Megúszhatják a macskagyilkos film készítői

Pótmagánvádat nyújt be az egyik állatvédő szervezet, hogy utolsó lehetőségként így próbálják bíróság elé vinni a filmjelenetben vízbe fojtott kismacska ügyét. Az ügyészség már megszüntette a nyomozást, nemrég pedig az emiatt tett panaszt is elutasította. A tavalyi filmszemle zsűritagjai hiába helyezték kilátásba a botrány hatására a filmnek ítélt díj visszavonását, kiderült, hogy a rendező azonnal felvette az ezzel járó pénzt.

Pótmagánvádat nyújtunk be hétfőn annak érdekében, hogy mégis bíróság elé kerüljön a filmjelenetben vízbe fojtott kismacska ügye - közölte Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa. Mint mondta, nem maradt más lehetőségük, miután az ügyészség nemrég elutasította a panaszt, amelyet az állatvédők a nyomozás megszüntetése miatt tettek.

Tavaly a 38. Magyar Filmszemlén mutatták be az Álszent című filmet, amelynek egyik jelenetében vízbe fojtanak egy kölyökmacskát. Több állatvédő szervezet feljelentése alapján állatkínzás miatt nyomozás indult a film készítője, Toepler Zoltán ellen, de a Fővárosi Főügyészség 2007 decemberében megszüntette az eljárást azzal az indokkal, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy bűncselekmény történt, és a további vizsgálattól sem várható eredmény.

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 évvel az állatvédelmi törvény hatályba lépése után előfordulhasson, hogy még csak bíróság elé se kerüljön az, aki a művészetre hivatkozva, kamera előtt, vagyis dokumentáltan vízbe fojt egy állatot" - indokolta a pótmagánvád benyújtását Szilágyi István. Úgy tűnik, hogy a film rendezője, Toepler Zoltán kibújhat a felelősségre vonás alól azzal az érveléssel, hogy a jelenetet azelőtt vették fel, hogy az állatvédelmi törvény hatályba lépett volna - tette hozzá.

Nincs meg a film eredeti kópiája

Az állatvédők panaszát elutasító határozatban - ennek az [origo]-hoz eljuttatott másolata szerint - valóban az szerepel: Toepler azt vallotta, a felvétel 2003 decemberében készült, "de annak körülményeiről nem nyilatkozott", nem árulta el azt sem, ki készítette a felvételt. Az állatkínzás viszont 2004. április 30-tól büntethető, mint bűncselekmény. A büntető törvénykönyv kimondja, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki gerinces állatot bántalmaz, illetve elpusztít.

A nyomozás megszüntetéséről szóló határozat hivatkozik a stáb tagjainak vallomásaira, amelyekből viszont az derül ki, hogy a film más jelenetei 2005-2006-ban készültek. A rendező ráadásul azt állítja, nincs meg a film eredeti kópiája, amiből a pótmagánvádat kezdeményező állatvédők szerint technikailag sok minden kideríthető lenne. A határozatban az olvasható, hogy a rendező további kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.

Botrány volt, következmény nem

Rögtön a filmszemle után felvette a díjjal járó pénzösszeget Toepler Zoltán - mondta hétfőn Oláh Kata, a Magyar Mozgókép Közalapítvány sajtófőnöke. Pedig a szemle több zsűritagja - így Gelencsér Gábor, Hartai László és Tímár Péter - az eset után közleményben fejezte ki megdöbbenését a jelenet miatt, azt ígérve, hogy ha tényleg az állat elpusztításával vették fel a jelenetet, visszavonják a díjat. "A nyilatkozatok ellenére erre hivatalosan soha nem került sor, senki nem foglalkozott később a kérdéssel" - mondta Oláh Kata, aki igazából azt sem tudta megmondani, kinek kellett volna kezdeményeznie a közfelháborodást kiváltó film jutalmazásának visszavonását.