Azért került az otthonától távol, több hónapra gyermekvédelmi gondoskodásba egy 13 éves Pest megyei lány, mert megromlott a kapcsolata a szüleivel - mondta az [origo]-nak Bálló Ottília, a megye egyetlen átmeneti gyerekotthonát működtető Fészek Egyesület ügyvezetője. A kamaszlány ellátását - aki a konfliktus rendeződéséig el akart költözni otthonról, amihez a szülei is hozzájárultak - meg lehetett volna oldani helyben is.
A lány lakóhelyén működik olyan otthon, ami átmeneti elhelyezést biztosít gyerekek számára. Az ellátás finanszírozását azonban nem tudta vállalni a város, így állami gondozásba került a lány. Ennek költségeit nem a település, hanem az állam fizeti. Később kiderült, hogy a lánynak nem állami gondozásban a helye, így visszakerült a szüleihez. Jóval szerencsésebb lett volna, ha a probléma rendezéséig maradhatott volna a lakhelyén, a szüleihez közel - mesélte Bálló.
Nincs átmeneti szállás
Bár konkrét eseteket nem sorol fel, de problémásnak tartja a gyerekjogok érvényesülését Pest megyében az a jelentés is, amelyet Szabó Máté általános ombudsman készített. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt vizsgálta, hogy a megye egyes településein felismerik-e, ha egy gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, illetve szükség esetén, biztosítani tudják-e a gyerekek ideiglenes elhelyezését. Az ombudsman szerint a településeken dolgozó szociális munkások sokszor még a krízishelyzeteket sem tudják kezelni. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a Pest megyei települések többsége a gyerekek átmeneti elhelyezéséről annak ellenére sem gondoskodik, hogy azt törvény írja elő.
Átmeneti elhelyezésre akkor lehet szükség, ha a szülő önhibáján kívül - például egy kórházi kezelés miatt - egy ideig nem tud gondoskodni a gyerekéről. Az átmeneti elhelyezés lehetőségét minden önkormányzatnak biztosítania kell, mégpedig azért, hogy megakadályozzák a gyerekek családoktól való elszakadását. A 30 ezer főnél nagyobb városoknak családok számára, a 20 ezer fő feletti településeknek pedig gyerekek számára kell fenntartaniuk ideiglenes elhelyezkedést vállaló otthont. A lehetőséget biztosítani kell a legkisebb településeknek is, ők azonban választhatják a helyettes szülő rendszert - ilyenkor egy család adja az átmeneti elhelyezést - vagy összefoghatnak más településekkel is.
Olcsóbb továbbpasszolni
A jogsértő helyzetet Burkáné Dr. Nagy Beáta, a Közép-Magyarországi Szociális és Gyámhivatal helyettes vezetője szerint a települések általában pénzhiánnyal magyarázzák. Ezt erősítette meg a Fészek Egyesület ügyvezetője is: az önkormányzatoknak egyre kevesebb pénzből kell egyre több feladatot ellátniuk. Ezért előfordulhat az is, hogy úgy próbálják megúszni a pénzköltést, hogy átmeneti gondozás helyett állami gondozásba küldik a gyereket, ahonnan viszont már jóval kisebb az esély a családba történő visszatérésre. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) igazgató-helyettese pedig abban látja a problémát, hogy kevés az olyan Fészek Egyesülthez hasonló szolgáltató, amelyikkel az önkormányzatok szerződni tudnának az ilyen feladatok ellátására.
Helyben nem tudják garantálni a gyerekek ideiglenes elhelyezését például az ombudsman által vizsgált Pest megyei Örkényben sem. A helyi gyermekjóléti szolgálat vezetője az [origo]-nak azt mondta: ebből eddig nem adódott probléma, a gyerekeket többek között a fővárosban helyezték el. Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint nemcsak Pest megyében, hanem az ország más részein is probléma az átmeneti férőhelyek hiánya, ezt az ombudsman is megállapította már a korábbi, Komárom-Esztergom megyét érintő vizsgálatában. Ráadásul hat megyében egyáltalán nincsen átmeneti otthon gyerekek számára. Országosan a mintegy 3800 férőhelyen 6000 gyermek ellátását biztosították 2007-ben, ennél azonban több ilyen férőhelyre lenne szükség - tette hozzá Katonáné.
Leterhelt családsegítők
Az ombudsman azt is megállapította, hogy több helyen nem működik megfelelően a gyerekek veszélyeztetettségét észlelő rendszer. Ennek többek között a tanár, a rendőr és védőnő is része, akiknek jelezniük kell a családsegítők felé, ha bántalmazásra utaló jelet találnak a gyereken. Az országgyűlési biztos szerint minden vizsgált településen volt családgondozókat foglalkoztató gyermekjóléti szolgálat, de ezek többsége létszámhiánnyal küzd.
A gyerekjóléti szolgálatok szerepe azért fontos, mert a problémákkal küzdő családoknak segítséget nyújthatnak hivatali ügyekben, segélyek igényléséhez, szabadidős programokat szerveznek a településen élő gyermekek számára. Gondozzák a kisebb mértékben veszélyeztetett gyermekeket, annak érdekében, hogy ne kelljen kiemelni a családból, illetve végső esetesben az ő feladatuk, hogy javaslatot tegyenek a veszélyeztetett gyerekek családból való kiemelésére.
Az országban összesen 1200 gyermekjóléti intézmény működik, amelyekben 3300 szakember dolgozik. A Fővárosi TEGYESZ igazgató-helyettese szerint a családsegítők leterheltsége országosan jellemző tendencia, miközben az ajánlott az lenne, hogy egy szociális munkásra 10-15 ügy jusson, addig a gyakorlatban jóval több esettel foglalkoznak. Radoszáv szerint a túlterheltség oka, hogy az önkormányzatok rövidtávon gondolkodnak. Egyelőre nem értik meg, hogy jóval kevesebb családi probléma okozta teher szakadna a nyakukba, ha több szakembert alkalmaznának.
A szociális tárca főosztályvezetője az [origo]-nak azt mondta: a problémára az a kormányzati stratégia jelenthet megoldást, amely a gyerekjog érvényesülése tekintetében konkrétabb célokat fogalmaz meg. Ráadásul az Európai Unió pályázatai is segítik a gyermekjóléti szolgálatok infrastrukturális fejlesztését. A főosztályvezető az ombudsman azon megállapítására, hogy a szociális munkások sokszor a krízishelyzetek sem tudják megoldani, azt mondta: területenként eltérő ugyan az ellátás színvonala, de szakembernek mindenhol el kell látnia a gyerekeket, ha kell a gyámhatóság bevonásával.