Bíróságtól kéri a kormányülések anyagait a TASZ

Egy kaptafára, érdemi mérlegelés nélkül minősítették titkosnak a TASZ szerint a kormányülésekről készül összefoglalókat, míg a MeH szerint minden jogszerűen történt. A jogvédő szervezet a bíróságtól várja, hogy kiadják neki a tavalyi kormányülések anyagait, illetve az egyik ülés hangfelvételét. A kérdés csak az, van-e egyáltalán joga egy polgári bíróságnak titkos iratokat vizsgálni.

A 2007-ben tartott kormányülésekről készült összefoglalókat, illetve az egyik, tavaly augusztus 29-i ülés hangfelvételének kiadását kéri a Fővárosi Bíróságon kedden kezdődött perben a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. A TASZ azért fordult bírósághoz, mert a MeH korábban államtitokra hivatkozva megtagadta az összefoglalók és a felvétel átadását.

A MeH-et képviselő Kalmár Csaba jogtanácsos a tárgyaláson bemutatta a bíróságnak az összefoglalók minősítő lapjait, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iratokat az arra felhatalmazott szakállamtitkár minősítette államtitokká, 50 évre. A hangfelvétel pedig egy 2006-ban elfogadott törvény alapján - hacsak a miniszterelnök másként nem rendelkezik - külön döntés hiányában is nem nyilvános adatnak minősül.

A kancellária szerint az összefoglalókat honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő érdekek miatt kellett titokká nyilvánítani, de nem részletezték, melyik kormányülésen milyen kényes kérdésről volt szó. Emellett arra is hivatkoznak, hogy az összefoglaló vagy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése megkérdőjelezné a kormány politikájának egységét, hiszen kiderülne, milyen eltérő álláspontok ütköztek egy-egy témában. Ez a MeH szerint veszélyeztetné a kormánytagok vitáinak szabadságát.

Földes Ádám, a TASZ ügyvivője azt mondta, iratokat vagy hangfelvételt nem lehet titokká minősíteni, csak egyes adatokat. Szerinte az, hogy minden összefoglalót a lehető leghosszabb időre titkosítottak, felveti a gyanút, hogy nem vizsgálták azok tartalmát. A TASZ szerint a kényes adatokat ki lehetett volna takarni az iratokból, ahogy ezt például a rendőrség tette az olajügyek dokumentumaival, és a hangfelvételen is felismerhetetlenné lehetett volna tenni a titkos információkat. Földes több korábbi bírósági és alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azt mondta, hogy a bíróságnak a formai kérdéseken túl tartalmi szempontból is meg kellene vizsgálnia, valóban szükség volt-e a titkosításra.

"Most azt kéri a tisztelt felperes, hogy a bíróság az összes 2007. évi kormányülés összefoglalóját vizsgálja át és döntse el, alapos volt-e a minősítés?" - kérdezte meglepetten Pataki Árpád bíró, aki szerint nem egyértelmű, hogy a polgári bíróságnak van-e egyáltalán joga erre. A MeH álláspontja szerint nincs: Kalmár azt mondta, tartalmi vizsgálatra legfeljebb az adatvédelmi biztosnak lenne jogköre.

Földes szerint a polgári perrendtartás egyértelmű, a bíróságnak joga van megvizsgálni az iratokat, illetve a bizonyítási kényszer az alperest terheli, a MeH-nek kell bizonyítania, hogy valóban szükség volt a titkosításra. A szakkérdések elbírálásához pedig a bíróság szakértőket is igénybe vehet. A bíró szerint először azt az elvi kérdést kell tisztázni, hogy van-e jogköre a bíróságnak államtitokká minősített iratok tartalmát vizsgálni. Azt ígérte, a következő, június 2-i tárgyalásra dönteni fog a kérdésben.