Normakontrollra küldte Sólyom a büntető törvénykönyvet

Az Alkotmánybírósághoz küldte Sólyom László a büntető törvény módosításáról szóló törvényt, mert aggályai vannak az egyik új szabály alkotmányosságával kapcsolatban. Az államfő szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az önrendelkezési jogot az, ahogy a gyűlöletbeszédet szabályozták.

Sólyom László köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt - közölte szombat este Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályának vezetője. Az államfő az Alkotmánybíróság elnökének, Bihari Mihálynak írt indítványában az áll: Sólyom László álláspontja szerint a kihirdetésre megküldött törvény alkotmányellenes.

Az Országgyűlés a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe illesztésével "olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére" - olvasható a közleményben. Ezzel Sólyom László szerint a törvény ezzel sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az önrendelkezési jogot.

A közlemény szerint a törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta. A kormány álláspontja szerint - amely az Országgyűlésben is elhangzott - a gyalázkodásra vonatkozó változtatás ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal. Sólyom László is osztotta a kormány aggályait a törvény alkotmányosságával kapcsolatban, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult - derül ki a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményéből.

Az államfő indítványában azt is kiemelte, hogy a testület 2004-ben egy hasonló tartalmú, ráadásul a véleményszabadságot kevésbé korlátozó törvényt már alkotmányellenessé nyilvánított. Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, ami büntethetővé tenné a gyűlöletbeszédet, vagyis a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodást.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a büntető törvénykönyv elfogadott módosítását aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak, mert a jogvédő szervezet szerint ez szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot.