Pontosítaná a közszereplő fogalmát a TASZ

Négy-öt féle kategóriába lehetne sorolni a közszereplőket Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője szerint az új, készülő polgári törvénykönyvben. Az első csoportba az abszolút közszereplőket, a vezető politikusokat sorolná, míg a skála másik felén az úgynevezett alkalmi közszereplők állnának, mint például egy tüntetés szónoka. Schiffer szerint így például nem lehetne vita arról, hogy egy pulpituson ülő bírót vagy egy tömegoszlató rendőrt lehet-e fotózni.

A közszereplő fogalmára jelenleg nincs átfogó definíció, csak egy-egy szűk területen találkozni a fogalommal, ami viszont nem alkalmazható az egész polgári jogra. "Teljes tévút, hogy a kereskedelmi tévé bemondója, a politikus és a közös képviselő egy kategóriába esik" - indokolta az [origo]-nak Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, hogy miért tartja a TASZ fontosnak a fogalom pontosabb meghatározását a készülő, új polgári törvénykönyvben (Ptk.).

"Egy vezető politikus magánéletének bizonyos szegmense is a közre tartozhat, például ha a felesége helyett a barátnőjét viszi el egy hivatalos útra" - mondta Schiffer, ellenpéldaként említve, hogy például az nem tartozik egy színész közszereplői minőségébe, ha csalja a feleségét. Ezért a vezető politikusok, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterek abszolút közszereplőknek tekinthetők, így ők képeznék az első kategóriát a négy-öt csoportból, az ügyvivő elképzelése szerint.

Más esetekben viszont csak az emberek bizonyos tevékenysége tartozik a közszereplés kategóriájába. Schiffer példaként említette, hogy ha egy magánember elküld egy beadványt az Alkotmánybírósághoz vagy egy tüntetésen szónokol, de nem politikus, azzal lényegében közszereplővé válhat. A kategorizálás révén elérhető lenne az is az ügyvivő szerint, hogy például egy politikai döntést befolyásoló tanácsadó vagy üzletember háríthasson el azzal egy nyilatkozatot, hogy ő magánszemély. Ők tartoznának a relatív közszereplői kategóriába a TASZ skálájának másik végén.

A jogvédő szervezet ügyvivője szerint a Ptk-ban nem szükséges felsorolni az egyes foglalkozásokat, csupán néhány bekezdésben körül kellene írni az egyes kategóriákat, így az rugalmas megítélésre adna lehetőséget. A meghatározással viszont el lehetne kerülni számos ma létező vitát, mint amikor például egy pulpituson ülő bíró, aki Schiffer szerint közszereplőnek minősül, ma megtiltja, hogy fotó vagy vágókép készüljön róla, vagy nem engedik, hogy a tömegoszlató rendőrökről fotó készüljön. "Amúgy persze a bíró vagy a rendőr magánéletéhez senkinek semmi köze" - tette hozzá Schiffer.

A TASZ javaslatát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz is eljuttatta már, ahol azt a választ kapták, hogy figyelemre méltó a javaslat és nyitottak bármilyen észrevételre. Ezzel együtt a tervezett szöveg egyelőre nem tartalmazza a közszereplő fogalmának ilyenfajta pontosítását.