Tanulni küldené a bírókat Baka

Kötelező továbbképzésekre küldené a bírókat, kétévente lecserélné az OIT tagjainak egyharmadát és nyilvánossá tenné a bírósági igazgatást Baka András, akit a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Sólyom László államfő. Az alkotmányügyi bizottság meghallgatásán nem derült ki, támogatja-e megválasztását az MSZP, de állítólag rendpártiságát kifogásolják. Baka szerint a strasbourgi bíróság nem ilyen kategóriák mentén ítélkezett.

"Bíró voltam, bírósági tevékenységet folytattam, ugyanúgy, ahogy egy hazai bíró. Több alkalommal választottak a bíróság vezetőjévé, tehát van vezetői gyakorlatom" - igyekezett eloszlatni a személyével szembeni aggályokat a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka András. A köztársasági elnök jelöltjével szemben ugyanis az a leggyakrabban emlegetett kifogás, hogy a közelmúltig nem volt bíró Magyarországon, hiszen 17 évig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.

Baka szerint időszerű az 1997-es bírósági reform átfogó értékelésére, de nincs realitása annak, hogy az igazságszolgáltatás az elkülönült igazgatás (vagyis az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - OIT) helyett a szaktárca irányítása alá kerüljön. A jelölt ezzel gyakorlatilag a nyilvánosság előtt válaszolta meg az OIT kérdéseit, miután - az [origo] információi szerint - a tagok a múlt héten épp arról faggatták, szerinte bevált-e, hogy a bírósági igazgatás élére a tanács került.

A főbírójelölt szerint ugyanakkor az OIT megérett a változásra. Példaként említette, hogy a tagok jelenlegi hatéves mandátuma helyett be lehetne vezetni egy olyan rotációs rendszert, amelyben a testületben helyet foglaló bírók egyharmada kétévente kicserélődne. Ezzel Baka szerint meg lehetne akadályozni, hogy zárt klikkek alakuljanak ki. A jelölt emellett átláthatóbbá tenné az igazgatási rendszer, így az OIT működését is.

Ma ugyanis meglehetősen keveset lehet tudni arról, hogy mi zajlik az OIT ülésein. Az ülésen Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke is felvetette, hogy például a képviselők sem ismerhetik meg annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen az OIT többségi szavazással nem támogatta Baka kinevezését. Ő azt mondta, a maga részéről hozzájárulna a jegyzőkönyv közléséhez, elnökké választása esetén pedig szabályozná az OIT üléseinek és iratainak nyilvánosságát.

A bíróságok előtt álló fontos feladatok közt említette Baka az ítélkezés időszerűségének javítását, vagyis azt, hogy az ügyek ésszerű határidőn belül lezáruljanak, betartsák a törvényes határidőket és csökkentsék az e tekintetben meglévő regionális különbségeket. Ehhez részben több pénzre van szükség, de egy sor intézkedést lehet tenni, ami nem igényel különösebb anyagi forrást: Baka például szorgalmazta, hogy a fizetési meghagyások ügyében vezessék be az elektronikus ügyintézést, vagy gondolják újra az egyes bíróságok illetékességi területeinek határait.

Avarkeszi és Baka

Új alapokra kell helyezni a bírók képzését - mondta Baka, aki szerint a jelenlegi, önkéntes képzések helyett kötelező, kreditrendszerű oktatásokat kellene szervezni a bíróknak és az egyéb dolgozóknak, ennek eredményeit pedig figyelembe kellene venni a szakmai előmenetelnél. Ezzel párhuzamosan a főbírójelölt csökkentené a bírákra nehezedő adminisztratív terheket, mivel - egy uniós felmérés szerint - ez viszi el a munkaidejük 70 százalékát.

A jogegység szempontjából Magyarországon "céhes viszonyok uralkodnak" - idézte Tölgyessy Péter egy cikkét Baka, aki ugyan nem ért egyet a sommás megállapítással, de úgy véli, van mit tenni azért, hogy az ügyeket az ország egész területén egyformán ítéljék meg a különböző bíróságok. A kiszámíthatóság javításáért különösen Legfelsőbb Bíróságnak van feladata, amely Baka elképzelése szerint a legfontosabb ügyekben nem 5-7 fős tanácsokban hozna jogegységi döntéseket, hanem az egyes kollégiumok (büntető, polgári, stb.) összes tagjának bevonásával.

Mivel a bizottságot nem kötelezi jogszabály az LB elnökjelöltjének meghallgatására, a képviselők nem szavaztak. Így továbbra sem derült ki, az MSZP támogatja-e Baka megválasztását (A Fidesz már jelezte támogatását, az SZDSZ pedig elutasítását). Egy kérdés azonban megvilágította, milyen aggályai lehetnek szocialistáknak: Avarkeszi Dezső, a bizottság MSZP-s elnöke azt tudakolta, vajon igaz-e, hogy Baka strasbourgi munkája során konzervatív, sőt, rendpárti álláspontot képviselt. Baka erre azt mondta, a megállapítás csak néhány kiragadott példán alapul, és liberális vagy konzervatív magyar kategória, az emberi jogok bírósága nem ezek alapján működött.