Kiskirályok ellen küldik a messziről jött embert

Nagy hatalmat élvező, összetartó megyei bírák, elégedetlenkedő, szövetségest kereső táblabírák, a jelenlegi rendszer kőkemény kritikusai és a pártok között kell lavíroznia majd az új főbírónak, ami első ránézésre is nagyon nehéz feladat. Bár az államfő jelöltje, Baka András nemzetközi szaktekintély, nem rendelkezik hazai tapasztalattal, ráadásul az egyetlen, mindenki által elfogadható érv jelölésével kapcsolatban, hogy kívülálló. Van, aki kifejezetten bátornak tartja Bakát, amiért elfogadta a jelölést, bár a bátorság nem biztos, hogy elég lesz a klikkek harcához, kemény önérvényesítéshez szokott bíróságon belül.

"Próbálták ízekre szedni" - mondta Sólyom László főbírójelöltjének, Baka Andrásnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban (OIT) múlt héten, zárt ajtók mögött tartott meghallgatásáról egy névtelenséget kérő ellenzéki szakpolitikus forrásaira hivatkozva. "Valóban jó kis kérdéseket tettek fel neki, például arról faggatták, szerinte bevált-e az, hogy a bírósági igazgatás élére az OIT került" - erősítette meg az ülésen részt vevő egyik tanácstag, és információink szerint más hatásköri kérdéseket is a jelöltnek szegeztek a másfél óráig tartó meghallgatáson. A tizenöt tag egyike hozzátette: szerinte, amennyire lehet, "állta a sarat", és próbált határozott válaszokat adni Baka, aki az ülés után hidegnek és barátságtalannak nevezte a légkört, és arra panaszkodott, hogy nem is hagyták kifejteni koncepcióját.

A zárt ajtók mögött tartott ülésen végül szoros, de elutasító végeredmény született: 6 igen szavazat állt szemben 7 nemmel, míg két voks érvénytelen volt. Ezzel a köztársasági elnök által a Legfelsőbb Bíróság elnökének - és ezzel OIT elnöknek - jelölt Baka András nem nyerte el annak a tanácsnak a támogatását, amely 1997-es bírósági reform óta az egész magyar bírósági szervezet központi igazgató szerve. A főbírójelölt szerint nem etikus, hogy a jelenlegi elnök, Lomnici Zoltán is szavazott utódjáról. A több forrásunk szerint saját újraválasztására játszó, az államfő által mégsem jelölt Lomnici mellett a tanácsnak másik kilenc tagja is bíró, azt azonban nem lehet tudni, hogy közülük hányan szavaztak nemmel Bakára, akire ezen a héten a parlamenti bizottsági meghallgatások várnak.

A területen jártas kutató, szakpolitikusok, bírók és jogászok információi alapján úgy tűnik, a bírósági hierarchia fölé rendelt, többségében bírósági vezetőkből álló OIT nem annyira Baka András személyes, szakmai alkalmasságát minősítette, mint inkább az államfő ötletét, hogy célzatosan kívülről hoz új főnököt. "Sólyom döntéséből nem nehéz kiolvasni, hogy elégedetlen a jelenlegi gyakorlattal, így nem véletlenül kívülről hozna új főbírót" - mondta Fleck Zoltán jogszociológus, aki évek óta kutatja a bírósági rendszeren belüli ellentmondásokat, anomáliákat.

Magukat kell ellenőrizniük

Szerinte a fő probléma magában az 1997-ben felállított struktúrában rejlik, mert vagy eleve a megyei elnökökhöz telepít döntési jogokat, vagy az OIT-hez, mint felettes igazgatási szervhez, csakhogy itt szintén a megyei elnökök szava dönt. "A megyei bíróságok vezetői túlhatalommal bírnak, az OIT valójában az ő lobbiterepük" - állította Fleck. "Le vannak vajazva a döntések, mert előre egyeztetnek, például a félig informális megyei elnöki értekezleteken".

"Mindenki tudja, hogy eltussolnak ügyeket" - mondta az [origo]-nak egy több évtizedes bíráskodási múlttal rendelkező kollégiumvezető bíró. Szerinte kifelé bármit is mondjanak a vezetők, a bíróságok el vannak úszva. "Nem mondom, a bírók közt is biztos van, aki lusta, de a többség, főleg sok tehetséges fiatal bíró tucatnyi ügyet visz és zár le, mégsem csökken jelentősen a hátralék" - magyarázta. A rendszert bírálókkal egyetért abban, hogy az OIT-nek kellene léphetne, mert a bíróságok maguktól nem segítenek be egymásnak. "Hiába vagyunk elúszva, a megyei bírók nem mobilak, nem segítenek az ügyhátralék ledolgozásában, pedig csak így lehetne megoldani" - mondta a bíró. A főbíróválasztással kapcsolatban hozzátette: nem csak Lomnici Zoltán szeretett volna a helyén maradni, az OIT-ben több megyei vezetőről is tudni lehet, hogy pályázott a székre.

További problémát jelent - mondta Fleck -, hogy a tényleges irányítás, a pénzek és státuszok elosztása a megyei elnökök kezében van: "ők döntik el, kiből lehet bíró, gazdálkodnak a pénzekkel, elvileg a hibák miatt is hozzájuk kell fordulni, de ez nem jelenti azt, hogy foglalkoznak is vele, a bírósági eljárások miatti panasztétel eleve alulszabályozott... A hatalmi egyensúlytalanság miatt viszont a bírósági vezetőknek nem kell félniük attól, hogy valaki felteszi a kérdést: mit tettek azért, hogy csökkenjen a folyamatban lévő ügyek száma" - mondta.

A veszélyt Fleck szerint ennek a túlhatalomnak az ellenőrizetlensége jelenti. "Az igazgatást annak az OIT-nek kell ellenőriznie, amiben meghatározó szava van azoknak, akiket ellenőrizni kellene, így bármilyen hiba van, gyakorlatilag nincs következménye" - magyarázta. A jogszabályok értelmében ugyanis az OIT 15 tagjából tíz bíró - a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint 9 választott bírósági vezető, akik közül hatan megyei elnökök -, ezzel szemben csak öt, nem bírósági berkekből érkező tagja van: két parlamenti képviselő, az igazságügyi és rendészeti miniszter, az ügyvédi kamara elnöke és a legfőbb ügyész. Mivel a törvény szerint a határozathozatalhoz a jelenlévők sima többsége elegendő, matematikai esély sincs arra, hogy keresztülmenjen bármilyen döntést, ami nem tetszik a bíró tagoknak.

A jogalkotó alakította úgy, hogy az OIT-n belül erős bírói dominancia érvényesülhet - mondta Bánáti János, aki a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként szintén tagja a tanácsnak. A jogszabály lehetővé teszik számukra, hogy keresztülvigyenek egy-egy határozatot a kamaraelnök szerint, aki azt is hozzátette: sok kérdésben titkos is a szavazás.

"A személycserére tehát szükség van, de ez önmagában nem garancia arra, hogy valódi változások mennek végbe, mert ez jogalkotási kérdés is: akkor rendezhető, ha hozzányúlnak a bírósági rendszerre vonatkozó 1997-es törvényekhez" - mondta Fleck, hozzátéve: azért legalább reményt keltő a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztján tervezett változás.

Nem nyilatkozom

"Valóban sokszor dőlnek el kérdések a megyei érdekek mentén, de az OIT-t nem kell a megyei bírók maffiájaként elképzelni" - vette védelmébe a testületet annak egyik nem bíró tagja, Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselő. Mint mondta, valóban felmerül, hogy változatni kellene a tanács összetételén, ugyanakkor felidézte a lengyelországi példát, ahol alkotmányellenesnek találták a megyei bíróságok kiszorítását a bírói főtanácsból. Szerinte a köztársasági elnök akkor járna el helyesen, ha a tapasztalt, a bíróságokon több évtizedet eltöltő bírók közül - mint a képviselő fogalmazott "régi bírót" - jelölne a Legfelsőbb Bíróság élére, aki a reformokra is alkalmas lenne.

A rendszer kontrollját, és a hatékonyabb működését a nyilvánosság is segíthetné, azonban a gyakorlatban ez sem működik: a problémák nem kerülnek napvilágra, a kritikát meglehetősen rosszul tűrő bíróságok eleve mereven összezárnak a kívülről érkező kérdések, vizsgálódások elől. Ezt a cikk írásakor is tapasztaltuk: egy sor bírósági elnököt kerestünk meg, de egy kivételtől eltekintve mindenki azonnal elzárkózott a nyilatkozat elől. Olyan megyei elnök is akadt, akivel még azt sem közölhettük, egyáltalán mi a téma, mert munkatársaival eleve megüzente: semmilyen kérdésben nem ad tájékoztatást.

A hivatalos bírósági kommunikáció ezzel szemben a bíróságok terheinek növekedéséről, és ennek ellenére a lemaradások behozásáról szól.Fleck Zoltán szerint azonban ez csak porhintés, szerinte több forrással sem tudják beérni magukat a bíróságok, nem tudják időben lezárni a peres ügyeket. Ráadásul a főbíró Lomnici mindig is védte a jelenlegi rendszert és Fleck szerint a megyei elnökök mellé állt - tette hozzá.

Az ítélőtábláknak nem tetszik

Az [origo]-nak nyilatkozók többsége szerint a politikai okok elhanyagolhatók Baka jelölésében. Nem csak azért, mert Sólyom köztudottan nem kéri ki a pártok véleményét személyi döntéseknél, hanem azért is, mert a megyei elnökök nagy hatalma elsősorban állítólag az ítélőtáblák elnökeinek nem tetszik. Ők ugyan a megyei elnökök fölött állnak a bírósági hierarchiában, tényleges erejük azonban a megyei lobbiéhoz képest kevés. Egy nevének elhallgatását kérő fideszes országgyűlési képviselő is megerősítette: Baka Andrásra valóban, mint a táblabírák jelöltjére tekintenek.

Lomnici és Baka egy rendezvényen 2003-ban

Kemény harc is folyt azért, hogy az ítélőtáblák vezetői és a megyei elnökök pozíciókat szerezzenek Sólyomnál. Értesüléseink szerint a megyei elnökök megtudták, hogy a táblabírók egyeztetnek a köztársasági elnökkel, ezért közülük hárman szintén bejelentkeztek Sólyomhoz. Mivel el nem utasíthatta őket, az államfő állítólag huszárvágással oldotta meg a kérdést: először nyíltan leült az öt ítélőtábla elnökével, majd mind a 20 megyei elnökkel. Az [origo] kérdésére Kumin Ferenc, az államfő hivatalának főosztályvezetője csak ennek tényét erősítette meg, mint mondta, a köztársasági elnök mindannyiukkal fontosnak tartotta egyeztetni a Legfelsőbb Bíróság leendő elnökéről.

A főbíró jelöléssel párhuzamosan előkerült belső problémákkal kapcsolatban az egyik megyei elnök azt mondta: valóságos lejárató hadjárat folyik ellenük, pedig az utódlást "politikai motívumok" döntik el. Más bírósági forrásunk is állította, "hihetetlen klikkesedés" jellemző a felső bírósági szinteken, szinte átláthatatlan, "ki kivel van, és ki ellen harcol". Szerinte ennek ellenére elmondható, hogy a megyei elnökök összetartanak.

Sem szakmai, sem politikai kifogás nincs

Miután háromszor egymás után leszavazták ombudsmanjelöltjeit, Sólyomnak az új főbírójelölttel több szerencséje lehet: úgy tűnik, Baka Andrást a parlamentben megkaphatja a szükséges kétharmados támogatást. Sem szakmai, sem politikai kifogásunk nincs Baka Andrással kapcsolatban, - mondta az [origo]-nak Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója. Bár az ellenzéki párt eredetileg az OIT véleményéhez igazította volna álláspontját, Répássy szerint a végül elutasító döntést árnyalja a szoros szavazati arány, és az, hogy a táblabíróságok vezetői egyöntetűen támogatják Bakát.

Egy név nélkül nyilatkozó ellenzéki képviselő az esélyeket latolgatva pedig azt mondta: tudomásuk szerint nemcsak a Fidesz és a KDNP bólintana rá Bakára, úgy tűnik, a szocialisták közül is sokan támogatják. Az SZDSZ elutasítja, az MDF pedig szerinte hezitál. Annak ellenére, hogy Baka András a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban az MDF országgyűlési képviselője volt, bár a pártba nem lépett be.