Megtámadták az egészségbiztosításról szóló népszavazást

Hatan támadták meg a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetésével kapcsolatos népszavazás kiírását. Valamennyien magánszemélyek, kifogásaikról az Alkotmánybíróság kora ősszel dönt. Az Albert házaspár kezdeményezte a népszavazást, később az egészségügyi reformról szóló törvényt visszavonták.

A jogorvoslati határidő végéig hat magánszemély támadta meg az Alkotmánybíróságon (Ab) a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot - olvasható a testület csütörtöki hírlevelében. Várhatóan kora ősszel döntenek a kifogásokról: a bírák vagy helybenhagyják a határozatot, vagy új eljárásra utasítják az országgyűlést.

Az országgyűlés június 9-én rendelte el a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos népszavazást, amelyre a döntés alapján 3,7 milliárd forint fordítható. A népszavazást kezdeményező Albert házaspár kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?"

A kiírásához szükséges több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minősítette. A kifogásokról az Országos Választási Bizottság értesíti az Országgyűlés elnökét, valamint a köztársasági elnököt.

Az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozásáról szóló népszavazási kezdeményezés benyújtása idején, 2007 márciusában még csak a tervek szintjén beszéltek a kormánypártok a biztosítási reformról, az SZDSZ több-biztosítós modellt javasolt, az MSZP pedig a területi alapon működő, többségében állami tulajdonú pénztárak mellett volt. A kialakult kompromisszumos modellt december 17-én fogadta el az országgyűlés, Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte. A parlament így másodszor február 11-én fogadta el a javaslatot, azonban a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és a tandíjat eltörlő, március 9-én megtartott népszavazás után visszavonták.