Egymilliárdot vitt el a félbemaradt egészségügyi reform

Az Egészségügyi Minisztérium 600 milliót, az OEP szintén 600 milliót, a Pénzügyminisztérium kétmilliót költött az egészségügyi reformra az elmúlt két év alatt. Mindezt úgy, hogy a reform egyes elemeit végül visszavonták.

A 2006-ban kezdett egészségügyi átalakítások néhány elemét mára visszavonták. Megszűnt a nagy vitát kiváltó vizitdíj és kórházi napidíj. Várhatóan megszűnnek a regionális egészségügyi pénztárak. Az erről szóló törvényt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés. Maradt a gyógyszergazdaságossági törvény, ami lehetővé tette, hogy csökkenjen néhány gyógyszer ára, és megszűnt a gyógyszerkassza hiánya.

Közel 16 ezer kórházi ágy szűnt meg, aminek az volt az oka, hogy kiemelkedően magas volt a lakosságra jutó ágyak száma. Több kórházat megszűntettek, másokat összevontak. A reform része volt, hogy patikán kívül is lehet kapni egyes vény nélküli gyógyszereket, létrehozták a betegjogok felett őrködő Egészségbiztosítási Felügyeletet, megkezdték a tb-járulék fizetést elmulasztó potyautasok kiszűrését. A bevezetett intézkedések hatására először zárt többlettel a társadalombiztosítási kassza, mégpedig az első negyedéves adatok szerint 26 milliárd forintot spóroltak.

Az intézkedések körülbelül 1 milliárd forintba került az államnak. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a tárca körülbelül 600 millió forintot költött 2006 júliusától 2008 áprilisáig az egészségügyi reformra. Kommunikációra - plakátok, szórólapok, tájékoztató kiadványok, hirdetések, nyomdai munka - 218 millió forintot költöttek, szakértői megbízásokra és tanulmányokra pedig 358 millió forintot. Az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban a tárca nem költött sem hirdetésekre, sem háttértanulmányokra - áll a minisztérium sajtóosztályának tájékoztatójában.

A vizitdíj automaták beszerzésére kiírt pályázaton mintegy 12 millió forintot nyertek az intézmények. A kórházi széfek felszerelésére 600 millió forintot biztosított az OEP.

A 22 regionális pénztár alaptőkéje 440 millió forint volt, de mivel a parlament döntésével a pénztárak megszűnnek, ez a pénz visszakerül a központi költségvetésbe. A pénztárak kialakításának költsége, a hatósági díjak kétmillió forintot tettek ki - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő, aki szerint ez sem kidobott pénz, hiszen állami intézményeknek fizették ki ezt az összeget, így egyik zsebből került a másikba a pénz. A pénztárak vezérigazgatói nem kaptak fizetést, és végkielégítésben sem részesülnek - tette hozzá. A hatósági díjakat a Pénzügyminisztérium fizette ki.

Korábban a Fidesz két szakpolitikusa, Mikola István és Pesti Imre felszólította a kormányt, hogy számoljon el az elmúlt másfél év egészségügyi kiadásaival és a költségeket hozza nyilvánosságra. Számításaik szerint az egészségbiztosítási pénztárak megalakítására, a vezérigazgatók kinevezésére, a különböző hirdetésekre, reklámkampányokra, tanácsadói díjakra másfél milliárd forintot költött a kormány az adófizetők pénzéből. Információik szerint a 22 regionális pénztár létrehozása 440 millió, a pénztárak vezérigazgatóinak fizetése 500 millió, a kommunikációs kampány 403 millió, hirdetések, médiavásárlás 130 millió forintot, a volt holland egészségügyi miniszter tanácsadói tiszteletdíja pedig 7,5 millió forintot tett ki. "A 2006-ban elindult egészségügyi reform nem volt más, mint áldozat a költségvetés oltárán" - fogalmazott Pesti Imre.