"Rád telepednek, mint a piócák" - panaszkodott egy háromgyerekes férfi, akinek háza Monok egyik utcájának végén található. Azokra célzott, akik uzsorakamatra adnak kölcsön tíz-húszezer forintokat olyan embereknek, akik mástól nem kapnának hitelt: a legszegényebb, segélyből élő falusiaknak. A feleségével együtt három gyereket nevelő férfi a saját történetét azzal kezdte, "nagyon kellett a pénz". Néhány hónapja huszonötezer forintot kért kölcsön egy szomszéd faluban élő pártól, akik először ötven százalékos kamatra adták a hitelt. A kamat a következő hónapra száz százalékra nőtt, most már százezerrel tartozik a család.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen 1800-an élnek, a környéken alig van lehetőség dolgozni, nemrég az utolsó nagyobb munkahely, a cukorgyár is megszűnt. Sokan ezért egyik napról a másikra élnek, segélyekből tartják el magukat, és kénytelenek időnként kölcsönt kérni, ami azonban a hatalmas kamat miatt még kilátástalanabbá teszi a helyzetüket. Az uzsorások nemcsak ebben a faluban, hanem más borsodi településen is aktívak, derül ki a rendőrségi beszámolókból és polgármesteri nyilatkozatokból.
Monokon az általunk megkérdezettek mind azt állították, a faluban élők közül sokaknak uzsorások keserítik meg az életét. Hiába fizetik vissza az elején felvett pénzt, a követelés egyre több. "Kiveszik a kezünkből a gyerekek után járó családi pótlékot meg a gyest" - mondta egy anyuka. Az uzsorások emberei segélyosztáskor elbújnak a szövetkezet előtt, és azonnal elveszik a pénzt a tartozóktól - állítja több helybéli. "Van itt egy asszonyka, aki cukorbeteg, csak kevés pénzt kap, de mind elveszik, még a gyógyszereit sem tudja kiváltani" - mesélték a faluban többen is az [origo]-nak. Mindannyian kérték, hogy nevüket ne közöljük, tartanak ugyanis attól, hogy ha nyíltan beszélnek ezekről az ügyekről, akkor bántódásuk eshet.
"Ezt már tényleg nem lehet kibírni" - panaszkodott egy nő, aki azt mondta, vannak, akik öt gyerekkel menekülnek a "nagyfejek" elől faluról falura. Egy fiatal fiú pedig - mondta - felakasztotta magát az uzsorakölcsön miatt, amit Borsod megyében csak kamatos pénznek neveznek.
Nem kínálják
"Az uzsorások nem kínálják a pénzt, ha nagyon kell, úgyis megkeresik őket a megszorultak. Sokan viszont elszórják a kölcsönbe kapott pénzt is, nem vigyáznak rá" - magyarázta egy férfi. A kölcsön összege sosem túl magas, de sokszor azt is felelőtlenül költik el. A hátrányos helyzetű, iskolázatlan rétegek képtelenek beosztással élni, a segélyeket is sokszor szerencsejátékra vagy alkoholra költik - mondta Hlivják László, az egyik szomszédos falu, Legyesbénye polgármestere, ahol Monokhoz hasonlóan többen áldozatul estek a hatalmas kamatokat követelő hitelezőknek.
A házuk új, az autójuk drága, a nyakukban lógó aranylánc vastag - az általunk megkérdezett monokiak azt mondták, ez jellemzi az uzsorásokat. Mindenki tudta róluk azt is, hol laknak. Az egyik hitelező állítólag boltot üzemeltet, és a pult alatt tartott kockás füzetbe jegyzi fel a tartozásokat. Az üzletben még kenyeret, ukrán cigarettát is kamattal megfejelt hitelre árul azoknak, akik nem tudják kifizetni - mesélték falusiak.
Az [origo] a források védelme érdekében döntött úgy, hogy nem keresi meg azokat az embereket, akik a falusiak állítása szerint uzsorahitelekben utaznak. Az általunk megkérdezett helyiek ugyanis azt mondták, ha kitudódik, hogy beszéltek róluk, akkor bosszút állhatnak rajtuk.
Törvény és igazság
"A hatóság nem a mi oldalunkon áll, egyszerűen nem tudnak mit tenni" - csóválta a fejét egy asszony több megkérdezetthez hasonlóan, akik állították: ezek ellen a bűnözők ellen a törvény sem segít. Egyetért velük Monok polgármestere, Szepessy Zsolt is. "A jelenlegi jogszabályok nem tudják megvédeni ezeket az embereket" - jelentette ki Szepessy, aki nemrég az APEH közreműködését kérte az uzsorások csoportjainak felszámolására, és ismeretlen tettesek ellen feljelentést is tett. Bizonyítani azonban nagyon nehéz az üzletszerű pénzkölcsönzést, tanúk pedig nem jelentkeznek, mert félnek - magyarázta. "Hiába tud róluk mindenki a faluban" - tette hozzá.
"A térségünkben több ezer ember került már kapcsolatba velük. Óriási a baj" - fogalmazott a polgármester. "Vidéken nagy veszélyeztetésben élnek a szegények, teljesen elszigetelődve, részben az átgondolatlan szociálpolitika miatt. Egyre többen élnek borzasztó körülmények között, kizárólag állami forrásokból, jövőkép nélkül" - mondta Szepessy Zsolt, aki nemcsak az uzsorásokkal kapcsolatban hallatta a hangját: ő volt a kitalálója a vitatott "segélyért munkát" programnak.
Így figyelmeztetnék a veszélyekre a monokiakat
Szepessy többek között azt kérte az APEH-től, hogy hozzon létre az uzsorásokra specializálódott csoportot, és indítson felvilágosító kampányt. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője erre reagálva azt mondta az [origo]-nak: az APEH egyedül nem lenne képes megoldani egy ilyen sokrétű problémát. Bejelentés, vagy rendőrségi kérés alapján viszont már végeztek vagyonosodási vizsgálatot uzsorásoknál, Szabolcs megyében például 164 milliós adómegállapításuk volt. Ezen kívül működtetnek olyan telefonvonalat, ahol bejelentéseket lehet tenni.
A hatóságok tehetetlenségére vonatkozó panaszoknak ellentmond, hogy az utóbbi időben a szomszédos térségben, a Taktaközben több uzsorakölcsönökkel is foglalkozó bűnözőt fogtak el. A megyei rendőr-főkapitányság legutóbbi közleményei szerint taktaszadai, taktakenézi, prügyi és mezőzombori uzsorások is a gyanúsítottak közé kerültek.
A "szegénység vámszedői" - így nevezi az uzsorásokat a rendőrség - ellen felvilágosító kampánnyal is próbálkoznának: az írni-olvasni nem tudóknak képregényes formában mutatnák be a kölcsönfelvétel következményeit. Ugyanakkor - amint az a rendőrségi közleményekből kitűnik - tisztában vannak azzal, hogy a lakosság annyira bizalmatlan velük szemben, hogy nem kér segítséget. Inkább elviseli, hogy nap mint nap fenyegetik. Egy júliusi rendőrségi közleményben azt írták, ehhez hasonló fenyegetések hangzanak el: "Megöllek, az élettársadból pedig kirugdosom a gyereket, ha nem adod meg a tartozást."
Fotó: Hirling Bálint