Magyar írókkal csábítaná Kínát a kulturális tárca

Díszvendég szeretne lenni Magyarország a 2010-es Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron. A kulturális tárca szerint az együttműködés segíthetné a kereskedelemi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését is, ezért lobbiznak a díszvendégi címért Mexikóval és Hollandiával versenyezve. Már most is sok magyar írót lehet kínaiul is olvasni Jókai Mórtól Örkény Istvánig, de a kortárs kínálat még szegényes. Petőfi Sándor pedig hiába kötelező tananyag a kínai iskolákban, mély nyomokat nem hagyott az [origo] által megkérdezettek fejében.

Lobbizni kezdett Magyarország a Pekingi Nemzetközi Könyvvásár díszvendégi helyéért. Az évente megtartott, ötnapos rendezvényen 1000 négyzetméteres standot kap az az ország, amelyik elnyeri a címet.

Ez a szerep jóval többet jelenthetne Magyarországnak pusztán a magyar könyvek bemutatásánál az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára, Schneider Márta szerint. "Mindenki akar most valamit Kínában. Nagy a tülekedés, mert nagy lehetőségek lennének a kereskedelem, a gazdaság, a turizmus terén. A könyvkiadással, kulturális progamokkal az ajtókat picit tágabbra tudnánk nyitni" - mondta a szakállamtitkár az [origo]-nak.

Magyarország leghamarabb 2010-ben lehetne díszvendég a pekingi rendezvényen, mert a címet 2009-re már Spanyolországnak adták. Idén Görögország volt a díszvendég, az előző években pedig Oroszország és Németország.

A 2010-es díszvendég címért Mexikó, Horvátország és Hollandia is versenyez Magyarországgal - mondta el Schneider Márta. Magyarország mellett szól, a szakállamtitkár szerint az a viszonzásra váró gesztus, hogy idén áprilisban, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Kína volt. "70 tagú delegációval jöttek, a kiadók 50 új kiadvánnyal jelentkeztek. Azt érzékeltük, hogy a kínai partner is megelégedéssel nyugtázta a rendezvényt" - mondta Schneider.

Előnynek számíthat az is, hogy nemrég zárult le Kínában a Szabadság, Szerelem című magyar kulturális évad, ami szeptembertől áprilisig tartott, de már 2005-ben is rendeztek az ázsiai országban magyar kulturális hetet. "Lehetne ennek egy folyamatossága" - jegyezte meg a kulturális tárca szakállamtitkára, aki szerint még az idén eldőlhet, lehet-e Magyarország díszvendég 2010-ben.

Nemrég járt Kínában egy magyar delegáció, ott volt Schneider, Zentai Péter László, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál igazgatója, aki a nemzetközi könyvfesztiválokkal is foglalkozik, valamint Lelkes Lajos, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Az oktatási tárca már megkereste az Írószövetséget azzal a kérdéssel, hogy milyen műveket kellene lefordítani a pekingi rendezvényig, és felveszik a kapcsolatot kínai könyvkiadókkal is, hogy megtudják: mi érdekli a kínai olvasókat.

Örkény, Gárdonyi és Az öreg néne őzikéje

Jelenleg többszáz magyar alkotás olvasható kínai nyelven, többek között Örkény István novellái, Kosztolányi Dezső és József Attila versei, A Pál utcai fiúk Molnár Ferenctől, a Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmondtól, A kőszívű ember fiai Jókai Mórtól. Lefordították már a Toldit, Az öreg néne őzikéjét és a Lúdas Matyit is.

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének kínai fordítását pedig nemrég, 2007 decemberében adták ki. A könyvbemutatón a Magyarországon élő műfordító, Mao Shou Fu Galla Endréné arról beszélt, hét évig keresett hiába kiadót a fordításra. A magyar kiadók azzal utasították el a tervet - olvasható egy tavaly év végi MTI-hírben -, hogy a hazai nyomdák nem rendelkeznek kínai írásjelkészlettel, a kínai kiadók pedig attól tartottak, hogy a Kínától térben és időben is távoli történet nem kelti fel az olvasói érdeklődést, és így veszteséges lesz a könyv megjelentetése. Végül a Sanghaji Népi Baráti Társaság vállalta a kiadást a Magyar-Kínai Baráti Társaság javaslatára. A fordító szerint azért volt érdemes kínaira átültetni az Egri csillagokat, mert a kínai irodalomban kevés az olyan regény, amely Gárdonyi művéhez hasonlóan ábrázolja a hazafiasságot.

Kortárs magyar irodalomból a kínálat egyelőre szűkös kínai nyelven, csak a Nobel-díjas Kertész Imre négy művét fordították le. A magyar kulturális évad alatt néhány egyetemista belehallgathatott Tóth Kriszta, Békés Pál, Egressy Zoltán és Spiró György műveibe Pekingben, a Kínai Népi Egyetemen tartott irodalmi műsoron.

Kínában a magyar irodalomból Petőfi Sándor nevét ismerhetik a legtöbben, mert az ő Szabadság, szerelem című verse része a kínai általános iskolai tananyagnak. Petőfi egyetlen versével azonban a jelek szerint nem szereztünk erős pozíciókat Kínában. Az [origo] által megkérdezett 19 éves, Shanghai közelében felnőtt kínai fiú azt mondta, csak Petőfi neve cseng ismerősen neki, de semmi egyebet nem tudott felidézni. "Elvileg ismernie kéne, de nem ismerte, amikor kérdeztem" - mesélte kínai feleségéről egy harmincas, Kínát megjárt férfi is.