A Rubik-kockát vetjük be az EU agyáért

A nagy magyar közhelyeket veti be a kormány annak érdekében, hogy Budapesten épüljön meg az EU innovációs központja. A magyar lobbikiadványban ott a Rubik-kocka, a golyóstoll, a számítógép, miközben stréber lengyelekkel, Bécs-Pozsony szövetséggel, Barcelona szomszédjával és Jénával kell megküzdenünk a kutatóközpontért. A GKM szerint az érzelmekre játszunk, bár a magyar EP-képviselők szerint komoly lobbi megy Brüsszelben is. Mellettünk szól, hogy Magyarországon még nincs egy uniós központ sem. Más nem nagyon.

Labdába rúghat-e a Rubik-kocka feltalálása az erős innovációs politika, a kiváló wifi-lefedettség, egy felkínált mutatós palota és a biciklizésre csábító környezet mellett - ez is el fog dőlni, amikor az Európai Unió dönt a Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) helyszínéről. Öt ország pályázik az új uniós intézmény székhelyének biztosítására: a kutató központra fáj a foga Budapestnek, a lengyelországi Wroclawnak, Jénának és a Barcelona melletti Sant Cugat del Valles-nak, Bécs és Pozsony pedig összefogva próbálja magához csábítani az EIT-t.

A központ felállításának ötletét 2005 elején vetette fel az Európai Bizottság elnöke, Jose Barroso. Mivel a kutatás-fejlesztésben nem áll túl jól az EU a versenytársaihoz - az Egyesült Államokhoz és Japánhoz - képest, az EIT feladata ennek a lemaradásnak a behozása lenne az innováció, a kutatás és az oktatás kapcsolódásának erősítésével. Az idén beindítandó központ 2013-ig 307 millió eurót kapna közös költségvetésből, de a működtetésbe magánforrásokat is bevonnak majd.

A székhelyért folyó verseny jóval több egyszerű presztízskérdésnél. A győztesként befutó országba kutatók érkeznének, a központ katalizátorként hatna a felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, magánvállalkozások és más érdekeltek közötti autonóm partnerségek létrejöttére, s ezek fenntartható és hosszú távon önfenntartó stratégiai hálózatokat alkotnának - állítja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

Golyóstoll-hadsereg

"Tudta Ön, hogy a mindennapi élet tele van olyan találmányokkal, melyeket magyar tudósok alkottak meg vagy az ő értékes hozzájárulásukkal készült?" - ezzel a felütéssel indít Budapest angol, német és francia nyelven elérhető színes-képes lobbikiadványa, amely látványosan az impozáns feltalálói múltra épít. Az egyik óriásfotón Rubik-kocka fejű emberek masíroznak, arrébb a Kármán Tódor nevéhez köthető szuperszonikus repülőgép hasítja át a vörös eget, máshol Bíró László-féle golyóstollak tucatjai töltik ki a képet.

A büszke múltidézést középpontba állító koncepció érthető: Budapestnek nincs sok más ütőkártyája. A legfőbb biztató momentum, amelybe a magyar főváros kapaszkodhat, hogy 2003-ban született egy tanácsi döntés, miszerint az új tagállamok prioritást élveznek a jövőben létrehozandó székhelyek vagy ügynökségek leosztása során. Idén április elején a tanács soros elnöki tisztjét betöltő szlovének felsőoktatásért és tudományért felelős minisztere, Mojca Kucler Dolinar erre külön levélben emlékeztetett is.

Ennek a feltételnek a Pozsony-Bécs duó csak félig, Spanyolország és Németország egyáltalán nem felel meg. "A kérdés az, hogy a tanács mennyire tartja magát a saját korábbi belső döntéséhez" - mondta az [origo]-nak Herczog Edit, az EIT-vel kiemelten foglalkozó európai parlamenti képviselő. A 2003-as döntés ugyanis nincs kőbe vésve, nem jogszabály.

Még nincs EU-ügynökség Budapesten

Ha tényleg számít majd, hogy a pályázó új tagállam-e vagy sem, a szintén 2004-ben csatlakozott Lengyelországgal akkor is szembetalálja magát Magyarország.

Wroclaw ellenében Budapest mellett szólhat, hogy a lengyeleknek már sikerült megkaparintaniuk egy EU-s intézményt, a határügynökséget - latolgatta az esélyeket Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő, aki maga is felszólalt a magyar főváros érdekében az Európai Parlamentben - többek között felelevenítette azt az anekdotát, amely szerint az atombomba előállításán dolgozó tudósok magyarul beszéltek egymás között, ha a kutatásvezető Oppenheimer nem volt jelen.

Csakhogy kétséges, mennyire erős érv, hogy Magyarország EU-s intézmények szempontjából szűz terület. Az osztrákok például, mintha kifejezetten ezzel ellentétes logikára építenének: a Pozsony-Bécs lobbianyagban kiemelt helyet kap egy felsorolás arról, milyen sok nemzetközi szervezet székhelye található Bécsben.

Május végén lesz eredmény

Az EIT-székhelyről a május 30-i Versenyképességi Tanácsüléshez kapcsolódóan a tagállamok kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős miniszterei szavaznak majd. Konszenzusra nincs szükség, az a jelölt nyer, amelyiket a legtöbben támogatják. Ennek a voksolásnak az eredménye várhatóan az Európai Tanács 2008 júniusi ülésén kap politikai jóváhagyást - a helyszínre vonatkozó döntés ezzel születik majd meg.

Formális pályázatot nem írtak ki, így klasszikus pályázati eljárásról sincs szó. A lobbizás viszont régóta keményen folyik a háttérben. Wroclaw az elejétől fogva az EIT mellé állt - már akkor, amikor még arról folyt a vita, egyáltalán szükség van-e ilyen intézményre. A lengyelek külön honlapot szenteltek a reménybeli wroclawi kutatóközpontnak, és mindenhol fölemlegetik korai elköteleződésüket. A wroclawi és az osztrák-szlovák pályázatot múlt hét kedden ismertették Brüsszelben.

A magyarok nem siették el a brüsszeli bemutatkozást. Eddig március 31-én volt egy konferencia Budapesten "Ha összefogunk, sikerül!" címmel, itt a a hazai gazdasági és tudományos élet képviselőinek mutattuk be elképzeléseinket - közölte a GKM sajtóosztálya. Brüsszelben csak a jövő héten tartják meg az országprezentációt, ahol Bajnai Gordon, az összevont fejlesztési és gazdaságpolitikai tárca vezetője fogja bemutatni Budapest előnyeit. Meghívják az összes állandó képviseletet, az összes tagországból a döntést előkészítő diplomatákat.

"Jó hangulatban"

A nagyszabású lobbirendezvény időzítése azonban nem a legtökéletesebb, mert azon a héten az európai parlamenti képviselők éppen nem lesznek Brüsszelben, hogy besegíthessenek - mondta el Barsi-Pataky Etelka, a fideszes EP-képviselőcsoport EIT-témafelelőse.

Pedig a képviselők párttól függetlenül mind a budapesti pályázat mellett állnak - állította Herczog Edit. Az elmúlt időszakban a lobbi terepéül főként a személyes beszélgetések szolgáltak, a minisztereket győzködték a a tagállami nagykövetségeken keresztül és a versenyképességi tanács ülésén is. Kákosy Csaba volt gazdasági miniszter sokukkal folytatott kétoldalú tárgyalásokat. "Ezek nagyon jó hangulatban zajlottak, s ezt nem csak a magyar fél állítja, hanem a partnerek is" - tette hozzá Herczog. "Ezeken kívül céljainkat folyamatosan állami vezetők, kutatók, elismert szakemberek ismertetik külföldi kollégáikkal, ezzel próbálva megszerezni támogatásukat" - válaszolta érdeklődésünkre a GKM sajtóosztálya.

A magyar lobbi kézzelfogható dokumentuma a már említett, többnyelvű, színes kiadvány, amelyet le lehet tölteni a gazdasági tárca honlapjáról. Hasonló bemutatkozó anyagot készítettek a lengyelek, az osztrákok és a spanyolok is. Összehasonlítva őket, kirajzolódik az EIT-pályázatok közhelyszótára: a jó megközelíthetőségre utaló "Európa szíve" fordulat, a pezsgő kulturális élet, szép és élhető környezet, a fejlődő technikai háttér, a Nobel-díjasok, a diákok, egyetemek nagy száma, a jelen lévő multinacionális cégek, meggyőző tudományos múlt és jelen felemlegetése.

Az érzelmekre hat

Megkeresésünkre a GKM is csaknem ugyanezeket sorolta fel mint Budapest esélyeit növelő tényezőket, de nem jó előjel, hogy mindezt - kisebb-nagyobb mértékben - az összes versenytárs is elmondhatja magáról. Kevés az olyan elem a lobbikiadványokban, amelyek csak az adott pályázóra lennének jellemzőek. A wroclawi kiadványba csalogató képet tettek a székhelynek felkínált szép Lesnica-palotáról, a spanyolok az EIT-ben majd dolgozó tudósok sportolási lehetőségeit ecsetelik, az osztrákok pedig többek között azzal is érvelnek, hogy Bécs a világelsők közt van wifi-lefedettség szempontjából.

A hazai lobbianyagban nem kimondottan hangsúlyos, de Barsi-Pataky Etelka szerint Budapest mellett szól, hogy főváros, Balázs Péter volt EU-biztos pedig Herczog Edittel együtt azt emelte ki, hogy Budapesten minden fontosabb nemzetközi oktatási intézmény, iskola, óvoda jelen van, ami fontos lehet az EIT-központhoz költöző kutatók és családjaik számára.

A magyar kiadvány célja - a GKM szerint - , hogy "az érzelmekre hatva próbálja bemutatni Magyarország erősségeit". A tárca sajtóosztálya ezzel magyarázta, hogy a kiadvány egyes részletei - például a fürdőkultúrát bemutatók - szó szerint megegyeznek azzal a Budapestről szóló brosúrával, melyet a turistáknak osztogatnak a fővárosi Tourinform-irodákban.

Az érzelmekre hatnak a magyar tudományos érdemeket megidéző elemek is. Balázs Péter szerint viszont az EIT székhelyéről való döntést alig befolyásolhatják. "Itt nem Magyarország szolgálja ki az uniót, hanem az unió küld ide kutatókat" - jegyezte meg.

Nem vettük komolyan

Ha viszont a döntéshozók figyelembe veszik, hogy az innováció terén hogyan teljesítenek az EIT- székhelyért lobbizó országok, akkor sem Wroclawnak, sem Budapestnek nem áll túl jól a szénája. Az Európai Bizottság 2008 februárjában kiadott legfrissebb összehasonlító tanulmánya, amely 25 indikátor alapján rangsorolta az országokat az innovációs teljesítményük alapján, Lengyelországot és Magyarországot is a leggyengébb kategóriába, a felzárkózó országok közé sorolta.

Balázs Péter szerint ennek semmi köze az EIT-ről meghozandó döntéshez, de Barsi-Pataky Etelka másképp látja: ő elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a körülényt is mérlegelni fogják. A jénai pályázatot például szerinte éppen a németek erős innovációs politikája teszi komoly ellenféllé. "Magyarország az elmúlt években nem vette komolyan ezt a feladatot" - mondta Barsi-Pataky, aki szerint a Budapest ellen szóló negatívumok sorát megtoldja még a kisebbségi kormányzás miatti politikai bizonytalanság az országban. "Nagy szerencsének kell lenni, hogy elnyerjük".