Gyógyszercégek csapnak le a betegpénz őreire

Bár sok döntési jogköre nincs, mégis komoly hatalommal jár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának lenni. Az OEP-vezérek olyan tapasztalatok birtokába juthatnak, amelyek később zsíros állásokhoz segíthetik őket a nagyobb gyógyszercégeknél. Az új főigazgatót szeptember 18-ig kell kiválasztani, eddig az OEP főigazgató-helyetteseként dolgozó SZDSZ-es politikus és a Szent Imre Kórház főigazgatója jelentette be, hogy pályázott. A jelölteket vizsgáló kormányhivatal szerint még a pályázók száma sem publikus.

"Az információk miatt kiemelten fontos poszt, az ott szerzett tapasztalatokat könnyen lehet hasznosítani a nagyobb gyógyszercégeknél" - többek között ezért lehet vonzó az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatói székében ülni Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint. A korábban az OEP főigazgató-helyetteseként dolgozó Dózsa szerint annak ellenére, hogy a főigazgató döntési jogköre meglehetősen szűk, a poszt mégis komoly hatalmi centrum.

Lecsap a gyógyszerpiac

Ennek oka, hogy betöltője a gyógyszerpiac és az egészségügyi finanszírozás egészét átlátja, ami viszont érték lehet a magáncégek számára. Ezt erősítette meg az [origo]-nak Kiss József is, aki 2004-06 között állt az OEP élén, jelenleg pedig a Tevánál, a világ legnagyobb utángyártott gyógyszereket előállító cégénél dolgozik. De ezt támasztja alá az is, hogy Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter kabinetfőnöke, Matejka Zsuzsanna, amikor többször otthagyta az OEP-et - előbb a gyógyszer-finanszírozási osztályt, később magát az intézményt irányította - mindig Somody Imre egészségüggyel foglalkozó vállalataihoz tért vissza.

A főigazgatói poszt legutóbb májusban ürült meg, amikor Székely Tamás OEP-vezérből egészségügyi miniszterré lépett elő. A pozícióra kiírt pályázat benyújtásának határideje a múlt pénteken járt le, de az azokat első körben elbíráló Kormányzati Személyügyi Központnál még azt sem árulták el, hányan jelentkeztek. A személyügyi központ által kimazsolázott esélyesek közül az egészségügyi miniszter jelöl, a végső szót azonban a kormányfő mondja ki. Az új főigazgatót szeptember 18-ig kell megnevezni.

Titkolózó jelöltek

A Népszava kedden arról írt, hogy hárman pályáztak a posztra: Ungár Klára SZDSZ-es politikus, az OEP jelenlegi főigazgató-helyettese, László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója, valamint Gusztonyi Ágnes, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet vezetője. Az [origo]-nak Ungár és László erősítette meg, hogy pályázott, Gusztonyi titkárságán keresztül mindössze annyit közölt, nem kíván nyilatkozni az ügyben. Az [origo] megtudta, hogy az említetteken kívül pályázott a tisztségre az OEP egyik volt főigazgatója is, aki ezt kérdésünkre ugyan megerősítette, ahhoz azonban nem járult hozzá, hogy leírjuk a nevét.

A pozíció iránti érdeklődés azért is nőhet a jövőben, mert az egészségügyi reform során többször felmerült, hogy az OEP-et olyan több jogosítvánnyal felruházott, valódi biztosítóvá kell alakítani, amely maga gazdálkodik a tb-pénzekkel, és dönthet arról, hogy mely kórházakkal, orvosokkal akar szerződni. Jelenleg ugyanis ilyen mérlegelési lehetősége nincsen a biztosítónak. Az OEP megerősítésének az SZDSZ kormányból való kilépése után megnőtt a lehetősége. Ezt ugyanis a szabad demokratákkal szemben inkább az MSZP támogatta. Egy megerősített, több jogosítvánnyal járó pozíció pedig még vonzóbb lehet a jelentkezők számára.

Szűk mozgástér

Az egészségügyi tárca alá tartozó OEP kezeli azokat a pénzeket - az úgynevezett egészségbiztosítási alapot -, amiket tb-járulék formájában fizetünk. Az OEP döntéseket nem hozhat, egyik fő funkciója, hogy kifizesse a kórházak, háziorvosok, patikák felől érkező teljesítéseket. Tevékenységének 97-98 százaléka adminisztrációból és kifizetésből áll. Ebből adódóan az intézmény élén álló főigazgatónak is szűk a mozgástere. Dózsa Csaba korábbi főigazgató-helyettes szerint különösen igaz ez a jelenlegi vezetésre. "A korábbi igazgatóknak - Kiss Józsefnek, Székely Tamásnak - nagyobb hatalmuk volt, a mostani átmeneti, megbízott vezetésre ez nem igaz, szinte naponta járnak be a minisztériumba" - mondta az [origo]-nak a közgazdász.

Dózsa szerint a főigazgatónak arra van leginkább befolyása, hogy ellenőrizze, teljesítésük után jogosan igényelnek-e pénzt a kórházak és az orvosok. A főigazgató maga dönthet arról, hogy erre mekkora erőforrást fordít, hol végeznek komoly ellenőrzéseket. Az elmúlt években azonban még ennek az ellenőrző funkciónak sem tudott hibátlanul eleget tenni az OEP. Molnár Lajos korábbi egészségügyi miniszter példát is mondott erre: volt olyan férfi, aki az OEP adatai szerint 2001-2003 között hétszer jött a világra, egyszer még nőgyógyászati ultrahangon is átesett, végül hét alkalommal felboncolták. Ez közel 3 millió forintos felesleges kiadást jelentett. Három éve pedig egy szúrópróbaszerű ellenőrzés során az derült ki, hogy táppénz, gyes, gyed indokolatlan felvétele miatt 138 millió forintot fizetett ki munkaadóknak az OEP.