Nem látott rendbontást a bíróság a gárda perén

A helyszínen lévő tudósítók beszámolóival és felvételeivel szemben a Fővárosi Bíróság azt állítja, a Magyar Gárda tagjai nem akadályozták meg a hallgatóság, köztük az újságírók bejutását a tárgyalóterembe. A bíróság előre tudta, hogy sokan lesznek kíváncsiak a perre, de csak egy 40 fős termet biztosított. Jogászok szerint súlyosan sérült az eljárás nyilvánosságának elve.

"A Magyar Gárda tárgyalótermen kívül maradt tagjai semmilyen módon nem befolyásolhatták a tárgyalóterembe való bejutást" - állítja a Fővárosi Bíróság (FB) csütörtök délután kiadott közleménye. A bíróság ezzel arra reagált, hogy szerdán, a Magyar Gárda feloszlatásáért indított per első tárgyalásán a gárdisták megpróbálták megakadályozni, hogy a szervezet tagjain kívül más is bejusson a tárgyalóterembe.

A Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, Szebeni László a közszolgálati rádió péntek reggeli műsorában azt is mondta, sajnálatosnak tartja, hogy a peren megjelentek olyanok is, akik nem értenek egyet a gárdával, mert emiatt alakultak ki botrányos körülmények. Szebeni László nem nevezte meg, melyik csoport megjelenése volt "sajnálatos". A rádió riportere viszont úgy értelmezte a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesének szavait, hogy azok Kolompár Orbánra, az Országos Cigány Önkormányzat elnökére vonatkoznak.

Az FB közleménye szerint az újságírók azért nem juthattak be a terembe, mert az megtelt. A bíróság állításával szemben azonban az [origo] helyszínen tartózkodó munkatársai azt tapasztalták, hogy a tárgyalóterem előterében lökdösődés alakult ki, mivel az egyenruhás gárdisták összekapaszkodva elállták az ajtót, és egymást tolva igyekeztek bejutni. Hiába mondta a bírósági biztonsági őr, hogy a bíró kérése az, előbb a sajtót engedjék be, a gárdisták megakadályozták több újságíró bejutását is.

A közlemény szerint a bíróságnak nincs eszköze arra, hogy felmérje, egy adott tárgyaláson milyen létszámú hallgatóság kíván részt venni. Ugyanakkor azt írják, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a tárgyalást megelőző napokban jelezte, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői 200-300 fővel kívánnak megjelenni a bíróság épülete előtt. A közlemény szerint az FB "a tárgyalást vezető bíró részére egy nagyobb, kb. 40-50 főt befogadó tárgyalót biztosított".

Ajtónálló gárdisták

A Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében ugyanakkor van egy nagy érdeklődést kiváltó perek tárgyalására is alkalmas tárgyalóterem: a Feszty Árpád táblaképeivel díszített esküdtszéki terem alapterülete 15 x 12 méter, a karzaton és a harmadik emeleti folyosóról nyíló páholyokban akár több száz fős hallgatóság is elfér. Ebben a teremben tartották többek közt a móri mészárlás vagy a fekete sereg néven ismertté vált bűnözői csoport perét.

Rendőrök nélkül

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a Magyar Rádiónak azt mondta, a bíróság nem tartott igényt belső rendőri biztosításra. A bíróság biztonsági szolgálata csak az után kérte a rendőrök segítségét, hogy a gárdisták lökdösődni kezdtek a tárgyalásra érkező roma vezetőkkel. Ezt megerősítette az FB közleménye is, amely szerint azért nem kértek rendőröket az épületbe, hogy "még a látszatát is elkerülje annak, hogy ilyen módon próbálja befolyásolni az eljárás nyilvánosságát".

"Köszönöm a bíróságon jelen lévő gárdistáinknak, hogy visszaverték a tárgyalás menetét megzavarni kívánó agresszív provokációt, és méltósággal képviselték a mozgalmat a tárgyalóteremben" - értékelte a tárgyalóterem előtt történteket a gárda honlapján Dósa István nyugalmazott honvéd őrnagy, a szervezet országos főkapitánya. Arról, hogy a gárdisták megakadályozták mások bejutását, nem ejtett szót.

Sérült a nyilvánosság

Súlyosan sérült a tárgyalóterem nyilvánossága a Magyar Gárda perében - mondta az MTI-nek Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint a szerdaihoz hasonló események egyoldalú tájékoztatáshoz vezethetnek, hiszen a kellő erőkkel felvonuló peres fél döntheti el, melyik sajtóorgánum tudósíthat az eseményről és melyik nem. Fleck úgy véli, a történtekért nem az eljáró bíró, hanem a bírósági igazgatás a felelős, amely sem megfelelő méretű teremről, sem kellő létszámú rendfenntartó erőről nem gondoskodott.

Semmiképpen sem elfogadható, ami a Magyar Gárda ügyében indult polgári per szerdai tárgyalásán történt - mondta Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Schiffer szerint azt, hogy egy szűkös tárgyalóteremben ki lehet jelen és esetleg ki nem, az az eljáró bíró kompetenciájába tartozik. Hozzátette ugyanakkor, hogy gondolni kellene arra, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó ügyek nyilvánosságát ne korlátozza a terem mérete.

Jogsértőnek nevezte a tárgyalás nyilvánosságának korlátozását Gábor László, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára is. Azt mondta, elvileg bárki bemehet egy nyilvános tárgyalásra, a terem befogadóképességének határáig. Ha arra lehet számítani, hogy fokozott érdeklődés lesz, célszerű nagyobb termet kijelölni és gondoskodni a rend fenntartásáról. Ez bármilyen nyilvános rendezvényen a szervezők feladata, ha bíróságról van szó, akkor az illetékes bírósági vezetőké.