Büntethető lesz a gyűlöletbeszéd

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A TASZ a köztársasági elnökhöz fordult, azt kérve, hogy a törvényt küldje el alkotmányossági kontrollra.

Bárándy Gergely (MSZP) és más szocialista képviselők javaslata szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát valamilyen kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja.

A javaslat indoklása szerint, bár a szólásszabadsághoz való jog az egyik legfontosabb alapjog, olyankor mégis szükséges korlátozni, ha az közvetlenül és konkrétan sérti egyes emberek, társadalmi csoportok tagjainak emberi méltósághoz való jogát.

A javaslatot hétfőn az Országgyűlés 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el. Az általános vitában az ellenzéki pártok mellett az SZDSZ sem támogatta a javaslatot. A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő.

A TASZ Sólyom Lászlóhoz fordult

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint az elfogadott törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot. A TASZ ezért arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy alkotmányos jogával élve, a törvényt aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak.

A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága biztosítva van, részét képezik a különböző társadalmi csoportok véleménynyilvánításának.

Már korábban is próbáloztak

A most elfogadott módosítás a büntető törvénykönyvet módosítja. Korábban a gyűlöletbeszéd büntethetősége érdekében már a polgári törvénykönyv módosítását is kezdeményezték. Akkor Sólyom László kormányfő nem írta alá a törvényt, hanem megküldte azt az Alkotmánybíróságnak.

A gyűlöletbeszéd büntethetőségét 2004-ben is megszavazta a parlament, de Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélte, túlságosan korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab egyetértett az államfővel, és megsemmisítette a jogszabályt.