munkatársa, Rákos András. Szerinte a hajléktalanok egy részét az is eltántorítja a szállóktól, hogy ott bizonyos szabályokat be kell tartani, nem lehet bármekkora csomagot bevinni, nem aludhatnak együtt a párok, és nem vihetnek be kutyát sem. Pedig nem járnának rosszul, az átmeneti szálló ugyanis épp ezért a hajléktalanságból kivezető lépcső egyik foka - tette hozzá.
Riasztó szobatárs
Két fővárosi kórházban megerősítették, hogy a téli időszakban nehézséget jelent a hajléktalanok ellátása. Az egyik belvárosi kórház név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint a kezelés után az is problémát jelent, hogy a kórházból hová küldjék a hajléktalanokat, mert az utcára nem akarják kitenni őket. "Mindenkit ellátunk, de a többi beteget általában elriasztja egy hajléktalan szobatárs" - mondta a János Kórház orvos igazgatója, Nyulasi Tibor. Tapasztalatai szerint sokan vannak - nem csak a hajléktalanok körében -, akik néhány nap után saját felelősségükre távoznak a kórházból, hiába nem tanácsolja az orvos.
A hajléktalanok számára külön kórházat üzemeltet az Oltalom Karitatív Egyesület. A VIII. kerületi Dankó utcai intézetben azonban csak férfiakat kezelnek, és összesen 30 aktív ágyuk van. További 20 ágy rehabilitációs célt szolgál, ott 1-2 évig is maradhatnak a hajléktalanok.
A téli időszak itt is kritikus, alig győzik ellátni a betegeket például influenzajárvány idején, hiszen nekik nem mondhatják az orvosok, hogy feküdjék ki otthon a fertőzést. A leggyakrabban előforduló betegségek a speciális kórházban az alkoholfüggőségből eredő problémák, a lábszárfekély, a tbc, a pszichiátriai problémák, a téli szezonban pedig a végtagok elfagyása.