A remény dönt az életmentés sorrendjéről

Tömegszerencsétlenség, pusztító járvány idején kizárná az életmentő orvosi ellátásból az időseket, a mentális vagy súlyos krónikus betegségben szenvedőket egy amerikai orvoscsoport. Hasonlóan kíméletlen magyar útmutatás nem létezik, nálunk az a döntő, orvosi szempontból reményteljes-e a beteg. Ha viszont kitör a régóta fenyegető influenza-világjárvány, a magyar vészforgatókönyv szerint például a pékek és a rendőrök az elsők között lélegezhetnek fel: leghamarabb ők kapnának oltóanyagot.

Kegyetlen listával álltak elő amerikai orvosok a Chest című folyóirat májusi számában: útmutatást dolgoztak ki arról, kiket nem kell megmenti, ha egy hatalmas járvány vagy más egészségügyi tömegkatasztrófa bekövetkeztekor nem mindenki kaphat életmentő segítséget. A kórházaknak szánt javaslat kidolgozói között professzorok, katonai és kormányzati szakértők is voltak. A lista szerint vészhelyzetben ki kell zárni az ellátásból a "magas halálozási kockázatú" személyeket és azokat, akiknek kicsi az esélyük a hosszú túlélésre.

Ide sorolták a 85 évnél idősebbeket, azokat, akik súlyos sérülést szenvedtek, a 60 év feletti, súlyos égési sérülteket, a mentális betegségben - például Alzheimer-kórban - szenvedőket, valamint a súlyos krónikus betegeket, köztük az elhanyagolt állapotú cukorbajosokat.

Nálunk a remény a döntő szempont

Az amerikai lista nem egyedülálló a világon, Kínában például szintén léteznek hasonló útmutatások, ott jellemzően az idős betegekről mondanak le vészhelyzetben - mondta el Orgován György, a Semmelweis Egyetem Honvéd-Katasztrófaorvostani és Oxyológiai tanszékvezetője. Magyarországon nincs olyan előírás, amely bizonyos csoportokat kizárna az ellátásból, ha katasztrófa idején túl sok az életmentésre szoruló beteg. Igaz, korábban előfordult, hogy felvetődött ilyesmi műhelymunkák formájában, de ezek nem kaptak nyilvánosságot - állította Orgován, aki nem kívánt részleteket elárulni ezekről az ötletekről.

A katasztrófa-orvostan önálló szakág, melyet ősztől külön tantárgyként oktatnak az egyetemen, a sürgősségi orvostan keretein belül. Ez a tudomány foglalkozik azzal, hogy vészhelyzetben milyen sorrendben kell ellátni a betegeket. "A cél az, hogy a reményteljes betegek kerüljenek be az azonnali ellátásba" - magyarázta Orgován György. Elsőként tehát azokkal foglalkoznak az orvosok, akik életveszélyben vannak, de egy gyors műtét vagy egyéb beavatkozás jó eséllyel megmentheti őket.

Azokat sorolják hátrébb, akiknek az adott körülmények között, adott ellátási szinten nincs lehetőség a megmentésére. A várakozásra kényszerülők - úgynevezett megfigyelendők - kategóriájába kerülnek vészhelyzetben azok is, akikről tudják, hogy gyógyíthatatlan halálos betegségben, például rákban szenvednek - tette hozzá a katasztrófa-orvostani tanszékvezető.

A veszteség minimalizálására törekednek a kórházak

Mindig a kórház legtapasztaltabb orvosa dönt arról, hogy ki melyik csoportba kerüljön - mondta Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet főigazgatója. Katasztrófatervet minden kórháznak kötelező kidolgoznia, és ebben a dokumentumban van szó az ellátási sorrendről is. Rácz szerint az elsődleges szempont a veszteség minimalizálása. Extrém helyzetekben azoknál a betegeknél, akiket nem tudnak ellátni, nyugodt elhelyezést és fájdalomcsillapítást kell biztosítani.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem fordult elő olyan súlyos katasztrófahelyzet, amikor ne tudták volna megfelelően ellátni az összes beteget. A jövőben pedig, ha földrengés, terrorcselekmény, tömeges baleset történne, nem maradna magára az ország, az Európai Unió segítségére lehetne számítani - mondta a katasztrófa-orvostani tanszék vezetője.

Világjárványkor szakmák szerint osztanák az oltást

Van egy olyan egészségügyi fenyegetés, amivel komolyan számolnia kell Magyarországnak: az a világjárvány, amely a H5N1 vírusa és az emberről emberre terjedő infleunza kereszteződéséből alakulhat ki. Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal már 2005 októberében kidolgozta az intézkedési tervet pandémia esetére. A terv több helyen is utal arra, hogy az oltóanyag elosztására sorrendet fognak fellállítani, mégpedig "szakmai prioritási sorrendet".

A dokumentum nem tér ki arra részleteiben, hogy melyik szakmák képviselőinek adnának először vakcinát, de a Reggel.hu április közepén megjelent, Bujdosó Lászlót, az influenza pandémia-prevenciós bizottság vezetőjét megszólaltató cikkében arról írt, hogy oltóanyagot először az egészségügyi dolgozók, majd az energia- és élelmiszeripar alkalmazottai, a rendvédelem és a kommunikációs szektor dolgozói kapnak. Szerettük volna megerősíttetni ezt az információt az ÁNTSZ-szel, ahol Bujdosóhoz irányítottak, de őt külföldi útja miatt nem tudtuk elérni.

"Először a gyerekeket, aztán az öregeket"

A sérültekről, járványos betegek ellátásáról döntő orvosokhoz hasonlóan súlyos döntési szituációba kerülhetnek a katasztrófavédelem munkatársai és a tűzoltók is, amikor arról kell határozniuk: kiket mentsenek ki először. A vonatkozó jogszabály csak annyit mond erről, hogy a mentési sorrendet a tűzoltás vezetője határozza meg.

"A tűzoltók először a közvetlen, majd a közvetett életveszélyben lévőket igyekeznek kimenteni" - mondta Szelid Zoltán tűzoltó őrnagy, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzoltási és mentési szakcsoportvezetője. A mentési sorrendet befolyásolja az is, hogyan tudják megközelíteni a kimenekítendő embereket - magyarázta a tűzoltó őrnagy.

A mentést nehezíti, ha a veszélyben lévő ember megsebesült: minél előbb ki kellene menekíteni, de a gerincsérülteket például nem lenne szabad mozgatni. Ha a tűzoltók magukkal tudják vinni a mentőorvost a sérülthöz, akkor az ő útmutatásai alapján járnak el. A fővárosban működik doktorszolgálat is olyan orvosokkal és mentőápolókkal, akik tűzoltókiképzésben is részesültek, van védőfelszerelésük és szakszerűen használni is tudják azt.

"Először a gyerekeket, aztán az öregeket, aztán a betegeket, aztán az egészségeseket", ha a többi körülmény - megközelíthetőség, veszélyhelyzet - nagysága azonos - ez a sorrend érvényesül a mentésnél Szelid Zoltán szerint. A gyerekeket azért is fontos előre venni, mert vészhelyzetben kiszámíthatatlan a magatartásuk, az ijedségtől hajlamosak elbújni a szekrénybe, az ágy alá.

Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint a sorrend magyarázata az, hogy először azokon kell segíteni, akik magukon kevésbé tudnak. Ugyanakkor a fő elv az - tette hozzá Dobson - , hogy minden állampolgárnak alkotmányos joga az egyenlő biztonság, "az élete mindenkinek egyformán értékes".