Második nekifutásra sem döntött pénteken a kazincbarcikai önkormányzat arról, hogy a városi kórház működtetését át akarja-e adni a befektetőknek. Amíg novemberben érvénytelenné nyilvánították a pályázatot, pénteken a képviselők úgy döntöttek, népszavazásra bocsátják a kérdést. A döntésben szerepe lehetett annak, hogy az elbocsátások miatt meglehetősen népszerűtlen lépés a kórházak befektetőknek történő átpasszolása. Ráadásul a pályázók között ott volt az a Hospinvest Zrt is, amelyet az egri kórház kapcsán egyre támad a Fidesz.
A szocialista többségű Heves megyei közgyűlés - amely az egri kórház fenntartója - február 29-én döntött úgy, hogy a Hospinvestnek adja át a veszteségsen működő kórház irányítását. A Magyar Nemzet múlt szerdán azt írta: hibás pályázattal nyilvánították győztesnek a céget, amely eddig a kiskunhalasi, gyöngyösi, hatvani kórházat szerezte meg. A Fidesz ezt követően, múlt csütörtökön jelentette be: a tender érvénytelenné nyilvánítását kéri az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivataltól. Az ellenzék már a kórház dobra verése ellen is tiltakozott, a pályázat győztesét kihirdető ülés pedig botrányba fulladt. Az ülést egy 10-20 fős csoport bekiabálásokkal próbálta megzavarni, egy kisebb csoport pedig a közgyűlés épülete előtt tüntetett.
A kiírás szerint egri tenderen csak az vehetett részt, aki 3 évre visszamenőleg igazolni tudta, hogy nem rendelkezik 60 napot meghaladó tartozással. A Nagyar Nemzet szerint a cég ezt csak két évre visszamenőleg tudta igazolni. Deák Gábor, a Hospinvest alelnöke az [origo]-nak azt mondta: a bank - ahol 2004 óta vezetnek számlát - elírta a papírt, három év helyett, csak kettőt igazolt. Hiánypótlásra viszont volt lehetőség, a cég élt is ezzel, időben benyújtották a megfelelő igazolást - mondta Deák. Az alelnök - aki a telefonos interjú közben éppen a kazinbarcikai ökormányzat döntésére várt - azt mondta: 2004 óta, mióta számlát nyitottak, soha nem volt 60 napot meghaladó hátralékuk.
Másképp emlékszik viszont Benkár József, a Heves megyei önkormányzat főjegyzője, aki szerint a Hopsinvest csak február 21-e után, vagyis hiánypótlásra megszabott határidő után adta be az újabb dokumentumot. Benkár szerint ennek fejlécén nem is volt feltűntetve, hogy hiánypótlásnak szánják a papírt. A főjegyző szerint az önkormányzat február 29-én így egy olyan banki papír alapján hozott döntést, amelyben az állt: a cég 2004 óta vezet rendszeresen és folyamatosan számlát, amellyel szemben 2006 óta nincs tartozás. A testület ez alapján úgy vélte, hogy 2004 óta nincs probléma a számlával, vagyis megfelel a pályázati kritériumoknak - mondta a főjegyző, aki szerint a közigazgatási hivatal feladata lesz elbírálni, hogy a meglévő dokumentumok alapján döntehetett-e az önkormányzat.
Benkár szerint az igazi problémát nem is a banki papír okozhatja, hanem a közbeszerzés hiánya. Az önkormányzat ugyanis közbeszerzési eljárás nélkül adta át a működtetési jogot - a kórházi épület továbbra is az önkormányzat tulajdona, az egészségbiztosító azonban a betegpénzeket nem a kórháznak, hanem a cégnek utalja - a Hopsinvestnek. Ezt az önkormányzati törvény 2007-es módosítása teszi lehetővé, amely szerint, ha a vagyonkezelést és a közszolgáltatást egyszerre szervezik ki, például egy iskola vagy kórház esetén, akkor nem kell közbeszerzési eljárást tartani. (Az egri kórház nyilvános pályázattal meghirdetett tendere leginkább formailag tért el a közbeszerzéstől, például nem hirdették meg a Közbeszerzési Értesítőben, a legtöbb szempontrendszer azonban hasonló volt).
A törvényi felhatalmazás ellenére, azért lehet probléma a közbeszerzés mellőzéséből, mert a bíróság úgy tűnik, ilyen esetben mégis megköveteli ezt - mondta az [origo]-nak a főjegyző. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis korábban kifogásolta a közbeszerzés hiányát a gyöngyösi kórház esetében, amelyet ugyancsak a Hospinvest vett át. A döntést megerősítette a Fővárosi Bíróság is, az ítélet azonban nem jogerős. A főjegyző szerint már az egri kórház ügye is a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van. A Hospinvest alelnöke szerint a problémát az okozza, hogy egyelőre ellentmondás van a közbeszerzési és az önkormányzati törvény között, Deák azonban abban bízik, hogy ez hosszú távon nem jelent majd problémát.