Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Szabó Máté szerint az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható az a rendőrségi gyakorlat, hogy az igazoltatás során egész alakos felvételt készítenek és az érintettnek a kamerába kell néznie.
Az ombudsman szerint a szakszerűen és okszerűen végrehajtott igazoltatás nem lehet megfélemlítő vagy megalázó hatású, és a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. A biztos véleménye szerint a felvételkészítés nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
A küllemet filmezik
Szabó Máté egy beadvány miatt vizsgálta az igazoltatási gyakorlatot. A panaszos szerint különösen 2006. szeptembere óta a bejelentett demonstrációk helyszínén és azok közelében a rendőrök találomra állítanak meg embereket, és igazoltatják őket. Az érintettek személyes adatait feljegyzik, majd egész alakos videófelvételt készítenek róluk, és arra kötelezik őket, hogy hosszú ideig a kamerába nézzenek.
A beadványt tevő kiemelte, hogy elsősorban nem magát az intézkedést rögzítik, hanem célzottan az igazoltatás alá vont küllemét filmezik. A panaszos előadta azt is, hogy az eljárást megalázónak tartja, valamint kétségbe vonta, hogy a rendőrségnek jogi felhatalmazása volna erre az eljárásra - tudatta az ombudsmani hivatal.
Az ombudsman vizsgálata megállapította: a jogszabályok felhatalmazzák a rendőrséget arra, hogy a hatékonyabb munkája érdekében éljen a korszerű technológia előnyeivel, az igazoltatás során rögzíthető adatok körét pedig a rendőrségről szóló törvény részletesen meghatározza. A törvény felhatalmazása szerint kép- és hangfelvétel készülhet azokról a személyekről, tárgyakról, körülményekről, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a rendőrök intézkednek.
A két szabályt az igazoltatás céljának figyelembe vételével kell értelmezni - írta az ombudsman. Szabó Máté közölte, hogy az igazoltatás során megismert adatok dokumentálása nem történhet készletező jelleggel. "Akkor kerülhet sor adatok rögzítésére, ha az szabálysértési, illetve büntetőeljárás céljából szükséges, vagy ha az adatok rögzítését egyéb releváns körülmény indokolja. Amennyiben tehát ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a kép- és hangfelvétel kezelésére sincsen törvényes jogalap" - hívta fel a figyelmet a biztos.
Szabó Máté állásfoglalását továbbította az Országos Rendőr-főkapitányságnak annak érdekében, hogy az állomány az abban foglaltaknak megfelelően járhasson el.
Kell olyan vonal is, amelyen nem veszik fel a beszélgetést
A telefonos ügyfélszolgálatokkal kapcsolatban is kiadott egy állásfoglalást az ombudsman. E szerint tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy a hívásukról hangfelvétel készül. Rendelkezésre kell állnia egy olyan telefonszámnak is, amelyen nem rögzítik a betelefonáló ügyfél és az ügyintéző beszélgetését. Szabó Máté erről egy panaszost tájékoztatott, aki egyes cégek ügyfélszolgálatának eljárását kifogásolta.
Az adatvédelmi törvény szerint a hangfelvétel készítése adatkezelésnek minősül, melyhez - külön törvényi felhatalmazás hiányában - az érintett hozzájárulása szükséges. Az adatvédelmi törvény szerint a hozzájárulás az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul.
Ezért a beszélgetés megkezdésekor a hívást kezdeményező ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a beszélgetést rögzítik. Ezzel annak lehetőségét kell megteremteni, hogy az ügyfél eldönthesse: hozzájárul ahhoz, hogy az ügyfélszolgálattal folytatott beszélgetését rögzítsék, vagy személyesen kívánja felkeresni az ügyfélszolgálati helyiséget.
Emellett a biztos szerint az ügyfélszolgálatoknak az ügyfél rendelkezésére kell bocsátaniuk egy olyan telefonszámot is, amelyen a beszélgetésekről nem készül hangfelvétel. A rögzített hanganyag mindkét fél által hozzáférhető és felhasználható kell hogy legyen, amennyiben szükségessé válna annak bizonyítása, mi hangzott el a beszélgetésben.
Az ügyfél számára biztosítani kell azt is, hogy rendelkezhessen az általa kezdeményezett hívás nyomán, hozzájárulásával készített hangfelvétellel - írta Szabó. Ha a telefonos ügyfélszolgálatot működtető cég eljárása nem felel meg a fenti feltételeknek, akkor az a személyes adatok védelme szempontjából jogellenes adatkezelési tevékenységnek minősül - állapította meg az ombudsman.