Meg kell húznia magát a leányfalui gázolónak

Hiába nem hajlandó kiadni Írország a két kisgyerek haláláért felelős és tettéért elítélt leányfalui gázolót, vannak még lehetőségek a magyar igazságügyi szervek kezében arra, hogy elérjék kiadatását. Egy uniós igazságügyi szervezet előveheti Írországot, de megbukhat a gázoló akkor is, ha elhagyja a hazáját, mivel 2012-ig európai elfogatóparancs van ellene érvényben. Az ügyben Draskovics Tibor igazságügyi miniszter is lobbizik pénteken. Ennek ellenére kicsi az esélye, hogy a férfi börtönbe kerüljön, pedig az ellene hozott ítélet jogosságát még Írország sem vitatja.

Pénteken találkozik Draskovics Tibor a Magyarországra látogató ír igazságügyi miniszterrel, a tervek szerint a megbeszélésen szóba kerül majd a leányfalui gázoló ügye is.

Az ír férfi, Ciaran Tobin még 2000-ben Leányfalun előzés közben felvágódott autójával a járdára, ahol két kisgyerek nagymamájával és nagynénjével éppen azt várta, hogy átmehessen az úttesten. Az ötéves kisfiú és kétéves húga azonnal meghaltak. Bár a férfit két évvel később gondatlanságból elkövetett, halált okozó közlekedési baleset miatt a Pest Megyei Bíróság hároméves, letöltendő szabadságvesztésre ítélte, végül egy napot sem töltött börtönben. Tobin ugyanis még az eljárás elején egy családi eseményen való részvételre hivatkozva visszakérte a hatóságtól útlevelét és hazautazott Írországba.

Az ír legfelsőbb bíróság március közepén többéves huzavona után úgy döntött: elutasítva a magyar kérelmet nem adja ki a két gyermek halálra gázolásáért elítélt állampolgárát a magyar hatóságoknak, azaz az elítélt Tobin megússza a börtönt.

Aktív akta marad

A magyar igazságügyi és rendészeti miniszter nem valószínű, hogy bármit is tehet az ügyben, de az [origo] által megkérdezett jogászok szerint még vannak további lehetőségek arra, hogy az ír - akinek autójában a balesetkor benn ült felesége és kisgyermeke is - mégis rács mögé kerüljön. "Nem fogjuk visszavonni az európai elfogatóparancsot, így annak elévülési idején belül, egészen 2012. július 3-áig el lehet fogni a férfit" - mondta Miszori László, az ügyet kezelő Pest Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője.

Ha Írország nem is hajlandó kiadni Tobint, más állam ezt ugyanúgy megtehetné a nemzetközi elfogatóparancs alapján. Ehhez az kellene, hogy Tobin kitegye a lábát hazájából, akár csak egy rövid vakációra, amint erről valaki értesítené a helyi hatóságokat, már a másik ország repülőterén el lehetne fogni, majd megindítani az átadási eljárást. Tobin véletlenül is belefuthat külföldön egy ellenőrzésbe vagy igazoltatásba, amely során a nemzetközi nyilvántartásból kiderülne, hogy elfogatóparancs van ellene érvényben, de ennek jóval kisebb az esélye.

Ülje le otthon

Miszori László szerint - a kiadatás elutasításába beletörődve - a magyar igazságügyi tárca tehetne egyéb lépéseket is: a nemzetközi bűnügyi jogsegély alapján lobbizhatna Írországban, hogy ott hajtsák végre a kiszabott börtönbüntetést. A büntetőbíró szerint erre az is alapot adna, hogy a Tobin által elkövetett közlekedési bűncselekmény az ír jogrendszerben is megtalálható, ráadásul hasonló tartamú büntetéssel szankcionálják.

"Mivel a magyar ítélet érvényességét nem vitatták, azt kell kérnünk, hogy saját állama területén hajtsák végre rajta az ítéletet" - mondta a kollégiumvezető. Miszori megemlítette azt is, éppen tavaly gyűjtötték össze uniós szinten az egyes tagállamok tapasztalatait az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban. Mint mondta, több ország részéről felmerült, hogy az írek nem megfelelően ültették át az erre vonatkozó szabályokat saját jogrendszerükbe, ezért nem Tobin az egyetlen, aki megúszhatja a felelősségre vonást egy másik uniós tagállamban elkövetett bűncselekmény után.

Egy új lehetőség: vegye elő az íreket az Eurojust

Magyar György ügyvéd szerint még egy megoldás lehetséges: szerinte az Európai Unió egyik új szervéhez, az Eurojusthoz kellene fordulni. A szervezetet azért hozták létre 2002-ben, hogy a segítségével hatékonyabban léphessenek fel a tagállamok határain átnyúló, illetve a szervezett bűncselekményekkel szemben. Az ügyvéd szerint az uniós fórum nyomást gyakorolhatna Írországra, amiért nem jól értelmezi és így nem tesz eleget az európai elfogatóparancs, illetve kiadatás alapjául szolgáló EU-s keretegyezménynek.

Az Eurojust egyetlen magyar tagja, Lévai Ilona ügyész az [origo] kérdésére elmondta: soha hasonló ügy nem került még a pár éve létező jogi fórum elé, de elviekben nincs kizárva, hogy foglalkozzanak az ír állam eljárásával. Az Eurojust valóban azért jött létre, hogy segítse a tagállamok együttműködését az igazságügy területén, így többek között azt is, hogy egységesen hajtsák végre az olyan keretegyezményeket, mint amilyen az elfogatóparancsra vonatkozó határozat - erősítette meg. Hozzátette ugyanakkor, az Eurojust a feleket kötelező döntést nem hozhat, csak ajánlást, javaslatokat fogalmazhat meg. Az eljárást a magyar igazságügyi minisztérium, illetve az ügyben illetékes bíróság is megindíthatja.