A mintegy háromszáz helyi lakos részvételével tartott falugyűlésen Füri József, a rendezvényt összehívó civil szervezet elnöke arról beszélt, hogy a faluban a polgárőrök által elkövetett cigányok házai elleni Molotov-koktélos támadás, annak a következménye, hogy a cigányok egy csoportja nem tartja be az együttélés szabályait.
Füri Béla (független) polgármester szerint nem "roma-ügyről van szó", mint elmondta a feszült helyzetet oldani, a sérelmeket orvosolni kell, de ehhez nyugalomra, toleranciára és a társadalmi béke megőrzésére van szükség. Bejelentette, hogy a község képviselőtestülete megalkotta a község együttélési szabályzatát, amely valamennyi pátkai számára kötelező.
A szabályzatot a falugyűlésen átadta a Polgári Összefogás Pátkáért Civil Szövetség elnökének. A rendezvény végén a roma közösség képviselőinek is át akarta volna átnyújtani a szabályzatot, de közülük senki nem vette át a dokumentumot.
Száva Vince, a Magyarországi Nemzeti, Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének elnöke ezt azzal indokolta, hogy a romák a Pátkán történtekben áldozatok, nem ők követték el a bűncselekményt, s a petícióval az ott kialakult probléma nem oldódik meg. A jövő héten közösen keresik majd a polgármesterrel a békés rendezés lehetőségét - tette hozzá.
A falu roma lakosai nem voltak ott a demonstráción, mivel az Országos Cigány Önkormányzat - ifj. Bogdán János, szóvivő tájékoztatás szerint - arra kérte őket, maradjanak távol, s ne üljenek fel provokációnak. Ők a falugyűlés ideje alatt a Magyarországi Nemzeti, Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete és a Magyarországi Kisebbségek Pártja által szervezett békés demonstráción vettek részt, előadásokat hallgattak.
Az érdekvédelmi szervezet vezetői mellett ott volt Mohácsi Viktória, az Európai Parlamenti képviselője, Oláh József, a Fejér megyei cigány önkormányzat elnöke és Kolompár Ernő Fejér megyei vajda is.
Rasszista indítékból történt a pátkai Molotov-koktélos, mint a hasonló faddi, vagy a közelmúltbeli nyíregyházi kamera összetörős támadás is - mondta Mohácsi Viktória, aki korábban két napot töltött Pátkán, hogy felderítse a támadás körülményeit. Azért érkeztek Pátkára az ország különböző városaiból, hogy megmutassák a helyi romáknak: mellettük állnak, nem hagyják, hogy a bűncselekményt ártatlan emberekre húzzák rá - mondta.
Ezek az emberek most félnek. A félelmet a gárda és a képviselőtestület is szítja, békéről beszélnek, de ez az esemény nem azt szolgálja. A gárda érkezésének hírére a romák rokonaikhoz menekítették gyermekeiket - tette hozzá.
A falugyűlés végén a Magyar Gárda tagjai Árpád sávos zászlókkal vonulva - előttük és mögöttük rendőrökkel, a helybeliek és a rendőrök sorfala között - a falu romák lakta része felé indultak, majd elhagyták Pátkát.
Már elvonulóban voltak a gárdisták, amikor a roma falurész végéről "Támadják az embereket!" kiáltozás riasztotta a jelenlevőket. A rendőrök és a kommandósok azonnal reagáltak, és átfésülték a környéket, de sem embereket, sem támadásra utaló körülményt nem találtak, a riasztás vaklármának bizonyult.
A demonstráción részt vett a község katolikus plébánosa és a református lelkész is, akik békére, nyugalomra intették a helybelieket.