"Azt hinné az ember, hogy ha ilyen történik vele külföldön, akkor a konzulátus fogja a kezét" - mondta az [origo]-nak Franciaországból annak az egyetemista fiúnak az édesanyja, aki a múlt héten életveszélyes síbalesetet szenvedett. Éjszaka telefonon értesítették a családot, hogy a fiuk kómában van, induljanak el azonnal, mert nem tudni, életben marad-e. "Elindultunk az éjszakába a gyerekhez, ilyenkor csak ő számít, és nem lehet elvárni, hogy az ember azon gondolkozzon, vajon hol fog megszállni" - mondta az asszony.
Hiába kötött biztosítást utazása előtt a fiú, a biztosító csak egy hozzátartozó kinntartózkodását fedezi ilyen esetekben, azt is csak utólag. A magyar konzulátustól pedig semmilyen anyagi segítséget nem kaptak, amit a konzul az anya szerint egyszerűen azzal indokolt, hogy erre nincs keretük. "Mikor kérdeztük, tud-e valaki más segíteni legalább az első napon, a lyoni konzul azt mondta, hogy ott, Brianconban vagy a környékén nem élnek magyarok" - mondta a fiú édesanyja.
A konzul tévedett, évek óta a helyi jégkorongcsapatban játszik három magyar idegenlégiós, akiknek a város alpolgármestere bemutatta a fiú családját. Azonnal segítettek, és nem csak egy éjszakára fogadták be őket, azóta is náluk laknak. Így nem volt szükség arra a szállásra, amelyet - a család költségére - közben a konzulátus talált.
Meleg ételre is gondoltak a franciák
A hokisok mellett a helyi polgármesteri hivatal is a segítségükre sietett, hogy az egész nap a kórházban fekvő gyerekével maradó asszony kapjon meleg étkezési jegyet a helyi családsegítő szervezet készletéből meg egy havi buszbérletet. "Az alpolgármester asszony még este 7-kor is odajött meglátogatni Mátét a kórházba" - írta blogjában az anya. A város finanszírozási segélyt is kiutalt, a kinn élő magyarok is összedobtak némi pénzt, hiszen legalább az egyik szülőnek huzamosabb időre kinn kellett maradnia a továbbra is kómában fekvő 23 éves fiú mellett.
Édesanyja szerint nagy segítség lett volna kölcsönbe egy mobiltelefon a magyar képviselettől, hogy elérhetők legyenek, de erre is azt a választ kapták, hogy nem tudják megoldani. "Álmában ne gondolja senki, hogy ha bajba kerül külföldön, akkor a megkötött biztosítás, a magyar diplomáciai szervek vagy bármelyik nemzetközi civil szervezet segít" - mondta az asszony. "Meg kellett értenem, hogy nem ez a dolguk, nincs erre pénzük" - tette hozzá. "Változtatni kellene a jelenlegi rendszeren, mert emberileg a képviselet munkatársaival nincs baj, az képtelenség, hogy reprezentálásra van keretük, de semmilyen operatív segítséget nem tudnak adni" - panaszkodott.
Az [origo]-hoz érkezett olvasói visszajelzésekből úgy tűnik, sokan vannak, akik szintén nincsenek tisztában azzal, a magyar külügyi szervek részéről milyen segítségre számíthatnak külföldön. Pár hónapja egy másik esetben is tévesen hitték magyar állampolgárok, hogy a helyi magyar konzulátustól segítséget várhatnak váratlanul adódó bajuk megoldásában. A kinti munkára induló, de a körülményekkel és a szerződéssel elégedetlen, csehül nem beszélő emberek felvették a kapcsolatot a magyar konzulátussal, hogy jogi segítséget kérjenek. A konzulátus azonban közölte, hogy ügyvédi segítséget csak akkor tudnak biztosítani a számukra, ha kifizetik. Mivel többüknek arra sem maradt elég pénze, hogy hazautazzon, az ügyvéd díját nem tudták volna állni.
A csehországi magyar konzul az eset után az [origo]-nak azt mondta, az érvényes szabályozás alapján sem keretük, sem lehetőségük nincs arra, hogy ilyen eseteknél átvállalják a költségeket. Hazajutni is saját erejéből kell mindenkinek.
Extrém esetben, engedéllyel megelőlegezik
"A keret valóban szűkre szabott, de ezen belül is sokat tudunk tenni" - mondta az [origo]-nak Magyarország római konzulja, Török Tamás, aki feladatukat tekintve úgy fogalmazott: elsősorban azzal segítenek, hogy összekötik a szálakat. Így a kommunikációban tudnak segítséget nyújtani, például felveszik a kapcsolatot az otthoni rokonokkal, akik pénzt utalhatnak át bajba jutott hozzátartozójuknak, vagy áthidalják a nyelvi nehézségeket. Hogy pontosan milyen szolgáltatásokat nyújthat egy konzulátus, azt Török szerint egy úgynevezett konzuli kézikönyv szabályozza.
"Extrém esetekben tudunk anyagi eszközöket nyújtani, például megvesszük valakinek a jegyet a hazaútra, de ehhez mindig külön engedély kell" - mondta a konzul, hozzátéve, hogy ennek árát utólag szintén ki kell egyenlíteni. Szerinte így is többször előfordult, hogy visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és utólag sem fizették meg a Külügy által megelőlegezett költségeket. Mint mondta, egy diplomatának tudnia kell megszűrni az igényeket, mert az elvárások maximálisak, és sokszor lehetetlen kérésekkel is őket találják meg külföldön a magyar állampolgárok. Volt, aki mexikói munkavállalásához kért tőlük anyagi segítséget.
Végső esetben adnak kölcsönt
Túlzott igényeket támasztanak sokan a külképviseleti szervekkel szemben a londoni magyar főkonzul, Takács László szerint. Elsősorban az emberek egyéni felelősségére kell apellálni annak érdekében, hogy mindenki átgondoltan, felelősséggel vágjon bele külföldi utazásba, munkavállalásba - mondta. A konzuli védelemről szóló törvény eleve megszabja a határokat, de ezen belül is minden eset más, ezért a konzulnak kell mérlegelnie, milyen lépéseket tesz. Mint mondta, egy meghatározott összeghatárig - ami jelenleg 200 euró - saját hatáskörben bírálhatja el a kéréseket, ezen túlmenően már szükség van külügyminisztériumi engedélyre.
A londoni konzulátushoz hetente több száz megkeresés érkezik személyesen, telefonon és e-mailben, Takács László pedig, mint mondta, az elmúlt fél évben 6-7 esetben engedélyezett konzuli kölcsönt ezen az összeghatáron belül. Elsősorban ilyenkor sem pénzzel segítenek, hanem például megvásárolják a hazajutáshoz szükséges buszjegyet, vagy közreműködnek abban, hogy a bajba jutott fel tudja venni a kapcsolatot az itthon maradt családtagjaival. Nagy-Britanniába sok magyar érkezik munkavállalási céllal, és előfordul, hogy valaki az első nehézségek után ott áll a konzulátus kapujában. A főkonzul megemlített egy esetet, amikor egy kinn élő magyar azért hívta a konzuli ügyeletet, mert nem jött ki a lakótársával. A konzulátushoz fordulók kérései között tehát muszáj súlyozni, és nagyobb figyelmet érdemel például az, aki bűncselekmény áldozata lett, és ezért szorul segítségre - tette hozzá.
Mit mond a törvény?
Az alkotmány 69. paragrafusának 3. bekezdése szerint: "Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze". A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a konzulok segítséget, támogatást nyújtanak a hozzájuk forduló magyar állampolgároknak a hozzátartozók értesítésében. Továbbá tanácsot adnak, hogyan lehet helyi ügyvédet, tolmácsot vagy orvost találni, kapcsolatot tartanak a letartóztatott magyar állampolgárokkal, gondoskodnak az elveszett magyar úti okmányok pótlásáról.
Nincs viszont felhatalmazásuk arra, hogy a helyi bírósági eljárásokban képviseljék az érintettet, vagy szállodai, kórházi, ügyvédi, halottszállítási vagy egyéb számlát, közlekedési vagy más bíróságot helyette kifizessenek.
A konzulok tevékenységét több csoportba lehet sorolni. Kiemelkedő fontosságú ügyek azok, amlyekben a hazatérés jogát kell biztosítaniuk magyar állampolgárok számára. Például egy elvesztett vagy ellopott útlevél bejelentése után kiállítják a hazatérési igazolványt. A hazatéréshez - ha valakinek ellopták a pénzét vagy a repülőjegyét - anyagi forrásokra is szüksége lehet, a konzul ilyenkor elsősorban abban segédkezik, hogy a bajba jutott gyorsan igénybe vehesse a számára elérhető hazai forrásokat.
Régebben végszükség esetén úgynevezett áthidaló kölcsönt is felvehettek a magyar állampolgárok a konzulátusoktól, de az ilyen megoldásokra a modern banki szolgáltatások, a gyors számítógépes átutalások korában ma már alig van szükség - olvasható a tájékoztatóban. A Külügyminisztérium konzuli szolgálata mindenkinek azt tanácsolja, hogy kössön utasbiztosítást, hiszen az nem csupán a komolyabb tragédiák, hanem az esetleg szükségessé váló kórházi ápolás esetén is hasznos lehet.