Az IQ-teszttel hadakoznak a katonának készülők

Egyre szerényebb képességű jelentkezőkből válogat a hadsereg egy kutatás szerint. Elsősorban a pszichológiai teszttel gyűlik meg a bajuk, amellyel többek között az intelligenciaszintet mérik fel. A katonai pályára ácsingózók intellektuális teljesítménye egyre inkább elmarad az átlagos szinttől, jövőképük és motivációjuk pedig bizonytalan. A részleteket nem tudjuk, a honvédelmi tárca nem engedte, hogy beszéljünk a kutatást jegyző pszichológussal.

Figyelemre méltó tendenciák a katonai pályára jelentkező fiatalok szellemi színvonalának alakulásában - ezzel a címmel tette közzé kutatási eredményeit a magyar hadsereg egyik szakpszichológusa a Magyar Pszichiátriai Társaság idei gyűlésén. Mint kiderült, a figyelemre méltó tendenciák negatív irányba hatnak, a professzionális katonának jelentkező fiatalok felvételi eredményei - ezen belül főként az intelligenciaszintjük - az elmúlt időszakban egyre gyengébben alakulnak.

Az [origo] megkereste a kutatást végző orvost, aki a honvédség alkalmasságvizsgáló központjában dolgozik, ő azonban hiába vállalta, hogy nyilatkozik a sorozásra jelentkezők romló képességeiről, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főosztálya ehhez nem járult hozzá. A szakpszichológussal így nem beszélhettünk, mindössze pár írásban feltett kérdésre volt hajlandó válaszolni a sajtóosztály.

A pszichiátriai konferencián publikált vizsgálat kivonatából - amely a Magyar Pszichiátriai Társaság szerkesztésében megtalálható az interneten - kiderül az alapvető probléma: "a katonai pályára jelentkezők átlagéletkora nem éri el a harminc évet, az alkalmatlanok száma azonban - főként pszichológiai szempontból - egyre inkább növekszik" - állapította meg a katonák alkalmasságát felmérő osztály munkatársa.

IQ: átlag alatt

A fiatalok intellektuális teljesítménye az egyik, amely "egyre több esetben nem éri el az átlagosnak tartott szintet", de ehhez hozzájön, hogy személyiségük egyre kevésbé mondható érettnek vagy megfontoltnak, a jövőképük és munkára való motivációjuk pedig bizonytalan. Pedig, mint írja, a honvédség a fluktuáció problémájával küzd, a hónapról hónapra megürülő beosztásokra új embereket kell találni.

A tanulmány kivonatából további részletek nem derülnek ki, de a honvédelmi tárca sajtóosztálya szerint 2005-ben a jelentkezők nagyjából 11 százalékánál, 2006-ban 8 százalékánál, tavaly viszont már több mint 21,5 százalékánál mértek olyan intelligenciaszintet, amely nem érte el az alkalmassági minimumot. A minisztérium adatai szerint így 2007-ben a pszichikai alkalmatlanságot a legtöbb esetben azért mondták ki, mert a jelentkező értelmi színvonala elmaradt az elvárt szinttől.

Bejósolni a beválást

Az alkalmasságvizsgálat azért különösen fontos, mert a sorkatonai kötelezettség megszüntetését követően a Magyar Honvédség önkéntes alapon szerveződő, "képesség alapú haderővé" vált - tette hozzá a sajtóosztály. Így folyamatosan biztosítani kell az utánpótlást, ennek egyik fontos eleme a kiválasztás, és - a sajtóosztály megfogalmazásában - a "beválásra való bejóslás".

Ha valaki katona szeretne lenni, három vizsgálaton kell megfelelnie: az általános egészségügyi vizsgálaton, valamint a fizikai és pszichológiai szintfelmérésen. A pszichológiai kiválasztás során a jelentkező képességeit, adottságait, valamint személyiségjegyeit térképezik fel. Ennek keretében vizsgálják a katonai pályát megcélzó fiatalok értelmi, vagyis intelligenciaszintjét.

A HM a jelentkezők romló képességei ellenére a hatékonyság fenntartása érdekében a jövőben is alkalmazni kívánja ezt a kiválasztási módszert. Csak így valósulhat meg a tudatos szervezetépítés és biztosítható a katonai pálya presztízse - tették hozzá.