Rághatja a gumicsontot a spontán tüntetéseken a rendőrség

Gondolkodik az ORFK, hogyan értelmezze az Alkotmánybíróság spontán tüntetéseket engedélyező határozatát. Bár a kérdésről Bencze József országos főkapitány elvileg már pénteken vezetői utasítást adott ki, az [origo]-nak a rendőrségnél még a vezetői utasítás bejelentése után is azt mondták: még tanulmányozzák az Ab határozatát. A tüntetések sorsa eddig is nagyban azon múlt, hogy értelmezik a rendőrök a gyülekezési törvény megengedő szabályait. Ez most sem változik majd.

Bencze József országos rendőrfőkapitány pénteken vezetői intézkedést írt alá, hogy az állomány egységesen értelmezze és alkalmazza a megváltozott gyülekezési törvényt - közölte az MTI. A rendőrség az elmúlt időszakban jogalkalmazásában már az Ab döntésének szellemében működött, és az elkésett bejelentéseket is - csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 68 ilyet - tudomásul vették - mondta Bencze az MTI szerint.

A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű. Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden döntött úgy, hogy a spontán (előre vagy egyáltalán be nem jelentett) tüntetéseket nem lehet feloszlatni csak a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Az [origo] csütörtökön kereste meg az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK). Arra voltunk kíváncsiak, hogyan változik a rendőrségi gyakorlat az Ab döntése után. Nem tudták azonban megmondani, hogy milyen elvek alapján fogják a jövőben kezelni az utcai demonstrációkat. Pénteken - még Bencze bejelentése előtt - annyit közölt az ORFK, jelenleg is tanulmányozzák a határozatot, a bejelentés után pedig fenntartották álláspontjukat.

Bár az Ab megsemmisítette a gyülekezési törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint fel kell oszlatni az előírt határidőig be nem jelentett rendezvényeket, ez Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint nem jelenti azt, hogy bárki bárhol tüntethet. A tárcavezető a Magyar Televízió Az Este című műsorában azt mondta, továbbra is érvényben van a rendelkezés, amely szerint a rendezvényeket három nappal a kezdés előtt be kell jelenteni.

"Kiderül az, ha valamit szerveznek" - válaszolta Draskovics arra a kérdésre, hogy milyen módon különbözteti majd meg a rendőrség a valóban spontán gyűléseket az interneten, mobiltelefonon szervezett megmozdulásoktól. A miniszter szerint az Ab döntése nem jelenti azt, hogy az ilyen rendezvények szervezőinek nem kell szankcióktól tartaniuk: a gyülekezési joggal való visszaélés miatt - utólag - szabálysértési bírságot szabhatnak ki rájuk.

A szabadság korlátai

A rendőrség korábban szigorúan, betű szerint értelmezte a törvényt, és feloszlatta azokat a rendezvényeket, amelyeket nem jelentették be. Több mint harminc embert, köztük újságírókat vettek például őrizetbe tavaly novemberben, a Batthyány-örökmécsesnél, ahol körülbelül száz tüntető gyűlt össze előzetes bejelentés nélkül.

Az Ab mostani határozata azt is kimondja, hogy a rendőrségnek érdemben kell foglalkoznia a háromnapos határidőn belül érkezett bjelentésekkel is. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis az ilyen bejelentéseket egyáltalán nem vizsgálták: nem tiltották ugyan meg a rendezvények megtartását, de nem is vették tudomásul azokat. A tüntetést, ha mégis megtartották, be nem jelentettnek tekintették, és fel is oszlathatták, mint például idén április 11-én, a pesti Hollán Ernő utcai jegyirodánál tartott demonstráció után a belvárosban vonuló tömeget.

Továbbra is feloszlathatja azonban a rendőrség - sőt, kötelessége feloszlatni - azokat a tüntetéseket, amelyeket a tiltó határozat ellenére megtartanak. Továbbra is joggal léphet fel tehát a hatóság azok ellen, akik szándékosan figyelmen kívül hagyják döntéseit. Ilyen eset volt például, amikor a Toroczkai László által vezetett tüntetők tavaly október 22-én a tiltás ellenére kíséreltek meg bejutni az Operaház állami ünnepség miatt lezárt környékére.

Érvényben maradt az az alapelv is, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, és továbbra is tilos a rendezvényeken fegyveresen (vagyis lőfegyverrel), illetve felfegyverkezve (bottal, kővel, üveggel) megjelenni. A rendőrségnek tehát fel kell oszlatnia azokat a tüntetéseket, amelyeken verekedés tör ki, vagy amelynek résztvevői köveket dobálnak, kukákat gyújtanak fel.

Közlekedni vagy tüntetni?

A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével sem. A bűncselekményekhez képest azonban sokkal nehezebb megítélni, mikor korlátozza egy tüntetés valakinek a szabadságát, például a szabad mozgáshoz való jogát: már akkor is, ha a demonstrálók elfoglalnak egy forgalmi sávot, vagy csak ha egy hidat zárnak le teljes szélességében. Érkezett ugyan olyan beadvány az Ab-hoz, amely a mulasztásos alkotmánysértés kimondását kérte amiatt, hogy a jogszabály nem nyújt védelmet a gyülekezési jog gyakorlásának "szélsőséges formáival" szemben, de a testület elutasította azokat.

Van, amikor fel kell oszlatni

Az alkotmánybírók korábban is foglalkoztak a két jog konfliktusával, de lényegében a rendőrségre hagyták, hogy a konkrét esetek ismeretében eldöntse a kérdést. Az Ab 2001-es határozata csupán annyi útmutatást ad a hatóságnak, hogy "biztosítsa mindkét alapjog érvényesülését, illetőleg, ha ez lehetetlen, azt, hogy az egyik csak a legszükségesebb mértékben szoruljon háttérbe időlegesen a másik javára".

A gyülekezési törvény 2004 májusa óta úgy rendelkezik, hogy a rendőrség közlekedési szempontokra hivatkozva csak akkor tilthat meg egy rendezvényt, "ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható". Korábban egy sokkal általánosabb kifejezés szerepelt a jogszabályban, "a közlekedési rend aránytalan sérelme", és a rendőrség élt is a lehetőséggel: erre a rendelkezésre hivatkozva tiltották meg a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házánál tervezett demonstrációt, a Civilek a Békéért nevű csoport felvonulását vagy a Tibetet Segítők Társasága kínai nagykövetség elé bejelentett tüntetését.