Bizonyítottság hiányában ért véget a Kármán-ügy

Nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szüntette meg a nyomozást az ügyészség. Ezzel a kijelentéssel Borbély Zoltán szóvivő megváltoztatta a korábbi rendőrségi álláspontot.

A korábbiakat megváltoztatva, bűncselekmény helyett bizonyítottság hiányával indokolta a nyomozás megszűntetését Kármán Irén ügyében az ügyészség, mivel nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy nem korlátozták az újságíró személyi szabadságát - közölte Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Borbély hozzátette: az ügyészség részben helyt adott a sértett Kármán Irén jogi képviselője által benyújtott panasznak, és a személyi szabadság megsértését illetően a nyomozás megszüntetésének jogcímét megváltoztatta.

Mint mondta, az ügyészség úgy ítélte meg, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Ezért változtatták meg részben a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) határozatát.

A rendőrség nyomozást megszüntető határozatában arra hivatkozott, hogy nem történt meg a személyi szabadság megsértésének bűntette, azaz e tekintetben nem történt bűncselekmény. A Legfőbb Ügyészség azonban a rendőrségtől eltérően értékelte az adatokat és úgy ítélte meg, hogy nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy nem történt meg a bűncselekmény - mondta Borbély. Magyarázatként hozzáfűzte: vagyis lehet, hogy megtörtént az újságíró elrablása, ahogyan mondta, de az is lehet, hogy nem, vagy nem úgy, ahogyan előadta. Tehát a nyomozás során nem sikerült felderíteni, hogy a sérüléseit ki, milyen körülmények között és pontosan mikor okozta, és azt sem, hogy hogyan került a Duna-partra, ahol megkötözve találtak rá.

A szóvivő ügyész a határozat indokolását ismertetve felidézte: Kármán Irént a szakértői vélemény szerint 24 órán belül valaki bántalmazta, nem lehet azonban megállapítani, hogy a bántalmazásra hol, pontosan mikor és milyen okból, célból került sor. Így azt sem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy - bár nem teljesen az általa elmondott módon - a sértettet jogellenesen a személyi szabadságától is megfosztották. A nyomozást ezek alapján bizonyítottság hiányában szüntették meg - magyarázta.

Hozzátette: a szakértői vélemény szerint egyébként "érdes felület behatása" Kármán Irén egyik sérülése esetében sem véleményezhető. Az újságírónő azt állította, tavaly június 22-én éjszaka Pesterzsébeten ütötték le és tuszkolták be egy kocsiba, majd brutálisan megverték, a Duna-parton pedig kidobták az autóból. Az újságírónő állítása szerint a meredek támfalon lecsúszott és így került a vízpartra, ahol egy horgász talált rá.

Borbély elmondta: az életveszélyt okozó testi sértés vonatkozásában egyetértettek a nyomozóhatósággal: tény, hogy az újságírónőt bántalmazták, életveszélyes sérülést szenvedett, de az elkövető kiléte nem volt megállapítható. A sértett nem köteles önmagára vagy hozzátartozójára terhelő vallomást tenni - közölte a szóvivő. Hozzátette: az ügyészség tehát részben helyt adott a panasznak. A nyomozóhatóság minden lehetséges bizonyítékot beszerzett, és a "tényállás-felderítési kötelezettségének" mindenben eleget tett.

Az 1990-es évek olajszőkítési ügyeivel foglalkozó Kármán Irén ügyvédje, Pelle Andrea pénteken jelentette be, hogy hatóság félrevezetése miatt nem indulhat eljárás az újságíró ellen, mert a LÜ határozata szerint az ügyében folytatott nyomozást nem bűncselekmény, hanem bizonyíték hiányában szüntették meg.