Nem hosszabbította meg Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Bodor Ádám kerékpárosügyi miniszteri biztos megbízatását - járta be a hír a biciklis fórumokat múlt héten. A bejelentésre felbolydultak a kerékpáros szervezetek: hét civil csoport nyílt levélben fordult a miniszterhez, hogy ismertesse velük elképzelését a kerékpáros munka folytatásáról, az ehhez kapcsolódó személyi döntéseiről. A KHEM Bodorral csak külső szakértőként kíván együttműködni a továbbiakban.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a biciklisek ügyével, a minisztérium részéről érkező nyilatkozatok alapján a poszt nem illeszkedik a Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium (KHEM) struktúrájába, ezért a jövőben a kerékpáros fejlesztések felügyeletére nem hoznak létre külön szervezeti egységet, hanem mindenki saját hatáskörében kezeli majd az ehhez kapcsolódó feladatokat.
Korábban a bringabiztos civilekkel együttműködve dolgozta ki a kerékpározás ügyét felkaroló Kerékpáros Magyarország-programot, amely 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó feladatokat jelöl meg. Az [origo] ugyanakkor az GKM egyik utódjaként májusban létrejött minisztérium honlapján semmilyen információt nem talált arra vonatkozóan, hogy ezeket a feladatokat ki hajtja végre, a KHEM sajtóosztályán pedig azt mondták: a szervezeti- és munkaszabályzat még nincs kész, így nem tudják megmondani, kihez tartoznak majd ezek.
Milyen eredményt értek el eddig?
A 2005-ben kinevezett miniszteri biztos hivatali ideje alatt a legjelentősebb eredményeket az oktatás, a kerékpározás népszerűsítése és a szabályozás megváltoztatása területén érte el. Igaz, ezek egy része szimbolikus jelentőségű, csak áttételesen járul hozzá a kerékpáros kultúra népszerűsítéséhez is.
A 2008-ban kísérleti jelleggel elindult, Angliából importált BringaSuli-programban eddig - a terveket jóval túlteljesítve - nyolcezer iskolás vett részt. A program lényege, hogy a gyerekek különféle órákon sokat hallanak a kerékpározásról, testnevelésórán biciklis gyakorlatokat is végeznek, délutánonként pedig fakultatív jelleggel gyakorlati, kerékpáros közlekedési képzésben vehetnek részt. Az iskolák bicikliket, óravázlatokat, szakmai segítséget, oktatókat kapnak, ha részt vesznek a programban, ami kapóra jön, mert a közlekedésbiztonsági oktatás szerepel a Nemzeti Alaptantervben.
A kerékpározás népszerűsítéséért indított, "Bringázz a munkába"-kampányban eddig hatezren vettek részt (vagyis ennyien regisztráltak a kampány honlapján) - 2008-ra 5000 fő volt az előirányzat, 2013-ra 25 ezer résztvevőt várnak, és azt, hogy a munkába járók 10 százaléka válassza a kerékpárt. A kampány nemrég lezárult első fordulójában az egy munkahelyen dolgozó 2-5 fős csapatoknak kell igazolniuk, hogy egy hónap alatt legalább tízszer mentek biciklivel dolgozni, így nyereményjátékon vehettek részt.
Ezzel párhuzamosan zajlik a Kerékpárosbarát Munkahely-program is, az itt induló vállalatoknak be kell tudni mutatni, hogyan segítik dolgozóikat abban, hogy biciklivel járjanak dolgozni - például biciklitárolókat, parkolókat, öltözőt és zuhanyzót építenek, népszerűsítik, támogatják a kerékpározást. Akad egészen kirívó példa is: egy székesfehérvári cég például saját költségvetéséből kerékpáros túraútvonal, KRESZ-park kiépítését támogatta.
A szabályozás terén említett eredmény a 2006 óta hatályos, kerékpárutakra, sávokra vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás, illetve az év eleje óta hatályos módosítás, az országos településrendezési és építési követelményekben (OTÉK) szerepel, melynek értelmében az új építésű magán- és közösségi használatú ingatlanokon már kötelező meghatározott számú bicikli tárolását megoldani.
A 2008-as programpontok közé tartozik egy országos adatbázis létrehozása, ami tartalmazni fog minden hazai kerékpározható utat, kerékpárutat, amit egyrészt útvonaltervezéshez, másrészt a meglévő utak folyamatos felülvizsgálatához lehetne használni (például a felhasználók jelenthetnék, ha rossz minőségű valamelyik út). A tervek szerint július közepétől elindul a rendszer és az adatbázis tesztverziója.
Az idén készült el a kerékpáros létesítmények karbantartását végző térségi szervezetek javasolt modellje és 2008-ra tette a program egy kerékpáros infrastruktúra építési segédlet és útmutató kiadását is, ennek megjelenése hivatalosan idén október.
A lényeg most jönne
A Kerékpáros Magyarország-program ugyanakkor legnagyobb részben 2013-ig megvalósuló vállalásokat tartalmaz. Többek között összesen 2000 kilométer új turisztikai és új közlekedési célú kerékpáros létesítmény megépítését. Ez némi leegyszerűsítéssel lényegében a településen belüli és a települések közötti bringautak megépítését jelenti.
Az ország minden részén írtak már ki pályázatot kerékpárút építésére, egyedül Észak-Magyarország van lemaradva, a közép-magyarországi régió pedig nem részesülhet uniós támogatásból, mert gazdaságát tekintve fejlettebb, mint az uniós átlag 75 százaléka. A tervek szerint 2007-ben is 2 milliárd forintot különítettek el útépítésre, melyből a tervek szerint 130 kilométer épül meg. 2013-ig várható a teljes Duna-, és Tisza-menti kerékpárút kiépítése, ami a teljes Európát átszelő EuroVelo-hálózat része lesz - legalábbis a tervek szerint.
Ekkorra ígéri a program a városi kerékpárkölcsönző rendszerek kiépülését Budapesten és öt nagyvárosban, és turisztikai kölcsönző rendszerek kiépülését három régióban. Praktikus újítást hozhatnak a B+R-pályázatok, melyek a P+R-hez hasonlóan tömegközlekedési eszközök végállomásainál kiépített parkolókról szólnak, de nem autók, hanem kerékpárok számára.
Szerepelt a Kerékpáros Magyarország-programban a KRESZ módosítása is. Az erről szóló törvényjavaslat elkészült: többek között kerékpáros zónák és többfunkciós sávok kialakításáról szerepelnek javaslatok a Kerékpáros Klub honlapján elérhető tervezetben.
A programot az eredeti elképzelések szerint kétévente kellene felülvizsgálni, első alkalommal 2008 végén.