Zsarolással bővült a vád a Zsanett-ügyben

Korábban erőszakos közösülés és vesztegetés gyanúja miatt nyomoztak az E. Zsanett által feljelentett rendőrök ellen, a hamarosan induló bírósági eljárásban viszont két másik súlyos bűncselekmény, zsarolás és személyi szabadság megsértése miatt is előveszik őket. Több mint ötven ember - köztük főrendőrök - kihallgatását indítványozza a lány ügyvédje. Hetekig, vagy akár hónapokig elhúzódó perre lehet számítani.

Április végén a Fővárosi Bíróság befogadta a pótmagánvádat, amit az állítása szerint rendőrök által megerőszakolt lány, E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter nyújtott be, így annak ellenére bíróság elé kerül az ügy, hogy az ügyészség decemberben bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. A pótmagánvád intézménye a sértett számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy megkerülve az ügyészi vádmonopóliumot mégiscsak bírósági ítélet szülessen ügyében, még ha az ügyészség nem is emelt vádat.

Miután szinte pontosan egy éve májusban történt eset miatt E. Zsanett feljelentést tett, erőszakos közösülés és vesztegetés miatt folyt az eljárás a Készenléti Rendőrség (korábban Rebisz) öt munkatársa ellen. E. Zsanett pótmagánvádlóként azonban két másik bűncselekménnyel is vádolja a rendőröket: ezek hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése és súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás - derül ki a pótmagánvád [origo]-hoz eljuttatott másolatából.

Kényszerítették és zsarolták is

A lány azt állítja, hogy miután a Múzeum körúton igazoltatták, a rendőrök ráparancsoltak: velük kell tartania a rendőrkapitányságra vérvételre, máskülönben megbilincselik. Ezért ült át a rendőrautóba, ahol az egyik hátul ülő rendőr ölében kellett ülnie - írja le a történteket a pótmagánvád. Miután pedig az erőszak egy félreeső utcában megtörtént, hiába kérte, hogy hagyják ott, visszavitték az autójához, amelybe az egyik rendőr is beszállt, miközben a többiek autójukkal követték.

E. Zsanett elmondása szerint közben mobiltelefonján próbálta hívni a barátja, akitől korábban sms-ben kért segítséget, mialatt a rendőrök az igazoltatás közben félrevonultak az irataival, de a rendőr utasította, hogy mondja neki, majd később visszahívja. A pótmagánvád szerint a lánytól 20 ezer forintot zsaroltak ki a rebiszesek, akik meg is fenyegették, hogy "tartsa a száját". Mindezek alapján pedig a pótmagánvád alapján felróható a zsarolás és a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye is.

48 tanú, 9 szakértő csak az egyik oldalon

A pótmagánvádból kiderül: Tuza Péter álláspontja szerint az ügyészség a nyomozás során nem vett igénybe olyan bizonyítási lehetőségeket, amelyek nélkül szerinte az ügyet nem lehet felderíteni. A pótmagánvádban - az érintett rendőrökön kívül - 48 tanú és 9 szakértő meghallgatását javasolják. Meghallgatnának többek között főrendőröket is, így Dobozi Józsefet, a Rebisz akkori vezetőjét, aki jelenleg a Köztársasági Őrezred parancsnoka. Az eljárás során ugyanis kiderült, hogy több magas beosztású rendőrtiszt már az erőszak miatt tett feljelentés napján informálódott a történtekről, ennek ellenére az ügyészség nem hallgatta ki őket tanúként.

Tuza Péter szerint így elsőként a pótmagánvád alapján induló bírósági tárgyaláson derülhet ki, a rendőrök felettesei milyen intézkedéseket hoztak, milyen tartalmú jelentések születtek közvetlenül az eset napvilágra kerülése után. Mivel valószínűleg az öt rendőr védői is hozzák majd tanúikat, és saját szakvéleményekre is alapozzák majd állításaikat, hetekig elhúzódó tárgyalássorozatra lehet számítani.

E. Zsanett továbbra is azt állítja, hogy az öt rendőr tavaly május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték, ahol ketten a többiek jelenlétében megerőszakolták. Az eset miatt szolgálati viszonyukat felfüggesztették, majd a nyomozás megszüntetése után újra munkába álltak. A rendörök ellen egy másik eljárás is indult kötelességszegés miatt, amiért az okmányok nélkül autót vezető E. Zsanettet hazakísérték, és így elhagyták a szolgálati helyüket. Ebben a perben első fokon bűnösnek találták őket, pénzbüntetést, illetve megrovást kaptak, azonban az ítélet ellen valamennyien fellebbeztek.