Mélygarázsépítési láz hozza elő a bombákat

Több az építkezés, és egyre többször kell mélyebbre ásni a két-három szintes mélygarázsok kialakítása miatt - az [origo]-nak nyilatkozó tűzszerész szakember szerint ez a magyarázat arra, miért került elő mostanában annyi hatalmas méretű világháborús bomba. A fővárosban a pályaudvarok környékén, és Lágymányoson maradhatott a legtöbb szerkezet a földben. Ezek kiemelése, a szakértő szerint annál veszélyesebb, minél régebb óta pihen az eszköz a talajban.

Az elmúlt időszakban több nagy hatóerejű világháborús bombát találtak a fővárosban: május közepén két egymást követő napon került elő egy többszáz, majd egy egytonnás bomba a XI. kerületi Infopark építkezésén, ahol már tavaly is hatástalanítani kellett egy robbanószerkezetet. Július közepén pedig a XIII. kerületben, Angyalföldön ötezer embernek kellett órákra elhagyni otthonát, mert egy ötszáz kilogramm súlyú szerkezetre bukkantak egy építkezés közben.

Az [origo]-nak nyilatkozó tűzszerész szakértő szerint - aki kérte, hogy ne közöljük a nevét - a sokasodó esetekre egyszerű a magyarázat: napjainkban több az építkezés, mint egy évtizeddel ezelőtt, ráadásul jellemező, hogy az új épületeknél többszintes garázsokat alakítanak ki a föld alatt, így mélyebbre ásnak.

"Egy közepesnél nagyobb bomba akár 5-6 méter mélyen is lehet a föld alatt" - mondta a tűzszerészeti tanácsadással és objektumok előzetes átvizsgálásával is foglalkozó szakember, aki szerint az építkezési cégek ennek ellenére ritkán bíznak meg szakembereket a beruházási terület felmérésével. "Inkább csak ott van előzetes átvizsgálás, ahol már egyszer találkoztak ilyen esettel" - tette hozzá.

"A közhiedelemmel ellentétben egy bomba annál veszélyesebb, minél hosszabb ideig van a földben" - mondta a tűzszerész szakértő arról, mennyire csalóka lehet egy több mint fél évszázad után előkerült, rozsdás világháborús szerkezet. A földben talált bombák ugyanis valamilyen mechanikai ok miatt nem lépnek működésbe, viszont mivel idővel a rozsda szétmarja, tönkremehet az alkatrész, amely korábban meggátolta a gyújtó működését. Ugyanezért fokozottan veszélyes lehet a gyújtószerkezet kiszerelése is.

Az amerikai repülőgépek csaknem nyolcezer tonna bombát dobtak a második világháború során Budapestre, átlagosan minden 12. bomba romlott el, vagyis nem robbant fel. "Ferihegy környékén tízezer robbanótest is a földbe kerülhetett, ezeknek jelentős része mai napig ott is maradt"- mondta a tűzszerész. Szerinte még több évtizednek kell eltelnie, hogy jelentősen csökkenjen a fővárosban a talajban található lőszerek száma, ami a becslések szerint több ezerre tehető.

Mivel elsősorban nem az emberi életek kioltására törekedtek, hanem az infrastruktúra megsemmisítésére, és a szállítási-utánpótlási vonalak elvágására, a legtöbb szerkezet a hidak, pályaudvarok környékén lehet a földben. Budapesten a Lágymányosra, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekre, valamint a vasúti csomópontokra - a déli, a ferencvárosi és a rákosrendezői pályaudvarra - dobták a legtöbb bombát a szövetségesek. Vidéken a győri vagongyárat, a székesfehérvári vasúti csomópontot, valamint Veszprém és Debrecen körzetét bombáztak leginkább.