Cigánytörvénnyel büntetne a borsodi vajda

Dolgoztatná és tekintélyére alapozva rendreutasítaná az egymással balhézó cigányokat a nemrég Borsodban megválasztott vajda. Lakatos Attila minden községben létrehozná a Vének Tanácsát, amelyek az ősi cigánytörvény szerint ítélkeznének. Az új vajda  - aki tárgyal vállalkozókkal és polgármesterekkel - akár a segélyt is megvonná attól, aki lop.

"Jó ötlet. Szívesen fogadom a vajda küldöttét" - kommentálta a néhány hete megválasztott cigányvajda, Lakatos Attila programjának Vének Tanácsára vonatkozó részét Fazekas Gyula, Viss polgármestere. A 760 lelket számláló falucska az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) statisztikái szerint az országosnál valamivel rosszabb bűnügyi adatokat produkáló BAZ megyei átlagot is felülmúlja. Százezer lakosra - így számol a statisztika - 4862 bűncselekmény jutott 2006-ban a községben. Fazekas szerint van problémájuk bőven, ezért a Vének Tanácsa segítség lenne számukra.

Másként vélekedik a Lakatos-tervről a hasonló bűnügyi statisztikát produkáló Szuhakálló polgármestere. Tinyó László - aki 1990 óta vezeti az 1000 lakosú községet - állítja: "kizárt, hogy bármely vajda előrelépést tudna felmutatni az együttműködésben az ő falujában, pedig naponta jönnek feljelentések". Szuhakállón 2006-ban alakult meg először a cigány kisebbségi önkormányzat, de Tinyó szerint semmilyen együttműködésre nem voltak hajlandók az önkormányzattal a foglalkoztatás terén. "Egymással is veszekedtek, mindössze egy bált tudtak összehozni" - közölte a polgármester, aki hozzátette: egy év után meg is szűnt az öt választott vezetőből álló testület.

Tekintély

Tekintély és tárgyalás - ezekre építve javítaná a BAZ megyei cigányság életkörülményeit Lakatos Attila, aki tisztában van vele, hogy pár hónap alatt nem tud érdemi eredményt elérni, mégis belevág a programjába. Ennek két sarokpontja van. Egyrészről javítana a rendőrségi statisztikáikon, másrészről minél több cigányt állítana munkába.

Borsodban a közelmúltban több bűncselekmény borzolta a kedélyeket: ilyen volt az olaszliszkai eset vagy az életmentés közben bántalmazott főorvos ügye. Lakatos először az ezek miatt kialakult képen változtatna. A cigányság hagyományaiból építkezve a saját, valamint a helyi vezető cigányok tekintélyére alapozva csökkentené a cigányságon belüli - ahogy ő fogalmaz - balhék számát.

Lehetőség szerint minden egyes borsodi településen létrehozná a Vének Tanácsát, amelyek élére a helyi erős embereket állítaná. "Ismerem azokat a helyi tekintélyes cigányokat, akikre felnéznek, akiktől tartanak" - fogalmazott Lakatos az [origo]-nak. Terve szerint ezek hetente, havonta referálnánk neki, "és aki bűnt követett el, azt megbüntetnénk a régi cigánytörvények szerint".

Lakatos szerint ő jobban tud a sajátjaival beszélni. "Már az apám is vajda volt, meg a nagyapám is, aki kiosztott két fülest, és rend volt. Aztán ha hazament a cigány, azt mondta neki a családja, hogy megérdemelted" - hozott példát a tekintély hatalmára famíliája múltjából az új vajda. Ez állna most is a középpontban. "Ha én azt mondom a cigánynak, hogy befogod és menjél befelé a házba, akkor az bemegy. A cigány a cigánytól sokkal inkább elfogadja ezt, mert ha a magyar szól rá, akkor ideges lesz" - állította Lakatos.

Tárgyalás

Ha van meló, akkor pénz is van, ha van pénz, akkor iskolába jár a gyerek, s ha iskolázottabbak lesznek a cigányok, akkor jobb életük lesz - így foglalható össze a vajda másik, eredményt hosszabb távon ígérő elképzelése. Lakatos - akit a megyei önkormányzat épületében értünk utol - azt mondta, hogy már rengeteg magyar vállalkozóval tárgyalt, s ígéreteket is kapott.

A nagyfokú iskolázatlanság miatt a vajda jellemzően építőipari vállalkozókkal egyezkedett, de megkeresi majd a vasutat is. "A parlagfűirtást például nekünk lehetne adni" - mondta. Azt ígéri, hogy a megyei polgármesterekkel is fel fogja venni a kapcsolatot, de nem kizárólag a cigányok munkába állítása, hanem a bűnözés csökkentése miatt is.

Lakatos azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a polgármesterekkel való együttműködése során drasztikus eszközt, szokatlan büntetést is bevessenek. Van olyan elképzelése, miszerint akár a segélyt is megvonhatnák attól, aki például lopott. A vajda egyébként sincs nagy véleménnyel a segélyezésről, a régi bölcsességet némileg átfogalmazva azt mondta: "Nem halat kell adni a cigányoknak, hanem horgászni kell megtanítani őket."

Régen kiskirályok voltak

Az alapvető kérdés az, hogy törvényességi jogosítványok nélkül lehet-e, tud-e bármiféle eredményt elérni egy hivatalosan nem létező tisztség betöltője. Ezzel kapcsolatos kétségét fogalmazta meg az [origo]-nak Tóth Józsefné is, a miskolci Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda vezetője.

Szerinte csak tradicionális háttere van a vajdának. "Az viszont az 1970-es években, de még az 1980-as évek legelején is rendkívül erős volt. Abban a közösségben, ahol a vajda létezett, ő volt a bölcs, gyakorlatilag kiskirály volt, ő törvénykezett, és azt mindenki elfogadta" - emlékezett a közelmúltra a roma származására büszke irodavezető.

"Köztisztviselőként én lennék az első, aki meghajol ez előtt, ha működni fog" - fogalmazott Tóthné. A megyében csak Esélyek Háza néven ismert intézmény vezetője főállású jogászokkal, szociológusokkal járja a szegénységben élő falvakat, ahol még a saját jogaikkal sincsenek tisztában a cigányok, magas közöttük az analfabetizmus, a felnőttkorúak kétharmada munkanélküli. Eredményre akkor van esély szerinte, ha a megye sokféle érdekképviselete, a civilszervezetek, az ő hivatala és akár a vajda képesek lesznek együttműködni.

Jogi nonszensz

A miniszterelnök cigányügyi megbízottja szerint is az együttműködés, "a problémák komplex kezelése" a kulcs az életkörülmények javításához. Teleki László szocialista parlamenti képviselő példája szerint "nem az a járható út, ha valaki csak útkaparásra tartja alkalmasnak a cigányokat", szélesebb körben kell munkát biztosítani nekik. Ugyanakkor "bármely magánszemélyt vagy intézményt" támogat Teleki, aki munkát ad a cigányoknak.

Kifejezetten rossz ötletnek tartja a politikus a vajda rendrakó elképzeléseit, "jogi nonszensznek" nevezve az ítélkezési szándékot. Teleki nem is tartja kivitelezhetőnek a tervet. "Csak a saját szűk kulturális közegében lehet képes érvényesíteni az akaratát, szélesebb körben nem. A hazai cigányság ugyanis nem homogén, mások a beások, az oláhok, a lovárik és a többiek" - közölte kétségeit az [origo]-val a képviselő.

A segélymegvonás tervét is elutasítja Teleki. A szerinte problémákkal bőven megáldott vissi polgármester szintúgy ellenzi a vajda által megpendített lehetőséget. Fazekas Gyula szerint a munkanélküli nincstelenektől többet már nem lehet elvenni.