Van egy törvény, ami mindent visz

Titkos formula alapján gyanúsíthatják meg ügyfeleiket pénzmosással, terrorista tevékenységgel a bankok és más pénzügyi szolgáltatók. Ha valaki gyanús, akkor minden információt kiadhatnak róla a pénzügyőségnek, az APEH-nek, az ügyészségnek. Még a banktitkot és az adatvédelmi alapelveket sem kell figyelembe venniük. Az erről szóló törvényt lényegében egyedüliként kritizáló képviselő szerint a jogszabály nem más, mint törvényerőre emelt besúgás.

Ha valamelyik ügyfelüket gyanúsnak találják, akkor a magyarországi bankok, az ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, adószakértők, kaszinótulajdonosok kötelesek bejelentést tenni erről a Vám- és Pénzügyőrségnek (VPOP) - ezt mondja ki a kilenc hónapja életbe lépett pénzmosás és terrorizmus elleni törvény.

A törvény értelmében a következő történik, ha mondjuk belépünk egy bankba: azonosítanak bennünket és folyamatosan figyelik, milyen tranzakciókat hajtunk végre. Ha a bank szerint "pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény" merül fel, azaz gyanúsak vagyunk, akkor jelenti adatainkat a VPOP-nak. Hogy ki számít gyanúsnak, az szigorúan titkos: ezt csak körvonalaiban határozza meg a törvény, a pontos szabályokról a pénzügyi szolgáltatók döntenek a PSZÁF által kiadott irányelvek alapján. Azt azonban titkolják, hogy kit tekintenek gyanúsnak.

Bár a törvény feladata eredetileg a pénzmosás és a terrorizmus anyagi támogatásának felszámolását szolgáló uniós irányelv átvétele lett volna, a 2007 legvégén elfogadott törvény ennél jóval nagyobb hatalmat adott a pénzügyi szolgáltatók kezébe. Nem csak a pénzmosók és terroristák kiszűrésére lehet felhasználni az általuk gyűjtött adatokat. A törvényben más bűncselekményeket is megjelölnek: az adócsalást, a sikkasztást, csalást, hűtlen kezelést és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet. Mindezek még sem az eredeti EU-s direktívában, sem a korábbi pénzmosás elleni törvényben nem szerepeltek.

"Túllőttünk a célon a törvénnyel" - jelentette ki Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), aki a parlamenti vitában gyakorlatilag egyetlenként sorolt fel kifogásokat a Pénzügyminisztérium által benyújtott törvénnyel szemben. "A törvény alapján az adóhatóság nem csak pénzmosás miatt, hanem az adócsalással kapcsolatos ügyekben is beszerezhet adatokat, pedig az EU-s szabályozást eredetileg nem erre találták ki. Ráadásul az APEH mindezt a VPOP-tól kérheti, amely szintén a Pénzügyminisztériumnak alárendelt szerv. Az adatáramlás törvényessége emiatt ellenőrizhetetlen" - fogalmazott. "Az adóhatóság dolgát túlságosan megkönnyíti a törvény" - mondta Hankó, aki szerint ellenőrizhetetlenné vált, hogy melyik hatóság milyen adatokhoz férhet hozzá, és "az állam bármit önkényesen, alkotmányellenesen megtehet ilyen eszközökkel".

Erősebb a banktitoknál is

Ha valaki gyanús, akkor gyakorlatilag minden bűnüldöző szerv megismerheti adatait, attól függetlenül, hogy esetleg később ártatlannak bizonyul. A pénzmosás-gyanús ügyfelekről szóló adatbázist kezelő VPOP felhasználhatja az ügyfelek adatait "bűncselekmény felderítése céljából", de az adatokat továbbküldheti a rendőrségnek, az ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Az adatokhoz bizonyos feltételekkel hozzáférhet többek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és az APEH is.

"Gyanús viszont, hogy a magyar törvény sérti a célhoz kötöttség elvét, és fel kell tenni a kérdést: a szabályozás szükséges és arányos-e" - mondta az [origo]-nak Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. A bűncselekmények körének bővítésére a "hatékonyság növelése érdekében" volt szükség a Pénzügyminisztérium szerint, mert ezek a bűncselekmények kapcsolódnak a leggyakrabban a pénzmosáshoz - mondták a tárca Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának illetékesei.

Az ügyfél nem tudhatja

Az ügyfél soha nem tudhatja meg, hogy a bankok, könyvelők, közjegyzők, ügyvédek adatokat küldtek róla a VPOP-hoz, mert ezt kifejezetten tiltja a pénzmosás elleni törvény. Az eljárásnak ez a része "súlyosan korlátozza az érintettek tájékoztatáshoz fűződő alkotmányos jogát" az adatvédelmi ombudsman szerint is, aki hiába javasolta, hogy utólag megtudhassa az ügyfél, ha jelentettek róla. A törvény előterjesztője, a pénzügyi tárca szerint a titkosság a pénzmosás megelőzése miatt fontos, és összhangban van az adatvédelmi törvény előírásaival.

Bár a törvény a bűnmegelőzést szolgálja, de olyan erős szabályozás, hogy betartása érdekében az adatvédelemi szabályokat, a banktitkot, a biztosítási titkot, az üzleti titkot és vámtitkot is meg lehet sérteni.

Azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki számít gyanúsnak. A bankok belső szabályzataikban írják le részletesen a banki ügyintézőknek, hogyan kell átvilágítaniuk az ügyfeleket, milyen jelek alapján következtetnek arra, hogy valaki pénzmosás céljából forgatja a pénzét. Az [origo] hiába kérte több banktól is, hogy adja ki ezeket a szabályzatokat, kérésünket visszautasították. Az adatvédelmi biztos véleményét is kikértük, de szerinte titkolhatják szabályaikat a bankok.

Besúgás törvényi szinten

"Nem lehet ezzel a törvényjavaslattal szembefordulni, mert szükség van rá, uniós tagságunk miatt ez vitathatatlan. De ettől még szeretnünk, remélem, nem kell, mert sajnos ez nagyon sok nehézséget és problémát, és az esetek döntő többségében teljesen felesleges problémát és elfoglaltságot fog okozni" azoknak, akiknek figyelniük kell ügyfeleiket - mondta még tavaly decemberben, a parlamenti vita során Hankó. A képviselő a törvény elfogadott változatával nem értett egyet, hiszen szerinte az "a besúgást emeli törvényi szintre, de főleg a hatóságok állampolgárok feletti hatalmát, és a hatalom ellenőrizhetetlenségét erősíti, amely óriási veszélyekkel jár".

A törvény hatásosságáról keveset lehet tudni, a VPOP 2008 első félévéről szóló szűkszavú jelentése szerint fél év alatt 5994 bejelentés érkezett hozzájuk pénzmosás-gyanús ügyletekről. Bűncselekmény felderítése céljából 599 bejelentést továbbítottak más hatóságnak. Az nem világos, hogy az 599 továbbított eset közül hány esetben történt ténylegesen pénzmosás, hány esetben adócsalás, sikkasztás, hűtlen kezelés. Mindenesetre a VPOP maga kevés esetben indított büntetőeljárást: egyszer sikkasztás és pénzmosás miatt, kétszer pedig adócsalás és pénzmosás miatt. Pénzmosás miatt ebben az időszakban nyolc büntetőeljárás indult, de ebből csak kettő indult bejelentések alapján. Terrorizmus finanszírozása miatt egyetlen bejelentés sem futott be - olvasható a VPOP féléves összefoglalójában.

A Pénzügyminisztérium szerint a pénzmosás elleni törvény elfogadását mintaszerű egyeztetés előzte meg, összesen 63 szervezettel, hatósággal, tárcával leveleztek, a Bankszövetségtől az APEH-ig minden érintettel leültek. Alakult egy kodifikációs munkacsoport is, és az egyeztető üléseken az adatvédelmi ombudsman is részt vett. Varga Zsuzsanna, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője szerint a törvény pontjai a nemzetközi követelmények nyomán, a részletekig egyeztetve alakultak ki.

"Az adatvédelem neuralgikus pont volt" - fogalmazott Varga Zsuzsanna. Meg kellett ugyanis állapodni, hogy az ügyfelek mely adatainak rögzítését, vagy éppen továbbítását írja elő a törvény. Ugyanakkor szerinte nincs ok aggodalomra az adatvédelem miatt, hiszen "csak szigorúan korlátozott esetekben, az ügyfélátvilágítás során rögzített, törvényben meghatározott adatok" kerülnek a VPOP-hez.