Az orvosi látogatásokkor fizetendő vizitdíjat 2007. február 15-én vezették be. A vizitdíj összege alap esetben 300 forint. Emelt összegű, vagyis ezer forintos vizitdíjat akkor kell fizetni, ha a beteg nem a háziorvosához megy, ha beutaló nélkül megy szakrendelésre, illetve, ha az ügyeleti ellátást valódi ok nélkül veszi igénybe.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy fizessen mindenki, aki orvoshoz fordul, a rászorulók pedig majd visszaigényelhetik a pénzt. A végül bevezetett rendszerben egyes csoportok mentességet kaptak. 18 éves kor alatt nem kell vizitdíjat fizetni, és a mentességet kiterjesztették a különböző tartós betegségben szenvedőkre, illetve azokra a rendőrökre, tűzoltókra, akik bevetés közben sérülnek meg. Nem kell fizetni terhesgondozáskor, szülészeti ellátáskor sem.
Érvek a vizitdíj mellett
A vizitdíj bevezetése mellett azzal érvelt az egészségügyi kormányzat, hogy bármilyen kis összegű lakossági önrészfizetés is képes visszaszorítani a hálapénzt. A vizitdíj bevezetése után készült felmérések ezt az elképzelést azonban nem támasztották alá. A vizitdíjhoz fűzött várakozások közül egy teljesült, mégpedig az, hogy csökkent az orvos-beteg találkozások száma. A kormány szerint a vizitdíj segít leszámolni azzal az illúzióval is, hogy a közegészségügyi ellátás ingyenes. A vizitdíjat védik azzal is, hogy a díj kiszámítható bevételt jelent a háziorvosoknak, közegészségügyi intézményeknek, amit fejlesztésekre fordíthatnak.
Érvek a vizitdíj ellen
Az elképzelés bírálói szerint viszont a vizitdíj visszatarthatja a nehéz anyagi helyzetben lévő betegeket attól, hogy időben orvoshoz menjenek. A rendszert támadták azzal is, hogy a vizitdíj beszedése idő- és pénzigényes.
Hogy hangzik a kérdés?
A március 9-i népszavazáson a következőképpen szerepel majd a vizitdíjjal kapcsolatos kérdés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január elsejétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?".