Bács-Kiskunban késik legtöbbször a mentő

Tavaly körülbelül ugyanannyiszor fordult elő, hogy késett, azaz harminc percnél lassabban ért ki a mentő a riasztás helyszínére, mint 2006-ban - olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában. Az Egészségbiztosítási Felügyelet felmérése szerint ilyen legtöbbször Bács-Kiskun megyében történik.

Bács-Kiskun megyében és a fővárosban fordul elő legtöbbször, hogy fél óránál később érkezik ki a mentő a beteghez - derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet felméréséből, melyet a Magyar Nemzet csütörtöki száma ismertetett. A felügyelet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) adatai alapján vizsgálta a kiérkezési időt, a veszteglést és a késések arányát.

Tavaly körülbelül ugyanannyiszor fordult elő ilyen késés, mint egy évvel korábban: 2007-ben az esetek 4,18 százalékában kellett harminc percnél tovább várni a segítség megérkezésére a riasztás helyszínére.

A cél az, hogy 15 percen belül elérhető legyen a lakosság 90 százaléka. Győr-Moson-Sopron megye áll a legközelebb a kitűzött célhoz, ott csak 10,92 százalék volt a 15 percen határidőn túli kiérkezések aránya. Bács-Kiskun megyében viszont ugyanez az arány több mint harminc százalék - olvasható a Magyar Nemzetben. Az elemzés szerint a kiérkezési időt nagyban befolyásolják a külső tényezők: közlekedési dugó, sorompó, rossz időjárás, a gépkocsi üzemképtelensége.

Ha a mentő megérkezik a kórházba a beteggel, az intézménynek az Egészségügyi Minisztérium rendelete szerint tíz perce van arra, hogy átvegye és megkezdje az ellátást, vagy pedig tizenöt percen belül dönteniük kell arról, hogy átküldik-e más kórházba. Az ezt meghaladó időt nevezik betegátvételi veszteglésnek. A felmérés szerint 2007-ben országos átlagban csökkent a veszteglés. Kivétel Zala megye, ahol duplájára nőtt ez a mutató.