Csak fél füllel hallgat a véleményünkre a kormány

Gyurcsány Ferenc kormányfő februárban bejelentette, mostantól nem akar verdiktet hirdetni, minden fontos kérdésben társadalmi vitát akar. Bár az egyeztetésnek megvannak a törvényi feltételei, a kormányok nem szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, igyekszenek kibújni a civilek megkérdezésének kötelezettsége alól. Ha pedig meg is kérdezik a véleményünket, akkor sem kötelezi őket semmi sem arra, hogy figyelembe is vegyék azt. Az [origo] tesztelte a tárcákat, figyelnek-e a hozzájuk eljuttatott véleményekre, és egy elveszett törvényjavaslat nyomába eredt.

"A kormány nevében nem szeretnék verdiktet hirdetni, egyszerűen csak bejelenteni döntéseket és azt mondani, hogy ez van és punktum" - ecsetelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 18-i parlamenti beszédében, hogy mostantól egészen más politikát követ a kormány, mint korábban. A kormányfő ígérete szerint csak társadalmi viták, egyeztetések és hatástanulmányok után hoznak majd új, nagy horderejű törvényeket.

Az elmúlt másfél évben Gyurcsány sok tekintetben ezzel ellentétes politikát folytatott. Kormánya számtalan bírálatot kapott az ellenzéktől, a szakmai- és érdekképviseleti szervezetektől, sőt, saját pártjától is, amiért a megszorításokról és a reformtörvényekről nem, vagy nem a kritikusok által elvárt módon egyeztetett.

A társadalmi vita fogalmát 1990-ben kigyomlálták ugyan az 1987-es jogalkotási törvényből (arra hivatkozva, hogy az "az áldemokrácia tipikus intézménye, amely a parlamentarizmus hiányát volt hivatva leplezni"), de ma is vannak jogszabályok, amely előírják az egyeztetést. Létezik az Országos Érdekegyeztető Tanács, az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerint pedig a tervezeteket közzé kell tenni a minisztériumok honlapjain, és lehetőséget kell adni arra, hogy az érintettek véleményezzék azokat, még mielőtt a kormány elé kerülnének.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a véleményeket be is kell építeni a jogszabályokba. "A javaslattételi jog (...) nem terjed ki arra, hogy a közhatalmi döntéshozó e javaslatokat figyelembe is vegye" - írta 2006 júniusában a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és rendészeti tárca akkori államtitkára. Az államtitkár érvelését az Alkotmánybíróság is alátámasztotta, amikor kimondta, az egyeztetések elmaradása miatt még nem lesz egy törvény sem érvénytelen.

Egyeztetnek is, meg nem is

A törvény csak azt írja elő, hogy jelentést kell készíteni arról, milyen ötletet és miért nem vettek figyelembe. Az [origo] tesztelte a jogszabály betartását: megkerestünk több minisztériumot is, hogy közérdekű adatként közöljék egy-egy, az adott tárcánál előkészített, és a közelmúltban elfogadott törvényhez milyen észrevételek érkeztek, és azokból mit használtak fel, illetve mit utasítottak vissza.

A leggyorsabban - kevesebb, mint három nap alatt - a Honvédelmi Minisztérium reagált: azt közölte, hogy tavaly ősszel közzétették a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt módosító jogszabályt (amely többek közt új minősítési rendszert és rehabilitációs járadékot vezetett be az egészségkárosodást szenvedett katonáknak), de arra javaslat nem érkezett, így összefoglalót sem készítettek.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból telefonon jelentkezett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényért felelőse. Kiderült, hogy a törvény a készülő új polgári törvénykönyv egy kiragadott darabja, így a vitákat még a ptk-ról folytatták le. Ennek keretében a Magyar Helsinki Bizottság és a Háttértársaság a Melegekért azt javasolta, házasodhassanak az azonos neműek is, míg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elutasította a melegek kapcsolatainak hivatalossá tételét. A két álláspont közti kompromisszum lett végül a bejegyzett élettársi kapcsolat.

Az Egészségügyi Minisztériumtól az egészségbiztosítási törvényhez érkezett észrevételeket, illetve az azokról készült összefoglalót kértük, de csak egy Mikola István fideszes képviselőnek írt levelet kaptunk, amelyben Horváth Ágnes miniszter hét oldalon keresztül sorolta, mikor mely szervezetekkel egyeztettek. Kaptunk e mellett egy összefoglalót arról, hogy miben változott meg a törvény az után, hogy a köztársasági elnök visszaküldte azt a parlamentnek. Hiába kértük ismét a tárcát, a beérkezett véleményekről készült összefoglalót azóta sem küldték meg.

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy a tárca az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében, működő Munkavédelmi Bizottság véleményét kérte ki a munkavédelmi törvény módosításakor. A testület észrevételei közül többet is beépítettek a törvény, például azt, hogy a munkáltató köteles biztosítani a munkavédelmi képviselő választásának feltételeit akkor is, ha az - 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében - a törvény szerint nem lenne kötelező.

Saját bevallása szerint nem kapott észrevételeket az internetes közzétételre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sem, amelytől a közúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló javaslatról érdeklődtünk. Megküldték azonban véleményezésre 19 szakmai szervezetnek (a Magyar Autóklubtól a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetéig). A véleményezők közül többen is olyan javaslatot tettek (például az útdíjak eltörlése vagy módosítása), amely nem tartozott a törvény tárgyához.

A Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényhez érkezett észrevételeket kértük, illetve azt kérdeztük, miért nem teszik közzé még a döntés előtt a kormányrendeleteket. Előbbi kérésünkre egy 28 oldalas összefoglaló érkezett a szakmai szervezetekkel és nagyobb telekommunikációs cégek észrevételeivel, utóbbi kérdésünkre pedig azt közölték, a MeH által előkészített jogszabályok túlnyomó többsége abba a körbe tartozik, amelyek esetében nem áll fenn közzétételi kötelezettség.

Ki lehet kerülni

A titkolózni kívánó kormányzatnak több lehetősége is van arra, hogy kikerülje a nyilvános egyeztetést. Maga az elektronikus információszabadságról szóló törvény határoz meg egy sor témakört, amelyben a jogalkotó nem köteles közzé tenni a tervezeteket: a népszavazásra nem bocsátható témák (például alkotmány és költségvetés), a fizetési kötelezettségről, a támogatásokról, ármegállapításról és a "különösen fontos érdekeket" érintő témákról nem kell egyeztetni.

A rendszerváltás óta minden kormány élt azzal a lehetőséggel, hogy egy számára fontos, vagy éppen valamilyen okból kínos törvényjavaslatot nem a kabinet, hanem egy kormánypárti képviselő nyújtott be önálló indítványként. Legutóbb Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagjának elemeivel jártak így el: a párfinanszírozási törvényt például Puch László, az MSZP pénztárnoka nyújtotta be. Ezzel a módszerrel nem csak az államigazgatáson kívüli, de az azon belüli egyeztetéseket is meg lehet spórolni, hiszen egy képviselőnek bármikor joga van törvényt kezdeményezni.

Egy másik módszer az érdemi egyeztetések megkerülésére hogy a törvényt több olvasatban tárgyalják - mondta az [origo]-nak Földes Ádám, a TASZ ügyvivője. Szerinte gyakran előfordul, hogy szöveg első verzióját közzéteszik, ahhoz meg lehet fogalmazni a véleményeket, majd a tárca visszavonja és teljesen átírja, az új változatot pedig nem teszi közzé. Nehezíti a véleményezést az is, hogy a legfontosabb jogszabályokat sürgősséggel tárgyalják.