Tudományos világszámért verseng Magyarország

Csak a fizika lángelméi értik igazán a lényegét, akár 250 milliárd forintba is kerülhet a felépítése, mégis ugrálhatnánk örömünkben, ha a miénk lenne. Egy európai szintű kutatóközpontról van szó, amelyért Magyarországnak a svédekkel és a spanyolokkal kell megküzdenie. Egyelőre Svédország áll a legjobban, de a meccs még nincs lejátszva. A szakértői bizottság épp a héten járt Magyarországon.

Az Európai Neutronkutató Központ (ENK, angolul ESS, azaz European Spallatial Source) egy speciális részecskegyorsító és egyben az egyik legjelentősebb Európában jelenleg tervezett tudományos nagyberuházás. Ha megépül, egycsapásra a világ élvonalába helyezné Európát a neutronkutatás területén, mert ilyen berendezés jelenleg csak az Egyesült Államokban és Japánban működik, de az ENK azok kapacitását legalább tízszeresen felülmúlná. Elhelyezéséért verseng Debrecen, a svédországi Lund és a spanyolországi Bilbao. Építési költsége nyolc év alatt 1-1,5 milliárd euró (a magyar terv a legolcsóbb 1 milliárd euróval, a svéd a legdrágább majdnem másfél milliárddal).

A magyar kormány tavaly szánta el magát végleg, hogy versenybe száll az ENK megszerzéséért, Debrecent nevezve meg helyszínül. Magyarország a teljes beruházási költségből mintegy 100 milliárd forintot vállal magára a hatéves építési időszak alatt, de ennek csak egyharmada terhelné közvetlenül az állami költségvetést, a többit az Európai Unió strukturális felzárkóztatási és innovációs alapjaiból fizetnék. A maradékot, vagyis a beruházás mintegy kétharmadát európai kormányok alkotta nemzetközi konzorcium fizetné.

A kormányok döntenek

Végeredményben a befektetőkért zajló verseny dönti el, Debrecen, Lund vagy Bilbao lesz a helyszín. Szeptemberben vagy októberben várható ugyan egy fontos európai szakértői jelentés az ESFRI-től (ez egy uniós szakértői fórum, hivatalos nevén Európai Stratégiai Fórum a Kutatási Infrastruktúráról), amely felsorolja a három jelölt melletti érveket, de a végső döntést az európai kormányok hozzák meg. A fő kérdés az, hogy ki tudja összerakni a megfelelő pénzügyi konzorciumot. Ez részben a szakmai érveken, de a versenyző kormányok diplomáciai ügyességén is múlik. "Az ESFRI-jelentés kritériumokat sorol majd fel, de a politikusok dolga, hogy az egyes kritériumoknak pontosan mekkora súlyt adnak" - mondta még áprilisban a Science tudományos folyóiratnak John Wood, a londoni Imperial College professzora, volt ESFRI-elnök. (Az ESFRI jelenlegi illetékeseit kitartó próbálkozás után sem sikerült elérnünk.)

Az ESFRI-bizottság történetesen éppen a héten járt Budapesten és Debrecenben, hogy jelentésükhöz vizsgálódjanak. Tagjai a szakma olyan nagyágyúi voltak mint például Thom Mason, az amerikai Oak Ridge National Laboratory igazgatója (ott van az amerikai gyorsító). "Nagyon kellemes dialógust folytattunk, rendkívül segítőkészek voltak, de semmilyen következtetést nem tudtunk levonni arra nézve, hogy mi lesz az értékelésük végeredménye" - mondta diplomatikusan Rosta László, a magyar program egyik vezetője, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének munkatársa. "Szerintem kifejezetten jó esélyeink vannak, pályázatunk erőssége az alacsony ár, a jó pénzügyi konstrukció, és Debrecen is kiváló helyszín" - tette hozzá.

A svédek optimisták

A konzorcium összeállításáért folyó versenyben egyelőre a svédek vezetnek. Túl a skandináv és a balti államok egyelőre informális támogatásán, a svéd kormány már Lengyelországgal is támogatási megállapodást kötött, és küszöbön áll a megállapodás aláírása a dán kormánnyal. "Jól állunk és szerintünk mi fogunk nyerni" - mondta az [origo]-nak Marianne Ekdahl, az ENK Svédország szóvivője. Magyarország nem hivatalosan bírja a környező országok támogatását, de papíron még senki nem állt mellé - mondta az [origo]-nak Egyed Géza, a programért felelős szakállamtitkár a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. Rosta szerint pedig ráadásul korábban még úgy volt, hogy a lengyelek inkább velünk lesznek. A spanyolok sem tudnak konkrétumokat felmutatni.

A legfontosabb végeredményben alighanem az, hova állnak a nagy európai országok: Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia. Igazából még a svédek sem nagyon tudtak kitörni természetes támogatói közegükből, az északi államok köréből. Így inkább arra lehet számítani, hogy a legtöbb kormány kivár, amíg el nem készül az ESFRI-jelentés.

Egyed Géza azt mondta az [origo]-nak, esélyesnek érzi hazánkat a sikerre. Szerinte a nagy országok közül Olaszország a hagyományosan szoros kutatói kapcsolatok miatt valószínűleg minket fog támogatni, és Franciaországnál is jó esélyeink vannak: a francia elnök budapesti látogatásán is szóba került az ENK. Elismerte ugyanakkor, hogy "a németeknél még nagyon intenzív meggyőző munkára lesz szükség... rajtuk múlhat leginkább a dolog".

Késésben a célegyenesben

Lobbiszempontból talán problémás lehet, hogy noha lassan a célegyenesben vagyunk, és a döntés már az év végén megszülethet, Budapest igazából még nem áll teljesen készen partnerei meggyőzésére. "Le kell tudnunk tenni az asztalra egy 150 oldalas tájékoztatót, ami minden részletet világosan tartalmaz, ami alapján [a potenciális támogatók] el tudják dönteni, hogy nekik ez jó, megéri-e" - mondta Egyed Géza. Ez a dokumentum várhatóan szeptember közepére készül el. Akkorra lesz egy kormányhatározat is, ami elkötelezi a kormányt az önrész - a már említett, mintegy 30 milliárd forint - finanszírozása mellett. Igaz persze, hogy az ESFRI-jelentés megszületéséig mindenképpen van idő, addig várhatóan senki nem fogja magát elkötelezni egyébként sem.

Magyarország mellett szólhat az is, hogy hagyományosan színvonalas atomenergia-kutatói bázissal rendelkezik. Debrecent az ESFRI által meghatározott kritériumok alapján, egy pályázaton választották ki 2007 végén, és az előnyök között szerepelt, többek közt a város tudományos háttere, a Debreceni Egyetem jelenléte is, valamint az, hogy a helyi önkormányzat felajánlotta a repülőtér melletti, 126 hektáros, közművekkel ellátott ipari parkot. "Ideális hely. Itt minden megtalálható, ami ahhoz kell, hogy a program jól működjön, műszakilag, tudományosan, iparilag, beruházásilag. Jól megközelíthető, és még jól is élhető" - mondta Rosta László.