Nem tetszik a kórházaknak gyengéik boncolgatása

A ceglédi kórházban 30, míg egy budapesti kórházban átlagosan 3-5 ágyra jut egy fürdőszoba. A legtöbb panasz a budapesti Jahn Ferenc Kórház betegjogi képviselőjéhez érkezett az országban, viszont arányait tekintve a Szent Imre Kórházat marasztalták el a legtöbbször. Panaszláda körülbelül csak az intézmények felében van, és előfordul, hogy még evőeszközt sem biztosítanak a betegeknek. Nincs mindenhol gyógyszertár a kórházon belül, de ma már sok intézményben van fodrász és kozmetikus is - derül ki Egészségbiztosítási Felügyelet adataiból.

Hétfő óta olvashatók az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján a kórházakkal kapcsolatos főbb adatok. Ezekből kiderül például, hogy a közel 40 ezerből műhibaperből melyik magyar kórházban indult a legtöbb vagy hogy hány ágyra jut egy fürdőszoba és van-e szappan mindenhol.

2001 és 2007 között a Pécsi Tudományegyetemmel szemben indult a legtöbb műhibaper az összes intézményt tekintve, az úgynevezett súlyponti kórházak közül pedig a budapesti Szent Imre Kórház vezet 155 eljárással. A legtöbb eljárás a szülészeti osztály ellen indult, Pécsett például a perek 60 százaléka ilyen. Arányaiban a Szent Imre Kórházat marasztalták el a legtöbbször, összesen 37-szer. A legtöbb panasz, összesen 321 viszont a budapesti Jahn Ferenc Kórház betegjogi képviselőjéhez érkezett az országban. A kórházaknak körülbelül a felében van elhelyezve olyan panaszláda, ahová névtelenül lehet bedobni a megjegyzéseket.

Egy orvosra az aktív fekvőbetegosztályon átlagosan 5 beteg jut, de a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban például 7, a Pécsi Tudományegyetemen viszont 1,6. Kisebb vidéki kórházakban rosszabb a helyzet, például a mezőtúri kórházban csak 12 ágyra jut egy orvos. A kisebb kórházakban munkaidőn kívül nincs járóbeteg-ellátás. A kórházak egy részének honlapján nem elérhető a várólista.

Átlagosan 4-5 ágy jut egy kórteremre, a legzsúfoltabb a súlyponti kórházak közül a budapesti Uzsoki Utcai Kórház, kórtermenként 6 ággyal. Míg a Szent Imre Kórházban 3 ágyra, Marcaliban 14 ágyra, a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban viszont 30 ágyra jut egy fürdőszoba. Bár vízzel mindenhol kezet lehet mosni, szappant vagy fertőtlenítő kézmosót már nem mindenhol biztosítanak.

Míg Cegléden példul nem kell fizetni egy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott egyágyas szobában való elhelyezésért, addig Nyíregyházán 6-10 ezer forint, az Uzsoki Utcai Kórházban pedig 12 ezer forint egy OEP által finanszírozott egyágyas szoba.

A kórházak körülbelül egyharmada nem biztosít evőeszközt a betegek számára, ilyen például a Szent Imre és az Uzsoki is. Átlagosan kétféle menü közül választhatnak a betegek, de van, ahol ennél is szélesebb választék van. A vidéki kórházak közül többen nincs gyógyszertár az intézményen belül, nem ritka azonban, hogy fodrász és kozmetikus is működik, még a nagyobb vidéki kórházakban is.

A kórházvezetők védekeznek

"Az adatgyűjtést szakmai konzultáció előzte meg. Nem volt mindenben konszenzus, de igyekeztünk az észrevételeket figyelembe venni" - mondta az [origo]-nak Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Hozzátette: ezek nyers adatok, amik mögött különböző okok húzódnak meg, ezért érdemes további elemzéseket végezni, ahogy azt a felügyelet is tervezi. "Ugyanúgy, ahogy egy felvételi arányszámból nem derül ki, hogy egy adott iskolában mennyire jók a tanárok, itt is vannak komplikált esetek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy tilos lenne közzétenni ezeket az adatokat, sőt, ezzel végre egy gyengébb információs ellátottságú országból az élmezőnybe jutottunk" - közölte az elnök.

Kovácsy szerint az adatok egyrészt a betegek tájékoztatását szolgálják, másrészt a kórházvezetők is látják, hol helyezkednek el az országos palettán. Harmadrészt pedig az egészségpolitika is megismerheti, milyen a magyar kórházak teljesítménye, és ez elvezethet egy minőség javítását célzó szemlélethez.

A kórházvezetők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy önmagában a számadatok nem elegendők egy kórház megítéléséhez. Például miközben a Jahn Ferenc Kórházhoz érkezett be a legtöbb, 321 panasz, ebből csak 56 esetben ítélte úgy a betegjogi képviselő, hogy az jogos és ki kell vizsgálni. 2001 és 2007 között 27 eljárás indult a kórházzal szemben, ebből 4 zárult ítélettel, amiből egyet vesztett el a kórház. "Szerintünk máshol is ennyi lehet a panaszok száma, csak eltér, hogy ki milyen szempont alapján adta le az adatokat" - mondta az [origo]-nak Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Kórház főigazgatója. Mivel az Egészségbiztosítási Felügyelet nem jelölte meg, milyen szempontok figyelembevételével kéri az adatokat, ők az összes panaszbejelentést feltüntették, miközben ezek nagy része jogtalan volt.

"Az az adat, hogy az összes panaszból mennyi volt a jogos, rávilágít arra, hogy a politikai, közéleti szereplők hogyan fogalmaznak az egészségüggyel kapcsolatban" - állította Gerő. Szerinte ha az hangzik el a médiában, hogy az orvosok rosszul dolgoznak, akkor több a panasz, míg egy látványos eredmény hírére ezek száma csökken. Ráadásul a kórházat 2003-ban összevonták a csepeli kórházzal, így részben két intézmény adatait rejtik a számok. Gerő hozzátette: amikor az intézmény pert vesztett, akkor is a kártérítés mértékén folyt a vita, nem a hiba elismerésén. Hozzátette: országos szinten a szülészet és a sebészet ellen folyik a legtöbb eljárás, ez alól a Jahn Ferenc Kórház sem kivétel, de az esetek nagy részében igyekeznek peren kívül megegyezni.

"Rossz adatokkal dolgozott a felügyelet" - állította az [origo]-nak László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója. Szerinte a szervezet összeadta azokat az eseteket is, amelyek le sem zárultak, így került be a statisztikába az a kiugróan magas szám, miszerint a Szent Imre Kórházat marasztalták el a legtöbbször. "Nem 155, hanem 41 eljárás indult a kórház ellen. Ebből 7 zárult ítélettel, 5-öt a kórház nyert, 2 esetben marasztaltak el minket" - mondta a főigazgató.

Az [origo] megkereste a ceglédi kórházat is, ahol az adatok szerint 30 ágyra jut egy fürdőszoba, de itt a főigazgató, aki egyedül nyilatkozhat, nem volt elérhető.