Nem világos, mikor ránthat pisztolyt a rendőr

Kire és mikor foghat fegyvert a rendőr? Milyen esetben térdepeltethet le valakit? - többek között ilyen kérdéseket is felvet az a vitatott soroksári kommandós akció, amelynek irányítója ellen fegyelmi eljárást indítottak. Vétlennek bizonyuló emberekre rontottak rá, akik állítják, hogy letérdepeltették őket és fegyvert fogtak rájuk. Ügyvédjük szerint a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy a rendőr előtti térdelés sérti az emberi méltóságot. A Rendőrtiszti Főiskola oktatója szerint viszont a szabályok homályosak.

Továbbra sem egyértelmű, hogy pontosan mi történt abban a múlt heti soroksári rendőri akcióban, amelynek során kommandósok rárontottak több családra, mint később kiderült, feleslegesen, a keresett bűnözöket ugyanis nem találták a helyszínen. Az érintett családok és a rendőrök beszámolói ellentmondanak egymásnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pedig az [origo] kérdéseire nem válaszolt, mindössze a korábban kiadott rendőrségi közleményekre hivatkoztak.

A Roma Sajtóközpont számolt be az esetről, cikkük szerint ugyanis roma családokra támadtak rá a kommandósok. Közölték, hogy július 17-én fegyveres kommandós egységek rontottak a családokra, a gyerekekre, asszonyokra, betegekre és idősekre fegyvert szegeztek, és órákon át feltett kézzel térdepeltették őket az udvaron. A csuklyát viselő kommandósok nem igazolták magukat, nem mondták meg, hogy mit keresnek, és házkutatási parancsot sem mutattak, az akció végén igazoltattak mindenkit, majd elmentek - közölte a Roma Sajtóközpont.

A rendőrség az eset kapcsán belső vizsgálatot rendelt el. A keddre elkészült vizsgálat szerint "a rendőri intézkedés szükségszerű, törvényes és jogszerű volt". A kommandósok hajnali kettőkor azért rontottak be a XXIII. kerületi Vadevezős utcában található három épületbe, mert két körözött bűnözőt kerestek. Az egyik férfit halált okozó testi sértés miatt 2006-ban, jogerősen négy év börtönre ítélte a bíróság, ő azonban nem vonult be a börtönbe. A másik gyanúsítottat rablás miatt körözik. A két férfit, akikről a rendőrség úgy tudta, hogy az akció előtti napokon az érintett soroksári házakban tartózkodtak, végül nem sikerült elfogniuk.

Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese a Nap-Kelte szerdai adásában azt mondta: a rendőrök valóban térdepeltették az ott tartózkodókat, de a Roma Sajtóközpont állításával szemben nem órákig, hanem mindössze 10-15 percig, vagyis addig, amíg a kommandósok átnézték az épületeket. Bodnár szerint kizárólag a 20-50 év közöttiek térdepeltek az udvaron, a gyerekek és az idősek nem. Az akcióról készült felvételt nem hozzák nyilvánosságra, azok ugyanis olyan taktikai elemeket tartalmaznak, amelyeket nem akarnak ismertetni a nyilvánosság előtt - fogalmazott Bognár.

Bár a vizsgálat szerint szabályos volt az akció, mégis fegyelmi eljárást kezdeményeztek a rajtaütést irányító parancsnok ellen. Bodnár a Nap-Keltének ezzel kapcsolatban azt mondta: a vizsgálat során olyan hiányosságokat tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy a parancsnok nem a belső előírásoknak megfelelően járt el. A bűnügyi helyettes szerint mindezek nem az igazoltatásokkal és a kényszerítő intézkedésekkel, hanem a szerevezéssel, az egységek mozgatásával kapcsolatosak.

Szikinger István ügyvéd, aki három olyan embernek látja el a védelmét, akik kifogásolták a rendőrség fellépését, az [origo]-nak azt mondta: a panaszosok beszámolói ellentétesek a rendőrség állításával. Ők azt mondják, hogy a rendőrök egy 9 éves kislányra is fegyvert fogtak. Az ügyvéd szerint a térdepeltetés, a gyermekekre és felnőttekre való fegyverfogás megalázó bánásmód, az sérti az emberi méltóságot, tehát alkotmányellenes. Szikinger szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága egyik ítélete ki is mondta: a térdepeltetés sérti az emberi méltóságot. Az ügyvéd szerint pedig a rendőrök csak akkor foghattak volna fegyvert a családtagokra, ha fennállt volna annak a veszélye, hogy visszalőnek.

Tihanyi Miklós, a Rendőrtiszti Főiskola közbiztonsági tanszékének oktatója az [origo]-nak azt mondta: a Soroksáron alkalmazott rendőri intézkedésekről a rendőrségi törvény meglehetősen szűkszavúan fogalmaz. A jogszabály nem foglalkozik a térdepeltetéssel, csupán azt írja elő, hogy nem minősül embertelen bánásmódnak, ha valakit hasra, a földre fektetve bilincselnek meg. Tihanyi szerint mivel a térdepeltetés enyhébb fokban sérti az emberi méltóságot, mint a arccal földre fektetés, így a jogszabályból arra lehet következteni, ez sem embertelen bánásmód.

Mivel a soroskári akcióban a rendőrök nem bilincseltek, csak testi kényszert alkalmaztak, így az arányosság követelményét nem sértették meg, hiszen a testi kényszer enyhébb eszköz, mint a bilincselés. A Rendőrtiszti Főiskola tanára szerint a törvény csak azt szabályozza, hogy a rendőr mikor sütheti el a fegyverét, azt viszont nem említi, hogy mikor veheti elő. Tihanyi hozzátette: a főiskolán azt tanítják, akkor vegye elő a rendőr a fegyverét, amikor a használat esélye fennáll.

Szikinger az ügyben beadvánnyal fordult a Független Rendészeti Panasztestülethez. Itt azt közölték az [origo]-val, hogy kedden megérkezett hozzájuk az ügyvéd beadványa. Az esetet a panasztestület 30 napon belül kivizsgálja.