Diákokra vadásznak a lecsúszó szakiskolák

Szakmunkásnak tanulni nem ciki, ezt kellene a fiatalok fejébe verni - állítják az [origo] által megkérdezett, szakképzéssel foglalkozó emberek. A szülők érettségit adó helyekre küldik a gyerekeiket, bár ez még nem garancia sem az elhelyezkedésre, sem a továbbtanulásra. Eközben a szakiskolák és az ott tanulók aránya zuhan, a szakmunkásnak tanulók pedig egyre rosszabb szociális körülmények közül jönnek. Pedig egy-egy szakmunkásállás bőven ráver a diplomás bérekre.

Egyre nehezebb feltölteni a szakmunkásképző iskolák osztályait, pedig ezekben képezik a hiányszakmákban keresett embereket. Győrben az idén kétszáz szakiskolai hely maradt üresen, miközben a város szakközépiskoláiba és gimnáziumaiba a gyerekek 29 százaléka gyakorlatilag egyesre értékelhető felvételivel került be - állítja a város alpolgármestere, Ottófi Rudolf (KDNP).

Idén a győri középiskolai helyekre bekerült 1539 gyerek közül 453 dolgozata nem érte el a hármas szintet, és a felvettek közül több tucat korábban meg is bukott. "Tavaly már fújtunk egy riadót, mert kiugróan magas volt az érettségi-bukások aránya. Az egyetlen eszközünk, hogy jövőre megszüntetünk tíz érettségit adó osztályt" - mondta Ottófi az [origo]-nak.

Senki nem szereti a szakiskolákat

Kétkezi munkásból ma olyan nagy a hiány, hogy az már-már akadályozza a nemzetgazdaság fejlődését - jelentette ki Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) főigazgatója, aki szerint sürgős szemléletváltásra van szükség.

Míg 1993-ban a középiskolások 43 százaléka még szakiskolában tanult, 2004-ben már csak 23 százalékuk választotta ezt az utat. Eközben a szakközépiskolások aránya 33-ról 46 százalékra nőtt - derül ki Liskó Ilona, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) tudományos főmunkatársának tanulmányából.

A szakiskolások sokszor gyenge teljesítményt nyújtanak, jó részük már a kilencedik osztályban lemorzsolódik. "A statisztikai adatok szerint ezekben az iskolákban 10 év alatt megduplázódott a veszélyeztető családi körülmények között élő tanulók aránya, és ugyancsak kétszeresére nőtt a tanulási és beilleszkedési problémával küszködő tanulók aránya, miközben a gimnáziumokban, szakközépiskolákban ugyanezek az arányok csaknem változatlanok maradtak" - írja Liskó.

A szakiskolák egyre népszerűtlenebbek, és egyre több hátrányos helyzetű gyerek kerül be a rendszerükbe, a szakoktatás színvonala pedig legtöbbször nem megfelelő, a diákok, a szülők és a tanárok egyaránt elégedetlenek vele - állítja Liskó.

Nem tetszik a fizikai munka

A szakiskolai oktatás régóta sok sebből vérzik. A rendszerváltás után bedőltek a nagyobb cégek, ezért ekkor még nem volt feltűnő a szakmunkáshiány, de miután Magyarországra újabb nagyvállalatok települtek, ismét előkerült a probléma - mondta a győri Lukács Sándor szakiskola igazgatója, Rákóczi Tibor. Az iskola a város legnagyobb gyárába, az Audi üzembe képez szakembereket, de eddig nem sikerült feltölteni a létszámot. "A gyengébb, de érettségit adó iskolák tőlünk veszik el a potenciális tanulókat, akiknek pedig nálunk kellene tanulniuk" - jelentette ki az igazgató.

"Eddig még nem volt olyan nagy gond a hiányzó szakképzett munkaerő, mert szlovákiai magyarok jártak át dolgozni az itteni üzemekbe" - mondta a győri alpolgármester. "Most viszont lassan megfordul az irány, egyre kevesebben jönnek ide, a győri ácsok, bádogosok pedig Ausztriába járnak dolgozni" - teszi hozzá. Hiányzik Győrben a szakács, a pék, a villanyszerelő, az elektroműszerész, de még a szociális munkás is - sorolta a hiányszakmákat.

Az Audi gyárba mindig kellenek szerszámkészítők, lakatosok, hegesztők - mondja az iskola igazgatója. Ezekbe a szakmákba ők is tudnának munkásokat képezni, csak több diák kellene, és jobb képességűek.

"A fizikai munka annyira leértékelődött, hogy azoknak, akik végül hozzánk jönnek, az első két évfolyamon felzárkóztatásra van szükségük. Hogy tudjanak rendesen számolni, olvasni" - magyarázza. A többiek bekerülnek a gimnáziumba, hármassal végigcsinálják, aztán akár főiskolára is mehetnek, állami pénzen művelődésszervezőnek vagy műszaki menedzsernek, és nem lesz piacképes tudásuk - mondja.

Pedig az NSZFI főigazgatója szerint vannak olyan szakmák, ahol a diplomásoknál többet is lehet keresni. "Egy jó forgácsoló a diplomás minimálbér dupláját is könnyen megkeresheti" - mondta. A gépiparban a számítógép-vezérelt szerszámgyártó gépek kezelői 2-300 ezer forintos bérekkel számolhatnak - állította. "Ma már nem igaz, hogy ha nincs érettségid vagy diplomád, akkor vesztes vagy, erre egyre több diplomás munkanélküli jön rá" - fogalmazott.

Az alpolgármester szerint a probléma gyökere a normatív támogatás, ami arra ösztönzi az érettségit adó iskolákat, hogy minél több - akár gyenge képességű - diákot vegyenek fel. "Arról, hogy olyan a felvételi rendszer, amilyen, sem a szakiskolák, sem a szakközépiskolák nem tehetnek" - mondta az egyik győri iskola igazgatója. Több intézményben a szülők akaratával, a csökkenő gyereklétszámmal indokolták a problémákat. Az általunk megkérdezett győri szakközépiskolák igazgatói azt mondták, őket nem érinti a probléma, mert a túljelentkezés miatt még válogathattak is a diákok között. Két iskolát említettek, ahová kettes-hármassal is be lehet jutni - az egyik intézmény igazgatóját nem sikerült elérnünk, a másik iskolában pedig nem kívántak nyilatkozni.