Elszálló tetőket emlegetnek a tököli reptér ellenzői

A szovjet időkben senki nem kérdezte meg a Tököl környékén élőket, hogy akarnak-e katonai repülőteret a szomszédba. Most a Csepel-sziget lakói azt akarják, ne legyen polgári reptér a hajdani bázisból. A tököli reptér jelenleg nem is reptér, de évi 14 ezer gép így is felszállhat itt. A környékbeliek a zajtól és a szennyezéstől tartanak, míg az üzemeltető szerint Budapestnek szüksége van egy második reptérre.

"A kisgyerekek idegbajt kapnak, nekünk meg a szívverésünk is eláll, mikor elrepül felettünk egy gép" - panaszkodott tököli repülőtér leszálló gépeire Szigethalom egyik kocsmárosa. A hajdani szovjet légibázis helyén működő reptér gépei közvetlenül a kisváros házai fölött kezdenek ereszkedni a leszálláshoz, ami a helyiek szerint elviselhetetlen zajt okoz. A Csepel-szigeten élők ráadásul attól tartanak, a mostani kisgépes forgalom csak a kezdet, hamarosan 150 tonnás utasszállítók is megjelennek.

Az aggodalmat az erősítette fel, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága (LKI) jóváhagyta - majd nem sokkal később egy eljárási hiba miatt visszavonta - a tököli légikikötő zajgátló védőövezetének kijelölését. Az LKI határozatát a helyiek úgy értelmezték, hogy a hatóság évi 54 ezer le- és felszállást engedélyezett, köztük 800 esetben nagy, 150 tonnás gépekét is. A környékbeli önkormányzatok azonban még a mai, ennél kisebb forgalmat is soknak találják.

A védőövezet ráadásul rálóg Szigethalom belterületére is, ahol a leszállást segítő fényeket tartó oszlopok a házak közt állnak. Fáki László polgármester szerint az övezet besorolását az érintett 300 ingatlan tulajdoni lapjára is fel kell vezetni, így azok eladhatatlanná válnak. Az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzést az [origo] érdeklődésére megerősítette Vágó József, az LKI igazgatója is, de azt mondta, az övezet épp a lakókat védi, mert meghatározza, melyik területet milyen zajhatás érheti. Szigethalom érintett részén például éves átlagban 60 decibel lenne a zaj - ha megvalósulna az évi 54 ezer művelet, amivel számoltak.

Joghézagra épült

2007-ben 14 ezer felszállást hajtottak végre Tökölön - mondta Talabos Gábor, a repteret üzemeltető Master Sky Kft. vezetője, aki szerint a tulajdonosok (a Tököl Airport Zrt., ami egy ciprusi bejegyzésű cég, a Starcliff Ltd tulajdona) gondolkoznak ugyan a terület fejlesztésén, de még nem dőlt el, hogy pontosan mit akarnak megvalósítani. Ahhoz ráadásul, hogy hivatalosan is repülőtérré nyilvánítsák a tököli bázist, nagyon sok fejlesztést kellene végrehajtani.

Nézze meg videónkat!

A tököli repülőtér ugyanis valójában nem repülőtér: hivatalos megnevezése "nem nyilvános fel- és leszállóhely". A repülőtereknek egy sor műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feltételnek kell megfelelniük, aminek a tököli létesítmény nem tud. Kajner Péter, a bázis ellen szintén tiltakozó Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja szerint be is kellene zárni, ha hivatalosan reptérré nyilvánítanák, hiszen például lehetetlen védőzónát kijelölni, mert a települések teljesen ránőttek a reptér területére.

A hatályos jogszabály ugyanakkor nem határozza meg, hogy pontosan milyen és mennyi repülési tevékenységet lehet végezni egy nem nyilvános felszállóhelyen. A kritikusok szerint az évi 14 ezer fel- és leszállást hajtanak végre Tökölön, ami azt jelenti, hogy repülőtérként működnek anélkül, hogy megfelelnének a törvényi feltételeknek. Krajner egyenesen azt mondja, a bázis egy joghézagon működik.

Még több fotóért klikk a képre!

A tököli reptér működése ellen tiltakozó önkormányzatok és civil szervezetek levélben fordultak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM), ahonnan azt a választ kapták, hogy a tárca kezdeményezni fogja a vonatkozó kormányrendelet módosítását, hogy a nem nyilvános felszállóhelyeken ne lehessen légi személyszállítást, légi fuvarozás végezni vagy kiképzést végezni, és tilos lenne a motoros géppel végzett sporttevékenység. Ez utóbbi azt jelenti, hogy például Besenyei Péter műrepülő világbajnok sem gyakorolhatna tovább Tökölön.

Háborúból békébe

A tököli repülőteret a németek építették a II. világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg vette birtokba. A reptér már eredetileg is lakott területek közé ékelődött, de ez ellen akkoriban fölösleges is lett volna tiltakozni. A rendszerváltás után a szovjet csapatok hazamentek, a Csepel-sziget lakói pedig fellélegeztek, mert azt remélték, végre csend lesz környéken. Csakhogy hivatalosan soha nem szűnt meg a repülés Tökölön: a bázis 2001-ig katonai repülőtér maradt, itt repülték be a Dunai Repülőgépgyárban javított gépeket.

A kormány 2002-ben döntött a privatizáció mellett, és az erről szóló kormányhatározatban kikötötték azt is, hogy a vevőnek is meg kell tartania a reptér funkcióját. Ugyanakkor a határozat úgy fogalmazott, hogy a kormány "előzetesen hozzájárul" egy polgári repülőtér létesítéséhez, vagyis hivatalosan nem adták meg a repülőtér besorolást. Ahhoz, hogy ezt megszerezzék, a tököli bázis tulajdonosainak több mint egy tucat szakhatóság, és az önkormányzatok hozzájárulását is be kellene szerezniük.

A 2004-es uniós csatlakozás - és a légiközlekedés liberalizálása - után szinte azonnal felmerült, hogy a tököli reptér lehetne a fapados társaságok bázisa. A környékbeli önkormányzatok, különösen Szigethalom számára azonban ez elfogadhatatlan lenne: "Legyen logisztikai bázis, legyen akármi, de ne legyen repülőtér" - mondta Fáki László. Talabos Gábor ellenben azt mondta, Budapestnek biztosan szüksége van még egy repülőtérre, hiszen ha Ferihegy valamiért nem tud fogadni, a gépeknek valahol le kell szállniuk.

Talabos ugyanakkor úgy véli, a számukra megengedett évi 800 nagygépes művelet kevés ahhoz, hogy menetrend szerint közlekedő fapados légitársaságokat csábítsanak Tökölre, hiszen egy komoly cégnek csak akkor érné meg ide települni, ha legalább napi 6 járatpárt üzemeltethetne, amit évi legkevesebb 3600 le- és felszállást jelentene. Ennyi utast ráadásul be sem tudnának szállítani Budapestre, mert hiányzik a szükséges infrastruktúra.

A helyiek azonban így is félnek a környezetszennyezéstől és egy esetleges balesettől. Egy férfi, akinek a háza közvetlenül a leszálló gépek útvonala alatt fekszik, azt mesélte, hogy egyszer egy nagyobb gép által keltett légörvény az összes cserepet lekapta a szomszéd ház tetejéről és beborította vele a környékbeli telkeket. A Duna túlpartján azt beszélik, a szovjet időkben két gép is Érdre zuhant. Az egyik csak a vasúti töltésbe csapódott, de a másik elvitt egy fél utcát.