Kizsigerelt népszavazásoktól féltik a demokráciát

Új életet lehelne népszavazás pártok és politikusok rövidtávú, önös politikai érdekei miatt kiüresedő intézményébe a Political Capital Institute és a Századvég Alapítvány. A politikai elemzők többek között nyilvánosságra hoznának minden népszavazással kapcsolatos költséget, rövidebb határidőket szabnának, és kauciót vezetnének be a komolytalan kérdések ellen.

A népszavazás intézményének újragondolását kezdeményezi a Political Capital Institute és a Századvég Alapítvány. A két politikai elemző cég közös nyilatkozatban ecseteli, hogy szerintük a pártok kampányeszközévé váltak a népszavazási kezdeményezések, amelyeket rövidtávú politikai érdekeknek rendelnek alá, akárcsak a voksolás gazdasági és társadalmi életre gyakorolt káros hatásait. A két cég azt javasolja, hogy a törvényhozók szabályozzák újra a népszavazás intézményét.

A nyilatkozat szerint a politikusok, pártok népszavazásokkal kapcsolatos tevékenysége - a referendumok jelentőségének relativizálása, politikai metsvárnak tekintése - gyengítik a demokráciát. A népszavazás elsősorban a pártokon kívüli civil társadalom számára fenntartott jogintézmény, jóllehet arra még egyszer sem volt példa fennállása óta, hogy valóban csak civilek kezdeményezzenek és vigyenek végig egy ilyen folyamatot.

Az elemzők ezért azt javasolják, hogy csak akkor legyen érvényes egy népszavazás, ha a szavazásra jogosult állampolgárok több mint fele részt vesz rajta, kivéve a helyi népszavazásokat. A népszavazással kapcsolatos összes költséget az államnak kellene állnia, és ezeket részletesen nyilvánosságra kellene hozni, beleértve a pártok és a kormány kampánykiadásait is. Lerövidítenék az időt a kezdeményezés benyújtása és a népszavazás megtartása között, és kaucióval szűrnék ki a komolytalan kérdéseket. Ezen kívül arra köteleznék a parlamentet, hogy 3 hónapon belül törvényt hozzon a népszavazás eredményéről, és öt évben határoznák meg egy ilyen döntés kötelező érvényességét.