Gyakran fordul a ravasz fatolvaj Zsigulija

Ezer hektárnyi erdő kivágásával százötvenezer köbméter fát lopnak el minden évben Magyarországon, amivel 2-3 milliárdos kárt okoznak a bűnözők - állítja egy friss rendőrségi jelentés. A legtöbbet vérprofi, akár 50 fős, gépekkel dolgozó bűnbandák kaszálnak, míg mások gyerekekkel dolgoztatnak. A piti tolvajok is trükkösek: átalakított Zsigulival járják az erdőket, de épp csak annyi fát visznek magukkal, amivel még pont kijátszák a törvényt.

51 tagja van annak a fatolvaj bandának, amely ellen vádat emeltek a múlt héten. A gyanúsítottak közel 200 hektár erdőt vágtak tarra, amivel 21 ezer köbméternyi fát loptak el Kiskunhalas közelében. Akácot, nyárfát, bálványfát - ami volt. 40-50 év alatt is csak részben állítható helyre a táj eredeti állapota.

A vádlottak törvényes fakitermelésnek álcázták az ipari méretű lopást, aminek során hamis papírokkal átverték a saját munkásaikat is, akikkel mások erdeit irtatták ki. Az ügyész szerint akár 8 évet is kaphatnak, de az anyagi kárt nehéz behajtani a vádlottakon, akik készültek az eljárásra: vagyontárgyaikat időközben eladták másnak.

Évente 2-3 milliárdos kár

Ez csak egyetlen példa, bár a statisztikák szerint ritka eset, hogy fatolvajok ellen vádat emelnek. A Földművelési Minisztérium (FVM) szerint ilyen és ehhez hasonló szervezett csoportok lopják el a háromnegyed részét annak a mintegy százötvenezer köbméter fának, ami évente eltűnik a hazai erdőkből. A tolvajok minden évben átlagosan ezer hektár kivágásával, nagyságrendileg 2-3 milliárd forintos kárt okoznak - közölte az [origo]-val Szepesi András, az FVM szakértője.

A fatolvajokat három csoportra lehet osztani: az erdőket ipari méretekben, gépekkel felszerelkezve kivágó bűnbandákra, az erdőgazdaságok által már kitermelt, méretre vágott fákat teherautókkal, vagy éppen átalakított Wartburggal, Ladával elhordókra, valamint a faluszélről biciklivel tüzelőért induló szegényekre.

Hétvégén gyorsabban dől a fa

Egy még nem nyilvános rendőrségi dokumentumból kiderül, a fenti ügy nem is a legrafináltabb fatolvajokról szól. Ügyvédek, hajléktalanok és vagyonos bűnözők együtt alkotják a legnagyobb természeti kárt okozó csoportokat. Az ORFK tanulmánya szerint az a módszerük, hogy először nincstelenek nevére íratják az általában csak 51 százalékban megszerzett, de vágási engedély nélküli erdőket. Elsőként a be nem fizetett illetékkel rövidítik meg az államot.

A papíron tulajdonossá váló hajléktalanok mögött gazdag emberek kft.-i állnak, így a háttérből irányítók "nem érhetők tetten" - állítja a rendőrség. Amikor már védve vannak, főleg hétvégén indulnak be - ahogy az erdészek fogalmaznak - a döntőpárokból álló brigádok. Azért ekkor, meg ünnepnapokon, mert a területekért felelős erdészek akkor alig dolgoznak.

A vágás után szinte azonnal elszállítják, majd feldolgozzák a fát, de már nem a balek erdőtulajdonos, hanem a felvásárló kft. megbízásából. A vágás befejezése és a ledöntött fa eladása között gyakran csak órák telnek el, így a fa nem foglalható le, mivel már más tulajdonát képezi. A profitot tovább növelik azzal, hogy a tarvágott földet a folyamat végén tovább adják, mielőtt rájegyezhető lenne a végrehajtási jog a tulajdoni lapra.

A csóró hajléktalan aztán több millióért ismételten erdőket vesz, ahol megint csak engedély nélkül irtják ki a fát, s ez így megy tovább - miközben a hatóságok nem tudnak lépést tartani velük. A bűnözők néhány kör után a nevüket adó nincsteleneket is lecserélik, hogy eltüntessék a nyomokat.

Gyerekekkel lopatnak

Jellemzően nem használ gépeket, láncfűrészt, darus teherautót a jóval kisebb kárt okozó második csoport. Néhány főből álló bandák is vágnak ki fákat, de leginkább azt hordják el, amit az erdőgazdaságok engedéllyel, szabályos méretre vágva, összerendeznek. A múlt héten Nyíregyháza mellől lopott el három férfi egymillió forint értékben, mintegy 510 mázsa akácfát.

Itt dolgozik kerületvezető erdészként Luzsinszki Tamás, aki leginkább ezzel a fajta falopással találkozik. Szerinte nem zavarja a tolvajokat se az, hogy meg vannak jelölve a fák, se az, hogy sorompóval védené az erdészet a saját területén a saját tulajdonát. "Volt, hogy a sorompót is levágták az általában éjszaka mozgó tolvajok" - mondta.

Ezek az emberek eladásra dolgoznak, tűzifaként árulják a lopott holmit, amit Szepesi András szerint 70 százalékos áron értékesítenek. Az előzőekhez képest jóval kisebb, de a megélhetést azért még biztosító haszonnal. Egy köbméter akác 12 ezer forint plusz áfa közelében van hivatalosan, míg az ennél jobb minőségű fa köbmétere 14 ezer körül.

Hasonlót használnak a tolvajbandák is

A kicsiben utazó, tűzifára hajtó tolvajok gyakran átalakított tragacsokkal (kibelezett hátsójú Ladákkal, Wartburgokkal) indulnak az erdőkbe, az ORFK szerint sok köztük a büntetett előéletű tolvaj. Az okosabbak úgy próbálják meg elkerülni az újabb ítéletet, hogy maguk helyett fiatalkorúakkal, olykor gyerekekkel dolgoztatnak.

Befűtenek a bizonyítékkal

A társadalom legszegényebb rétegeiből kikerülő harmadik csoport viszont már a magad uram, ha szolgád nincsen elv alapján rövidíti meg a nagyrészt állami erdőgazdaságokat csakúgy, mint a magánerdők tulajdonosait. Viszik, amit a közelben találnak. Biciklin, kiskocsikat tolva indulnak a városszéli erdőkbe összegyűjteni, amit haza bírnak tolni.

Őket azért tudják nehezen elkapni a rendőrök, mert alkalmanként csak annyi fát visznek el, amennyit egy-két nap alatt eltüzelnek. Mire eljutnak hozzájuk - ha egyáltalán eljutnak - már be is fűtöttek a bizonyítékkal.

Jó a pitiánereknek, rossz a bandáknak

Tavaly a falopásokra vonatkozó több jogszabály is változott, nem minden szempontból átgondoltan. Az [origo] által megkérdezett erdészek például mind kárhoztatták a szabálysértési határ megnövelését, ugyanis 2007 közepétől már nem 10, hanem 20 ezer forint feletti falopás számít szabálysértésnek.

Ezt ki is használják a rafinált tolvajok, állítja Szikora, aki a hortobágyi területhez tartozó védett erdőknél kerületvezető. Az erdész szerint az átalakított Zsigulikba szinte kilóra kimérve kerül másfél köbméternyi fa, aminek az értéke még pont húszezer forint alatt van. Az így kiporciózott famennyiséggel aztán többször fordulnak Szikora szerint.

Nincs pénz tüzelőre

A nagyobb mennyiséggel tetten ért bűnözők számára viszont egyértelmű szigorítást hozott a Btk. tavaly nyári módosítása. Eszerint el kell kobozni azt, amivel a bűncselekményt elkövették, a láncfűrésztől a kisteherautóig. A törvény megváltoztatása mégsem sikerült tökéletesre: ha nem a tolvaj tulajdona a lopott fával telerakott jármű, akkor nem kobozható el, kivéve, ha a kölcsönadó tudott arról, hogy a kocsiját mire adta oda. Nem szoktak tudni róla.

Trianon óta növekszünk

A rendszerváltás óta kapott lábra a falopás, állítja az FVM szakértője. Szepesi András szerint azonban az erdőgazdálkodók és a szakigazgatási szervek 2000-ig olyan mértékben képesek voltak ezt kordában tartani, hogy a fatolvajlás nem keltett országos visszhangot. Azóta azonban jelentősen növekedett a falopás mértéke, hetente jönnek az újabb hírek.

Bár évi 1000 hektárnyi erdőt ellopnak országszerte, a fás területek nagysága "évente 15-30 ezer focipályányi területtel növekszik, és a növekedés fokozatos Trianon óta" - fogalmazott Ormos Balázs, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára. Jelenleg 2 millió hektár körüli erdő van Magyarországon, ami az összterület nagyjából 20 százaléka. "A cél 25 százalék" - mondta Ormos.

Miközben az engedély nélküli tarvágás a közvetlen károkon túlmenően az erózió, a talajkárosodás, a környezetszennyezés és az élővilág degradációját is maga után vonhatja, egyetlen darab facserje elültetése szinte jelentéktelen összegbe kerül.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint attól függően, hogy milyen nagyságrendben történik a telepítés, és milyen fajtát ültetünk, negyven és pár száz forint közé tehető egyetlen fa elültetésének költsége. Igaz, a Magyarországon évente elültetett, mintegy 10 millió csemetéből csak évtizedek múlva lesznek újra erdők.