Nem lehet szobafogságra ítélni a gyerekeket

Szobafogságra ítélheti-e a szülő a rosszalkodó gyerekét? Megmondhatja-e neki, hogy mire költse a zsebpénzét? Elveheti-e a tanár a diáktól a játékát óra közben? Ön lehet, hogy azt gondolja, hogy igen, de valójában a válasz mindegyik kérdésre az, hogy nem. Az állampolgári jogok országgyűlési hivatala indított egy gyermekjogi honlapot, ahol egyebek mellett ez is kiderül. Az ombudsman szerint külön gyermekjogi biztosra is szükség lenne.

"Azt, hogy kapsz-e zsebpénzt, és mekkora összeget, a szüleid döntik el. Nem követelheted ki az általad megfelelőnek tartott összeget. (Nincs rá alanyi jogod.) Ha azonban már a zsebedben van, a Te tulajdonod, szabadon rendelkezhetsz vele, arra költöd, amire akarod" - ilyen és ehhez hasonló példákkal magyarázza az új gyermekjogi honlap a 6-14 éveseknek az alapvető emberi jogokat.

"Nem bánthat senki, sem otthon, sem a suliban. Nem üthetnek, verhetnek meg, és nem is mondhatnak Neked olyan dolgokat, ami mélyen megsértene, vagy megalázna" - magyarázza az élethez, emberi méltósághoz való jog fogalmát a 29 különböző alapjogot elmagyarázó oldal. Többek között elmagyarázzák azt is, mit jelent a sajtószabadság, a gyülekezési jog, az állampolgárság, az egyenlő bánásmód vagy az ártatlanság vélelme.

Az önrendelkezési jogot például úgy írják körül a gyerekeknek a honlap készítői: "Szüleid, nevelőid, tanáraid próbálják megmutatni a szerintük helyes irányt, de Te döntesz. Eldöntöd például, hogy mit veszel fel, milyen zenét hallgatsz, de ettől sokkal felelősebb döntéseket is hozol, például amikor eldöntöd, hogy melyik iskolába szeretnél járni."

Számítógépes játék iskolában

"Jogod van ahhoz, hogy Magyarország területén szabadon mozogj, utazgass, oda költözz, ott lakj, ahol szeretnél. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy arra biztatnánk, fogd a hátizsákod, pakold bele a számodra fontos holmikat, és uccu vágj neki a nagyvilágnak, de legalábbis az országútnak. Amíg gyerek vagy, és a szüleid vigyáznak rád, fontos, hogy velük élj, és lehetőleg mindig tudják, hogy merre jársz. Ha már 16 éves elmúltál, akkor az ő beleegyezésük nélkül is elhagyhatod a szülői házat, és lakhatsz mással, de csakis abban az esetben, ha ez fontos okból érdekedben áll, és ahhoz a gyámhatóság is hozzájárult" - áll a szabad mozgáshoz való jog címszava alatt.

"Fontos, hogy az iskolába bevitt mobiltelefonod, számítógépes játékod a tanárod nem veheti el Tőled. Eltetetheti, kikapcsoltathatja Veled, mert ezek az órai munkát zavarják, végső soron meg is büntethet akár. El nem veheti azonban Tőled, még ideiglenesen sem, mert az a Te tulajdonod" - áll a tulajdonhoz való jog magyarázataként.

"Ha 14 év alatti vagy, bűncselekmény elkövetéséért nem lehet felelősségre vonni, vagyis a büntető törvénykönyvben szereplő tettekért nem alkalmazhatják Veled szemben az ott írt következményeket. Semmiképpen sem jelenti azonban azt, hogy ha valami rossz fát teszel a tűzre, akkor a szüleid például nem fognak a sarokba állítani" - ezzel a szöveggel magyarázzák a gyakran feltett kérdések között, hogy mi az a büntethetőségi korhatár.

Itt azt is elmagyarázzák, hogy a tanár nem zárhatja be a diákot az osztályterembe, nem ütheti meg diákját. A szülőnek sincs joga bezárni gyermeküket a szobába, de azt megtilthatják, hogy a gyerek lemenjen a játszótérre. A gyereknek is lehet vagyona, de 14 éves kor alatt csak apróságokat vehet, például üdítőt a büfében, drágább dolgot, például televíziót, mobiltelefont vagy MP3-lejátszót viszont egyedül nem vehet, csak ha a szülei ebbe előzetesen beleegyeztek. A vásárláskor viszont már nem kell a szülőnek jelen lennie.

Elveszítik a gyerekek a természetes jogérzéküket

"Jogászok és pedagógusok segítségével készült a honlap" - mondta az [origo]-nak Kovács Orsolya projektvezető. "Olyan nyelven igyekeztünk fogalmazni, ami szerintünk a gyerekeknek érthető. A pedagógus abban segített, hogy mire helyezzük a hangsúlyt, hogyan érthető jobban a szöveg."

Az alapjogi katalógus döntően az Alkotmány 12. fejezetét követi, csak olyan fogalmakat vettek ki ebből mint például a jogképesség vagy az anyák speciális védelme, amit Kovács szerint nem tudtak volna egyszerűen elmagyarázni, illetve nem gyermekeket érintő jog.

Az oldalt átmeneti gyermekotthonban élő, illetve iskolás gyerekeken tesztelték. "Önmagában nem a rendelkezést értik, hanem az adott szituációkat, ezért magyarázzuk konkrét példákon keresztül a jogokat" - mondta a projektvezető. Mint elmondta, több példa kapcsán - például szobafogság, verés, tárgyak elvétele - jegyezték meg a gyerekek, hogy pedig az iskolában vagy otthon ez van. Hozzátette: megfigyelték azt is, hogy a gyerekek "alapvető igazságérzettel, természetes jogérzettel" rendelkeznek, ám ezt az életkor előrehaladtával Kovács szerint elfojtják. A projektvezető példaként említette, hogy egy teszten arra a kérdésre, hogy a hatóságoknak figyelembe kell-e venniük a gyerekek véleményét az őket érintő kérdésben, az idősebbek igennel válaszoltak, majd ezt áthúzva bejelölték azt a választ, hogy a szülő dönthet. Amikor erre rákérdeztek, sokan azt válaszolták, hogy szülői "súgásra" változtatták meg véleményüket.

A honlapot szerdán mutatták be a nyilvánosságnak, azóta számos kérdés érkezett már gyerekek részéről. Ezek alapján tovább bővítik az oldalt, illetve később az olvasni még nem tudók számára hangoskönyv is készül az alapjogokból.

A főombudsman szerint gyermekjogi biztos kellene

A gyermekjogokkal jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté foglalkozik. Az ombudsman az [origo]-nak azt mondta: önálló gyermekjogi ombudsmani hivatal felállítására lenne szükség. "Nem a beérkezett ügyszám miatt, mert a gyermekektől nem várható, hogy nagy számban forduljanak az ombudsmanhoz" - közölte Szabó. Szerinte az ombudsman dolga, hogy utánamenjen az ügyeknek, eljárjon iskolákba, nevelőotthonokba, rendezvényekre, és ott a gyerekekkel beszélgetve gyűjtsön tapasztalatokat, illetve ott beszélhessenek vele a gyerekek saját problémáikról. "Külföldön így megy" - indokolta az ombudsman.

Korábban már többször felmerült a külön hivatal felállítása, ám végül mindig elmaradt. Először az egykori ifjúsági minisztérium szorgalmazta a gyerekjogi ombudsmani pozíciót, majd felmerült, hogy a jövő nemzedék biztosához kerüljön a kérdés, ám végül ebből zöldombudsman lett. "Nagy nyugati országokban van külön ombudsmana a gyerekjogoknak, a posztkommunista országokban sehol nincs, de ez nem jelenti azt, hogy ennek így is kell maradnia" - vélte Szabó Máté.

Hozzátette: azért is kellene külön hivatal, mert az ombudsmani hivatalban csak jogászok dolgoznak, míg a gyerekjogi ombudsman mellett pszichológusoknak, pedagógusoknak is kellene dolgozniuk, illetve külföldön számos önkéntes segíti munkájukat. "Ez egy komplex, önálló terület" - mondta.