Saját népszavazási kérdéseik lepték meg a pártokat

Tanácstalanok a nagy politikai pártok az után, hogy az Alkotmánybíróság szabad utat engedett összesen hat, általuk kezdeményezett népszavazási kérdésnek. A kezdeményezések ugyanis egy olyan - nem túl régi - időszakban születtek, amikor még a képviselői fizetések és a Zuschlag-ügy volt a legfontosabb téma, nem a vizitdíj vagy egészségbiztosítás. Népszavazási kérdésből ez utóbbi ügyben sincs hiány.

"A magánvéleményem az, hogy nem kellene egy újabb népszavazás" - mondta az [origo]-nak Avarkeszi Dezső, a parlament alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke, akit arról kérdeztünk, még mindig komolyan gondolja-e pártja azt az öt népszavazási kérdést, amelyeknek a múlt pénteken adott zöld utat az Alkotmánybíróság (Ab). A képviselő nem tudta megmondani, mi a hivatalos vélemény, szerinte erről még egyeztetni kell párton belül és a koalíciós felek közt is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly október 1-jén jelentette be tisztasági csomag néven ismertté vált javaslatait, amelynek főbb pontjai most népszavazási kérdések formájában bukkantak fel újra. A kormányfő bejelentése után két héttel MSZP-s képviselők benyújtották a népszavazási kezdeményezéseket az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Nem népszavazást szeretnénk, hanem megoldást - mondta akkor a kormányfő, utalva arra, hogy a kezdeményezés a politikai pártok "erőteljes ösztökélése".

Gyurcsány javaslatait ugyanis még saját pártjában is ellenérzéssel fogadták, az ellenzék szerint pedig a miniszterelnök csak az akkor címlapokon lévő Zuschlag-ügyről akarta elterelni a figyelmet. Az MSZP-frakcióban Gyurcsánynak látszólag sikerült kompromisszumot kiharcolnia, de a képviselőcsoport polgármester tagjai akkor is elfogadhatatlannak tartották, hogy nem lehetnének képviselők.

A képviselők zsebében

Az Ab által jóváhagyott MSZP-s kérdések azt firtatnák az állampolgároktól, egyetértenek-e azzal, hogy a pártok csak a költségvetésből és magánszemélyektől fogadhassanak el támogatást, hogy az országgyűlési képviselőknek ne adjanak elszámolás nélkül költségtérítést, hogy összeférhetetlen legyen az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség, hogy rendszeresen vagyonvizsgálatot folytassanak az állami vezetőknél, illetve a vezető köztisztviselőknél.

Zöld utat kapott ugyanakkor egy fideszes kérdés is. Az ellenzéki párt nem sokkal az MSZP-s kezdeményezés után nyújtotta be a saját javaslatait, amelyek többek közt betiltották volna a politikai hirdetéseket, vagy az euró bevezetéséig befagyasztották volna a képviselők és állami vezetők bérét. Ezeket a kérdéseket sem az OVB, sem az AB nem találta népszavazásra bocsáthatónak, de egy kérdésben lehet referendumot tartani: e szerint évenként meg kellene vizsgálni a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodását.

Az [origo] érdeklődésére Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke azt mondta, nem tudja megmondani, fenntartják-e a kezdeményezést. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője is úgy fogalmazott, elemzik a helyzetet. Azt vizsgálják, hogy a tavaly decemberben elfogadott, a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény mennyiben fedi le azokat a célokat, amelyeket a kérdés benyújtásakor el akartak érni.

Még több népszavazás

Tavaly a szocialisták úgy gondolták, úgyis lesz népszavazás (lett is, március 9-én), azzal egy füst alatt meg lehetne tartani a referendumot a saját kérdéseikről. Az OVB és az Ab döntéshozatala azonban elhúzódott. Aláírást ezekben a kérdésekben nem kell gyűjteni, az Országgyűlés egyszerű többséggel is elrendelheti a népszavazást. A házelnök hétfőn tájékoztatta a képviselőket az Ab döntéséről, a parlamentnek április 17-ig kell döntenie.

A népszavazások sorának biztosan nem lett vége március 9-én. Ősszel - hacsak addig a kormánykoalíció vissza nem vonja a törvényt - referendum lehet az egészségbiztosításról is. Vita van ugyan arról, hogy az Albert házaspár kérdése ("Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?") a februárban elfogadott egészségbiztosítási törvényre vonatkozik-e, de vannak más, konkrétabb kezdeményezések is.

Kedden kapott zöld utat az OVB-től négy újabb kérdés, amelyeket február 18-án nyújtott be egy dr. H. Z. monogramú magánszemély. A kezdeményező biztosra megy, konkrétan a 2008. évi I. törvényről kérdezné meg az emberek véleményét, de több lehetőséget is felvetett arra, mi történjen a jogszabállyal. A kérdések egyrészt korlátoznák a pénztárak működését, illetve állami tulajdonban tartanák azokat, de az egyik hatályon kívül is helyezné a törvényt.