Budapesten lesz az EU agya

Budapestre kerül az Európai Unió új tudományos központja. A tagállamok versenyképességért felelős miniszterei egyhangúlag a magyar főváros javára döntöttek szerdán az utolsó rivális, a lengyelországi Wroclaw ellenében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a döntés "példátlan nemzeti összefogás" eredménye. Demszky Gábor főpolgármester "óriási lehetőségnek" nevezte az EIT érkezését.

Budapesten lesz a székhelye az Európai Unió tudományos központjának, az Európai Innovációs és Technológia Intézetnek (EIT) - erről állapodtak meg egyhangúlag szerdán a tagállamok versenyképességért felelős miniszterei. A központ az Infoparkban, az IVG-csoport tulajdonában álló D épületben lesz - ahol az [origo] szerkesztősége is van.

Az Európai Unió azt várja az új intézménytől, hogy sikerüljön behoznia a kutatás-fejlesztés területén versenytársait, az Egyesült Államokat és Japánt. A tervek szerint a központnak idén fel kell állnia ötven-hatvan munkatárssal. Az intézet első programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak. Az EIT 2013-ig 308,7 millió eurót kap közös költségvetésből, de a működtetésbe magánforrásokat is bevonnak majd. A magyar kormány húsz évig vállalja az épületbérlet költségeit és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét is.

Az Európai Bizottság 4 tagú testületet hozott létre, amelynek tagja Boda Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsadója is. A négytagú bizottság javaslata alapján várhatóan őszre nevezik ki az igazgatótanács 18 tagját.

"Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára" - írta szerdán, a döntés megszületése után kiadott közleményében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. "A pályázat győzelme a magyar tudomány által eddig elért eredmények elismerését és az ország jövőbeni fejlődése iránti bizalmat jelenti" - olvasható a kormányfő közleményében.

A miniszterelnök szerint az EIT közvetlenül segíti majd a hazai oktatói-, kutatói-vállalkozói közösségek részvételét az uniós tudásközösségekben. Az első kézből származó információk, a szorosabb személyes kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi kutatóhelyek és vállalatok további fejlődéséhez, valamint a központ megkönnyítheti Magyarország csatlakozását a jelentősebb európai kutatási, ipari projektekhez, és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylő beruházások elnyerésében is - áll Gyurcsány írásos nyilatkozatában.

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szintén közleményt adott ki a döntés kihirdetése után. "Óriási lehetőségnek" nevezte, hogy a magyar fővárosba kerül az EIT.

Öten nyomultak

Eredetileg öten szerették volna magszerezni az EIT székhelyét: Jéna, a Barcelona melletti Sant Cugat del Valles, Bécs és Pozsony közösen pályázott, de Budapest legkitartóbb riválisa a lengyelországi Wroclaw volt. A másik három ellenfél a miniszerek legutóbbi találkozóján, május 29-én kiesett a versenyből, aznap ugyanis 27 tagállamból 26 fölsorakozott Budapest mellé. Egyedül a lengyelek nem voltak hajlandóak a többség nyomásának engedve feladni a küzdelmet, továbbra is Wroclawot akarták az EIT székhelyéül, és a teljes konszenzus meghiúsításával megakadályozták, hogy döntés szülessen.

A lengyeleknek nem csak azért nem maradt sok esélyük, mert támogatók nélkül maradtak. A miniszterek úgy döntöttek, hogy a székhelynek mindenképpen olyan országba kell kerülnie, amely új tagállam, és ahol még nincsen uniós ügynökség. Az öt pályázóból egyedül Budapest felel meg mindkét kritériumnak, a lengyelek ugyanis 2005-ben megkaparintották a Frontex nevű határügynökséget, amiért akkor szintén lobbizott a magyar főváros is.

A lengyelek makacskodását nem nézte jó szemmel az EU-elnökség. "Minden nap elvesztegetett, ami a székhely kijelölése nélkül telik el" - mondta a döntés nélkül végződött tanácskozás másnapján Kucler Dolinar szlovén tudományügyi miniszter. Sokáig úgy tűnt, hogy minden fejcsóválás ellenére nem adja fel Wroclaw: a negyedik legnagyobb lengyel város polgármestere még június elején is kitartott amellett, hogy van még esélyük, és a kormány is mögöttük áll. Wroclaw érdekében internetes aláírásgyűjtés is folyt: több mint 110 ezren adták nevüket a civil kezdeményezéshez.

Eközben a magyarok is folytatták a lobbizást, bár a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kommunikációs osztálya nem árult el részleteket a diplomáciai háttérmegbeszélésekről. Budapest pályázatát pártállástól függetlenül egységesen támogattták az európai parlamenti képviselők, a fideszes Szájer József erre külön felhívta José Barroso, az Európai Bizottság elnökének figyelmét. A politikusokon kívül az üzleti szféra egyes képviselői, valamint a Magyar Tudományos Akadémia korábbi és jelenlegi elnöke is bekapcsolódott a lobbiba.

Szerdai közleményében Gyurcsány megköszönte a segítséget a lobbizóknak, név szerint az MTA elnökeit, a volt és a jelenlegi gazdasági minisztert, Kákosy Csabát és Bajnai Gordont, valamint Göncz Kinga külügyminisztert emelte ki. A kormányfő szerint a siker "példátlan nemzeti összefogás" eredményeként született.

Június közepén lehetett először arról hallani, hogy a lengyelek mégis hajlanak arra, hogy feladják a küzdelmet. A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap arról írt, hogy Wroclaw lemondana az EIT székhelyéről Budapest javára, ha a visszalépésért cserébe garanciát kapna arra, hogy az egyik tudás és innovációs társulás (KICs) Wroclawba kerül.

A szerdai tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján Kucler Dolinar szlovén tudományügyi miniszter kitérő választ adott azokra az újságírói kérdésekre, melyek azt firtatták, ígértek-e valamiféle kárpótlást Lengyelországnak, hogy létrejöhessen a konszenzus. Kucler Dolinar arról beszélt, hogy az összes tagállam konstruktív volt, és nagyszerű, hogy a rövid távú érdekeket félre tudták tenni az országok az Európai Unió hosszú távú érdekében. Utalt arra, hogy az ír referendum után fontos volt bebizonyítani, hogy az EU igenis tud egységesen cselekedni.

Szerda délután Wroclaw honlapján is megjelent egy rövid közlemény a Budapestnek kedvező döntésről. Ebben sem szerepel olyan állítás, hogy Lengyelország ígéretet kapott volna kárpótlásra, csupán azt említik, hogy Wroclaw küzdeni fog azért: tudás és innovációs társulás (KICs) kerüljön hozzá.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerdai közleménye szerint a magyar pályázat mellett szólt "a magyar szürkeállomány tudományos teljesítményének elismerése, a főváros kiterjedt, széles campus hálózata, a centrális geo-politikai elhelyezkedése és könnyű megközelíthetősége is".