Titkolja vezetői hírbe hozott fizetését a MÁV

Személyiségi jogokra hivatkozva nem adja ki a MÁV Zrt. a cég több mint harminc vezetőjének fizetését, amelyek egy MSZP-s politikus szerint egytől-egyig magasabbak, mint amennyi a nemrég távozott BKV-vezérigazgatójának volt. Antal Attila a prémiummal együtt havonta 3,7 milliót keresett. Az [origo] az adatvédelmi biztos hivatalához fordult.

"Kérésüket nem áll módunkban teljesíteni. Munkaszerződésről van szó, ezért a személyiségi jogok miatt nem adható ki információ harmadik félnek, a másik fél hozzájárulása nélkül" - ezt válaszolta a MÁV Zrt. kommunikációs osztálya, miután az [origo] az állami vállalat 32 fős vezetőségének havi jövedelme felől érdeklődött. "A MÁV Zrt-nél egyébként senki sem köztisztviselő, a vezetők sem, így nem áll módunkban a kéréseket teljesíteni" - tette hozzá a válaszlevél.

Nemrég botrány kerekedett abból, hogy a BKV-tól távozó Antal Attila vezérigazgató 60 millió forint körüli végkielégítést kapott volna. Antal lelépti pénzének alapja, prémiummal együtt számított havi 3,7 milliós jövedelme lett volna. Ez utóbbi kapcsán jegyezte meg Somylódy Csaba (MSZP), a főváros cégei felett munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság elnöke, hogy Antal a jövedelme alapján a MÁV-nál a 30 legjobban kereső dolgozó közé sem kerülne be - írta az MTI.

Az [origo] ezért megkereste a közlekedési vállalatot a vezetők havi jövedelme, juttatásai, prémiuma és az általuk használt céges autók felől érdeklődve. A MÁV állami vállalat, a 2005-ös vasúti törvény szerint közszolgáltatást végez, a működéséhez 2007-ben például 111 milliárd forintot biztosított az állam, költségtérítés, árkiegészítés, jövedéki adó visszatérítés és egyéb címeken. A MÁV elutasító válaszát követően az adatvédelmi biztos hivatalához fordultunk.

Szintén az Antal-ügy kapcsán adott ki állásfoglalást az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Szabó Máté ombudsman. Ez kiemelte, hogy "a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések minden fontos adata nyilvános". Ez alól csak egyes személyes adatok és a PTK-ban meghatározott üzleti titok jelentenek kivételt. Az adatvédelmi törvény fontos szabálya ugyanakkor, hogy az adatkérést a kivételekre hivatkozva nem lehet megtagadni. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a szerződő felek meghatározhatják, mit tekintenek üzleti titoknak, de nem köthetik ki, hogy a szerződés teljes tartalma üzleti titok, mert ez nincs összhangban a törvényekkel - állapította meg az ombudsman.