Nem döntött az SZDSZ az új tisztújításról

Több mint hét órán át tárgyalt az SZDSZ vezetése az elnökválasztáson történt csalások következményeiről, majd végül úgy döntött, nem dönt. Az új küldöttgyűlés összehívására ugyanis csak a párt országos tanácsának van joga, ez a testület pedig legközelebb április elején ülésezik. A csalásról készült jelentésben az áll, az álküldöttek - többek állítása szerint - nem Kóka János, hanem Fodor Gábor mellett voksolhattak, és érdemben befolyásolhatták a választás kimenetelét. Az SZDSZ a honlapján nyilvánosságra hozta a csalásokról készült vizsgálati jelentést.

Április 5-én dönthet az SZDSZ országos tanácsa (OT) arról, összehívja-e a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlését - derült ki az ügyvivői testület (ÜT) maratoni, csütörtök estétől péntek hajnalig tartó ülésén. Gusztos Péter ügyvivő az ülés után azt mondta, az alapszabály értelmében csak a párt parlementjeként működő OT-nak van joga meghozni egy ilyen döntést.

Az ügyvivők meghallgatták T. Asztalos Ildikót, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét, akiről Köteles Péter borsodi párttag februárban a Hír Tv műsorában azt állította, a tavaly márciusi elnökválasztáson álküldötteket buzdított a szavazásra Kóka János mellett. T. Asztalos az ülésről úgy távozott, hogy nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni.

Az ÜT megtárgyalta azt a jelentést is, amelyet Jüttner Csaba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnök készített és amelyet a párt honlapján nyilvánosságra is hoztak. Jüttner az ülés után azt mondta, megállapították, hogy négy távol lévő borsodi küldött helyett mások, köztük a küldöttgyűlésen csak vendégként jelen lévő tagok írták alá a jelenléti ívet.

Négy állítás egy ellen

Jüttner jelentése szerint a meghallgatott SZDSZ-esek közül öten állították, hogy tudnak szabálytalanságokról, közülük négyen azt mondták, T. Asztalos arra buzdította az álküldötteket, hogy Fodor Gáborra szavazzanak (az ötödik Köteles volt). Ezt az állítást T. Asztalos tagadta. A jelentés szerint sem Kóka, sem Fodor stábja nem szervezte a csalást.

A jelentés kimondja, hogy - bár nem lehet tudni, az álküldöttek valójában kire szavaztak - a csalás befolyásolhatta az elnökválasztás kimenetelét. Az elnökválasztás első fordulójában ugyanis szavazategyenlőség volt a két jelölt közt, ha tehát az álküldöttek akkor is szavaztak, az eredmény másként alakulhott volna.

Jüttner vizsgálóbizottsága ugyanakkor csak a második forduló jelenléti íveit vizsgálta, mivel az első forduló dokumentumait a választás után megsemmisítették. Ezt Gusztos azzal magyarázta, hogy csak az eredményes választás jelenléti ívét kellett benyújtani a bíróságnak, mint amivel igazolják, hogy Kóka János a párt vezetője. Az ÜT döntött arról is, az etikai bizottság elé utalja T. Asztalos és az álküldöttek ügyét, akiket felkérnek arra, a testület döntéséig függesszék el párttagságukat.

Maradhat a pénztártörvény

Az ÜT tárgyalt az egészségbiztosítási törvényről is, miután csütörtökön koalíciós egyeztetést tartott az MSZP és az SZDSZ a miniszterelnöknél. Erre azért volt szükség, mert több szocialista politikus - köztük Lendvai Ildikó frakcióvezető is - is úgy nyilatkozott, komolyan meg kellene fontolni a februárban elfogadott törvény visszavonását vagy átalakítását úgy, hogy a pénztárakban ne vásárolhasson részesedést a magántőke.

Gusztos Péter szerint az egyeztetésen az MSZP megértette, hogy az SZDSZ ragaszkodik a magántőke bevonásához. Ezzel szerinte elhárult annak a veszélye, hogy a szocialisták az ellenzékkel együttműködbe visszavonják a törvényt. Azt mondta, a két párt arról tárgyal, hogyan lehetne úgy átalakítani a törvényt, hogy a Fidesz ne tudja azt egy újabb népszavazási kezdeményezéssel ellehetetleníteni.

Példaként Gusztos Horváth Ágnes egészségügyi miniszter ötletét említette, amely szerint a pénztárak részvényeinek egy részét az Új tulajdonosi program keretében kisbefektetők vásárolhatnák meg. Felmerült az is, hogy esetleg nem lenne kötelező belépni az egészségpénztárakba, csak szabadon választható lehetőség lenne.