Homlokegyest ellenkező dolgot állítanak a fővárosi koalíciós pártok arról az MSZP-s reformjavaslatról, amely a 12 budapesti kórházat egyetlen gigantikus részvénytársaság alá rendezné. Az SZDSZ szerint nem készültek el a szükséges tanulmányok, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy működőképes-e a modell. A múlt csütörtöki közgyűlési vitán több MSZP-s politikus azt állította, megalapozottak az erről szóló számítások.
Amikor azonban az [origo] munkatársa bele akart nézni az összevonásról szóló tanulmányokba, az egészségügyért felelős MSZP-s főpolgármester-helyettes irodája közölte: csak egy több ezer oldalra rugó állapotfelmérés készült a fővárosi kórházakról, háttértanulmány nem. Az integráció várható hatásaival így csak egy 44 oldalas, mellékletekkel ellátott előterjesztés foglalkozik.
A vita politikai jelentőségét az adja, hogy a kórházegyesítés sorsa összefonódott a jövő évi fővárosi költségvetés elfogadásával. Az MSZP ugyanis annyira ragaszkodik a koncepcióhoz, hogy azt a költségvetéssel együtt akarja megszavazni. Az SZDSZ erre nem hajlandó. A konfliktus a múlt csütörtöki közgyűlésen csúcsosodott ki: az SZDSZ az ellenzék szavazataival napirendre vette a költségvetést, mire az MSZP-frakció kivonult a teremből. A megoldást március 10-ig kell megtalálniuk a koalíciós pártoknak, a főpolgármester ekkora hívott össze rendkívüli közgyűlést, amelynek témája a büdzsé megszavazása.
Kirúgások és megtakarítás
A szocialisták azért kapcsolnák össze a két kérdést, mert szerintük az integrációnak költségvetési vonzata van. Horváth Csaba MSZP-s főpolgármester-helyettes szerint fővárosi kórházak, tavaly év végén összesen 5,5 milliárdos hiányt halmaztok fel. Az egészségbiztosító szétosztott nyereségéből ezt ugyan sikerült kétmilliárdra lefaragni, de semmi nem garantálja, hogy ezt idén is meg lehet tenni. Horváth szerint erre jelenthet megoldást, ha a 90 telephelyen, 484 épületben működő, 12 fővárosi kórház egy részvénytársaság alá tartozik.
A javaslat elismeri: az összevonás az első évben, főként a végkielégítések miatt veszteséges lenne. A következő években viszont a közbeszerzések - gyógyszerbeszerzés, mosatás, takarítás, élelmezés, labordiagnosztika - központosításával, az informatikai rendszer egységesítésével, elbocsátásokkal - karbantartók, rendészek, gondnokok elküldésével - évente 2-4 milliárd forintot lehetne megspórolhatni.
A főpolgármester-helyettes szerint a kórházak szakmánként specializálódhatnának is. A Nyírő Gyula Kórházban a pszichiátriát, a Margit kórházban pedig a gyerekellátást lehetne fejleszteni - magyarázta az [origo]-nak Horváth, aki szerint a koncepció - amely 2009 januártól lépne életbe - kórházbezárással nem, csak telephelyek számának csökkentésével járna. A tervezet számol az épületeladásokból befolyó plusz pénzzel is.
Számítások nélkül
Az SZDSZ ugyan nem tartja teljesen rossznak az ötletet, mégsem támogatja azt. Legfőbb érvük, hogy a megfelelő számítások, vizsgálatok nélkül nem tudni, valóban működni fog-e az MSZP által javasolt modell. A szabaddemokraták szerint racionalizációra ugyan szükség van, de az integrációval megszűnne a kórházak függetlensége, valamint a köztük lévő verseny is. Az SZDSZ ellenállása azért is érdekes, mert Demszky Gábor főpolgármester tavaly április 27-én, az egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján még azt mondta: valamennyi fővárosi fenntartású kórház egyetlen holdingszerű szervezetben egyesül majd.
Mindkét koalíciós párt érvelésében lát igazságot Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász, aki szerint az MSZP-s tervezet alapvetően jó, több dolgot viszont figyelmen kívül hagy. A holding előnye, hogy jobb helyzetet biztosít a fővárosi kórházak számára a több-biztosítós rendszerben -mondta a közgazdász. A magántőke bevonásával megalakuló pénztárak ugyanis egymással fogják versenyeztetni a kórházakat, a kiszolgáltatott intézmények így arra kényszerülnek, hogy minél többféle osztályt működtessenek.
A holding struktúra viszont - amelyet a közgazdász egy taxistársasághoz hasonlított - védettséget biztosít, a pénztár ugyanis a holding vezetőivel fog tárgyalni. A holding alá tartozó kórházak így olyan profilra, beteségtípusra tudnak majd specializálódni, amiben valóban jók. Ezzel pedig a beteg is jól jár, mivel olyan kórházba kerülhet, ahol magasabb színvonalon gyógyítják a betegségét.
"Kommunizmus szagúnak" érzi viszont Rékassy azt, hogy a holdingba minden fővárosi kórháznak be kell lépnie. Szerencsésebb lenne, ha a kórházak mérlegelhetnének, hasonlóan a taxisokhoz, akik maguk döntenek arról, hogy belépnek-e egy társaságba - mondta Rékassy, aki szerint lehet, hogy néhány kórház egyedül hatékonyabban tudna működni. Rossznak tartja azt is, hogy a tervezet csak a nem gyógyító tevékenységek - karbantartók, rendészek - körében racionalizálna, miközben a gyógyítás terén is szükség lenne erre. A közgazdász szerint több kórházi osztály felszámolása, valamint a párhuzamosságok megszüntetése - például a közeli kórházak hasonló profilja - is fontos lenne. Mivel azonban ezek a javaslatok nem népszerűek, nem is számol velük a tervezet - tette hozzá.