Budapestre költözhet az EU agya

"A csatát megnyertük, a háborút még nem" - Bajnai Gordon így értékelte azt, hogy az uniós országok többsége támogatja, Budapesten legyen az EU innovációs központja. Már csak a lengyelek állnak a terv útjában. Magyarország most először fogadhatna be egy uniós ügynökséget, amely siker esetén a Duna-parton, az Infoparkban kapna helyet.

Brüsszelben csütörtökön kezdett egyeztetni a 27 tagállam arról, az öt pályázó közül melyik városba kerüljön az Európai Unió új tudományos központja, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelye. Bár éjjel nem született teljes körű konszenzus, a döntéshozó versenyképességi miniszterek megállapodtak abban, hogy a központ új, azaz 2004 után csatlakozott tagállamban legyen, és olyan országban, ahol még nem működik uniós ügynökség - jelentette be a maratoni ülést követően a szlovén EU-elnökség az MTI beszámolója szerint.

Budapest az egyetlen a pályázók közül, amely mind a két feltételnek megfelel, és amikor a székhelyért lobbizó magyar politikusok korábban az esélyeket latolgatták, éppen abban bíztak, hogy ez a két kritérium fontos szerepet játszik majd a döntésben.

A tagországok közül már csak a saját jelöltet, Wroclaw városát indító Lengyelország nem szavazott Magyarország székhelyül választására. A többkörös szavazás során a németországi Jéna, a spanyolországi, Barcelona melletti Sant Cugat del Valles valamint a közösen induló Bécs és Pozsony kiesett, csak Budapest és Wroclaw maradt versenyben. Lengyelországnak viszont van már uniós intézménye: a határügynökség. Késő este a szlovén EU-elnökség kétoldalú tárgyalást kezdett a lengyel delegációval. A többi huszonhat ország egyértelművé tette, hogy szeretne döntésre jutni a kérdésben.

"A csatát megnyertük"

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a találkozót követően úgy nyilatkozott, jó esélye van annak, hogy a tervek szerint legkésőbb június 18-án meghozandó végső döntés Magyarországnak kedvez majd. "A csatát megnyertük, de a háborút még nem. Nagyon fontos részeredmény született, Magyarország nagyon jelentős támogatást kapott" - mondta hajnalban Bajnai.

Megerősítette, hogy úgy tűnik, konszenzus van a fent említett két kritérium figyelembe vételében, azonban hozzátette: "volt olyan ország, amely a konszenzus kialakításához még időt kért". Bajnai tájékoztatása szerint a miniszterek tanácsa fog dönteni, határidőként pedig a következő állam- és kormányfői találkozó előtti napot jelölték meg.

Bajnai szerint a Budapestért lobbizók még "nem dőlhetnek hátra", továbbra is folyamatosan konzultálni kell a Magyarország mellett állókkal. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter egy héttel ezelőtt prezentáción ismertette Brüsszelben a magyar elképzeléseket. A kormány húsz évig vállalja az épületbérlet költségeit és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségeit, ha Budapest győz.

Az Infopark a kiszemelt helyszín

Eldőlt, hogy az intézet épülete - már ha tényleg Magyarország nyer - az Infoparkban lesz. A HVG csütörtökön megjelent számában arról ír, hogy az IVG-csoport tulajdonában álló D épület - ahol az [origo] szerkesztősége is van - lesz a helyszín. Formális pályázatot nem írtak ki, de a székhelyért versenybe szálló országok képes, színes lobbikiadványokat készítettek. A Budapest előnyeit bemutató angol, francia és német nyelven is olvasható anyagban még több lehetséges helyszínről volt szó: az Infopark mellett a dél-pesti régióban fekvő Corvin tudományos parkról, a Duna óbudai partján található Graphisoft parkról, az Andrássy palotáról és a hamarosan átadandó Millenium Toronyról a Boráros tér közelében.

Ebbe az épületbe költözhetne az EIT

A budapesti lobbikiadvány a magyar tudomány múltjára koncentrált: felidézte a híres találmányokat a Rubik-kockát, a golyóstollat, a Kármán Tódor nevéhez köthető szuperszonikus repülőgépet. Az anyagban Budapest mellett felsorakoztatott érvek között szerepelt többek között a város kedvező földrajzi fekvése, jó megközelíthetősége, az élénk kulturális élet, szép városkép, fejlődő technikai háttér, a Nobel-díjasok, a diákok, egyetemek nagy száma, a jelen lévő multinacionális cégek. Budapest mellett szóló érv az is, hogy főváros, és hogy minden fontosabb nemzetközi oktatási intézmény, iskola, óvoda megtalálható, ami fontos lehet az EIT-központhoz költöző kutatók és családjaik számára.

Wroclaw mindvégig komoly versenytársnak számított. A központ felállításának ötletét 2005 elején vetette fel az Európai Bizottság elnöke, Jose Barroso, de eleinte nem volt egyetértés arról az Európai Unióban, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen intézményre. Lengyelország akkor az EIT létrehozása mellé állt, és azóta is gyakran felemlegették ezt a lobbizás során.

50-60 ember dolgozna a központban

"Ez nemzeti ügy. Magyarországnak nagyon nagy esély, hogy Európa fejlesztési, kutatási központja lehessen" - jelentette ki Bajnai. A miniszter csütörtökön - a végső eredménytől függetlenül - köszönetet mondott mindazoknak, akiknek részük volt a magyar jelöltség előkészítésében. A lobbizást még Kákosy Csaba, az előző gazdasági és közlekedési miniszter kezdte el. A magyar európai parlamenti képviselők is kivették a részüket: párttól függetlenül valamennyien a budapesti pályázat mellé álltak.

Az uniós kutatóintézet célja, hogy - elsősorban mintegy hálózatirányító tevékenységet folytatva - hozzájáruljon az EU versenyképességének növeléséhez, a kutatási ágazat fellendüléséhez. Hét év alatt mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd, várhatóan 50-60 fős személyzettel kezdi meg működését. Az Európai Bizottság 4 tagú testületet hozott létre, amelynek tagja Boda Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsadója is. A négytagú bizottság javaslata alapján várhatóan őszre nevezik ki a 18 tagú igazgatótanácsi tagokat. Az EIT első programjai várhatóan a megújuló energiák és a klímaváltozás témakörében indulnak majd.