Az elektromos szabadvezetékek azért jelentenek problémát a madarak számára, mert nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy áramütés érheti őket, amikor az oszlopra ülnek. Az Európában kiemelkedően gazdag madárvilággal rendelkező Magyarországon 1980-ban észleltek először elektromos oszlopokhoz köthető tömeges madárpusztulást. Az elektromos vezetékhálózat azonban nemcsak az őshonos fajták számára jelent veszélyt, hanem a költöző madarak vándorlási útvonalait is keresztezheti.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezetője szerint az ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, rendszeresen a vezetékek áldozatául esnek olyan védett és fokozottan védett madarak is, mint a túzok, a daru, illetve a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse, de nagy veszteségeket okoz az áramütés gólyaállományunkban is. Az MME becslései alapján országszerte évente közel 40 ezer madár pusztul el áramütés következtében, az így keletkező természetvédelmi kár pedig milliárdos nagyságrendű.
Az áramszolgáltatók és a tárca között több mint három évtizede kezdődött az együttműködés, és a hazai természetvédelem folyamatos erőfeszítéseket tesz az oszlopok szigetelésére, új oszloptípusok alkalmazására, illetve madárbarát oszlopfej-szerkezetek bevezetésére - mondta Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) szakállamtitkára. A Magyarországon található, közel 645 ezer középfeszültségű szabadvezeték-oszlop egyharmada (215 ezer oszlop) jelenthet veszélyt a madarakra. Ebből a mai napig megközelítőleg 30 ezer oszlopot szigeteltek le.
Példaértékű megállapodás
A kérdés megoldásaként kedden a hazai áramszolgáltatók, az MME és a KVM vezetői az Európai Parlament (EP) budapesti tájékoztatási irodájában "Akadálymentes égbolt" elnevezéssel megállapodást írtak alá, amelynek értelmében 2020-ig minden - madárvédelmi szempontból veszélyes - vezetékszakaszt átalakítanának.
Közel 200 ezer pózna vár szigetelésre
A Magyarországon bekövetkező, elektromos vezetékek okozta madárbalesetek visszaszorítását, a hazai természet értékeinek megőrzését célul kitűző megállapodást Olajos Péter MDF-es, néppárti EP-képviselő közel egy éve kezdeményezte. A beruházás kivitelezése 10 milliárd forintba kerül. A most aláírt szerződésben a felek vállalják a veszélyes szakaszok felmérését, dokumentálását, új vezetékszakaszok kiépítését, veszélyes vezetékszakaszok átalakítását, illetve az együttműködést és egy koordinációs bizottság felállítását, annak érdekében, hogy az érintett vezetékszakaszok átalakítása 2020-ig megtörténjen.
A szerződés aláírását megelőzően Olajos elmondta, hogy ehhez hasonló megállapodás sehol nem született még Európában, így példaértékű lehet, hogy először Magyarországon sikerül a törvényi szabályozás helyett önként vállalt együttműködés keretében rendezni ezt a természetvédelmi kérdést. A teljes átalakítási költség mintegy 70 százalékát az unió finanszírozná, míg a maradék részt a hazai áramszolgáltatók állnák.