Friss arcok mögé bújna az MSZP

Két forgatókönyv is él a szocialista pártban arról, hogy kik pótolják a tervek szerint április végén távozó SZDSZ-es minisztereket. Az egyik variáció szerint a párt vezető politikusai ülnek majd a megüresedő bársonyszékekbe, a másik szerint azonban olyan külső szakértőket hoznak a gazdasági és az egészségügyi tárca élére, akik a lakosság és a szakma számára is elfogadhatók. A népszavazási kudarc után a támogatottság visszaszerzése a legfontosabb a párt számára, ennek pedig könnyebb nekifogni kívülről jött, szakértő miniszterekkel.

Egyre több találgatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy kik lehetnek az április végén távozó SZDSZ-es miniszterek utódai, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, MSZP-s elnökségi tagok ezzel szemben azt állították: nevek egyelőre nem merültek fel, sőt tudatosan nem is sietnek az utódok megtalálásával. Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alenöke szerint pedig a minisztercsere nem merült fel a hétfői frakcióülésen, és kedden azt mondta, várhatóan a képviselőcsoport esti ülésén sem kerül szóba.

A halogatásban szerepet játszik, hogy az SZDSZ-es tárcák vezetői, vagyis az egészségügyi, a gazdasági és a környezetvédelmi miniszter tobábbra sem adta be lemondását a kormányfőnek - a nyilatkozatokat egyelőre Kóka János SZDSZ-elnök őrzi. A koalíció pedig hivatalosan nem bomlott fel - az SZDSZ kilépésére a végső pecsétet a párt április 27-i küldöttgyűlése ütheti rá - emlékeztetett egy vezető MSZP politikus, aki szerint tudatos döntés a párt részéről, hogy mindaddig nem beszélnek jelöltekről, amíg ezek a lépések nem történnek meg.

Az MSZP egyik vezető politikusa szerint konkrét nevek helyett egyelőre két forgatókönyvben gondolkodik a párt. Az egyik szerint olyan jelölteket keresnek a gazdásági és az egészségügyi tárca élére, akik elfogadhatók a szakma - előbbi az orvos társadalom, utóbbi a pénzpiacok - számára. Vagyis ezen verzió szerint szocialista politikusoknak csak államtitkári poszt jutna. A másik forgatókönyv szerint a párt vezető politikusai vennék át az SZDSZ-es tárcák irányítását.

Forrásunk szerint az első verziót erősíti, hogy a népszavazási kudarc után a társadalmi támogatottság visszaszerzése a fontos az MSZP számára, ezt pedig hitelesebben tudnák képviselni kívülről jött, szakértő miniszterekkel. Ráadásul jelenleg úgy tűnik, hogy a párt szakpolitikusai se nagyon vágynak a gazdasági és az egészségügyi minisztériumi székbe - tette hozzá forrásunk.

A környezetvédelmi tárcával egyelőre komolyabban nem foglalkozik a párt, az ugyanis már ciklusok óta nem volt a szocialistáké. Az MSZP valószínűleg csak az SZDSZ-es küldöttgyűlés előtti héten kezd el komolyabban nevekben gondolkodni. "Ha vannak is jelöltek, azok egyelőre csak a kormányfő fejében léteznek" - mondta egy másik MSZP-s elnökségi tag.

Ami magát a minisztercserét illeti, az a konkrét vezetőváltáson túl - Budai Bernadett kormányszóvivő szerint - abban nyilvánul meg, hogy a minisztériumnak meglehetősen vaskos jegyzőkönyvet kell készítenie. Az új miniszter számára ebben foglalják össze a folyamatban lévő ügyeket, többek között a pályázatokat, az előkészítés alatt álló jogszabályokat, szerződés-tervezeteket, valamint a hatályos minisztériumi rendeleteket.

SZDSZ-es zöld miniszterek: Fodor, Kóródi, Persányi

Erre azért van szükség, hogy az új vezetés zökkenőmentesen át tudja venni az ügyek irányítását. Budai szerint az új miniszter minden, az előző vezetés alatt született jogszabály megváltozását kezdeményezheti, a kormányrendelet módosításához azonban értelemszerűen kormányzati, a törvény változtatásához országgyűlési felhatalmazás kell.

Egy, a Horn-kormány óta a környezetvédelmi minisztériumban dolgozó, névtelenséget kérő köztisztviselő szerint az egyszerű dolgozók semmit nem vesznek észre a minisztercserékből. A tárca vezetői arra sem veszik a fáradtságot, hogy hivatalosan tájékoztassák a dolgozókat az új miniszterről. "Általában a sajtóból szoktuk megtudni, ki lesz az új főnök" - mondta a nő. Az pedig a tisztviselő szerint Baja Ferenc 1994-98-ig tartó minisztersége óta nem fordult elő, hogy egy miniszter bejárta volna a minisztériumot és bemutatkozott volna minden dolgozónak. Forrásunk szerint pedig erre lenne igény a dolgozók részéről. Az úgynevezett állománygyűléseken ugyanis nincs lehetőség beszélgetésre, ott egyszerűen kiadják az utasításokat.