Pert nyert Gripen-ügyben az [origo] újságírója a GKM ellen

Ki kell adnia a Gripen-beszerzés ellentételezésével kapcsolatos adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak a Fővárosi Bíróság ítélete szerint. A per azért indult, mert az [origo] tudni akarta, hová került a közel 200 milliárdnyi befektetés, de a repülőgépgyártó, illetve a gazdasági tárca üzleti titokra hivatkozva megtagadta az információk kiadását. Az ítélet nem jogerős.

Tizenöt napon belül ki kell adnia a gazdasági tárcának azoknak a cégeknek a listáját, amelyek részt vettek a Gripen repülőgépek beszerzéséhez kapcsolódó ellentételezésben. Erre a Fővárosi Bíróság csütörtöki ítélete kötelezte a minisztériumot. Az indoklása szerint a Gripen repülőgépek beszerzése egy alapvetően közpénzt érintő szerződés, így az ehhez kapcsolódó ellentételezés adatai is közérdekűnek számítanak.

A bíróság ezzel elutasította a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium érvelését, miszerint üzleti titkot képező adatokról van szó (az adatok kiadását megtagadó svéd Gripen International is erre hivatkozott). A nem jogerős ítélet szerint az adatok kiadásának megtagadása nem volt jogszerű.

A pert közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt az [origo] újságírója indította a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével, mert a tárca többszöri kérés ellenére sem adta ki a Gripen repülőgépek fejében vállalt 191 milliárdos svéd befektetési és gazdaságfejlesztési kötelezettségek - az ellentételezés - adatait.

Mivel a gépbeszerzés közpénzből történt, álláspontunk szerint az ehhez kapcsolódó ellentételezés információi közérdekű adatok, amelyek így a nyilvánosság számára megismerhetők. Hivatalosan a GKM az adatkezelő, a tárca mégis a svéd partner hozzájárulásától tette függővé, betekinthetünk-e az iratokba.

A Gripen International viszont visszadobta a kérést arra hivatkozva, hogy ezzel az ellentételezési programban részt vevő cégek üzleti titkai kerülnének veszélybe. Hozzánk eljuttatott válaszlevelükben azt írják, álláspontjuk szerint "a Magyar Köztársaság érdekeit az szolgálja a legjobban", ha az [origo] részletes üzleti információk közzétételre vonatkozó kérését elutasítják. Hozzátették, egyetértenek az átláthatóság irányelvével, csak épp bizonyos keretek között.

Az [origo] már a minisztériumhoz eljuttatott adatkérő levélben jelezte, hogy nem az üzleti titkot képező gyártási, technológia adatokra kíváncsi, hanem azoknak a cégeknek, befektetéseknek a felsorolására, amelyek részesültek a 191 milliárdos ellentételezési üzletből. Az adatoknak azért is szerettünk volna utánanézni, mert az üzletekre rábólintó magyar ellentételezési bizottság utolsó, november 9-i ülése után a befektetések 98 százalékát letudták a svédek.

Az eredeti határidő 2015-ben jár le, így a Gripen gyakorlatilag már félidőben teljesítette exportvállalását, és a jövő év első felében lezárja a teljes ellentételezést. Az [origo] által kért információk nélkül viszont egyáltalán nem lehet tudni, hogyan valósult meg mindez, mely magyar cégek számára hozott pluszlehetőségeket az ügylet, tehát mennyiben fejlődött a magyar gazdaság a svéd offsetnek köszönhetően, mit nyertünk a Gripen-vásárlással.